Elképesztő számokról is beszámoltak

Beindultak az extra béremelések

Fotó: Azénpénzem
2022. január 4. A minimálbér és a bérminimum jókora idei emelése feladja a leckét a munkaadóknak. Az első bejelentett bérmegállapodások (szokás szerint) meglehetősen dinamikus növelésről szólnak. Például egy áruházi eladó az Aldinál félmillió forintnál is többet kereshet.

Még a tavalyinál is gyorsabban tudatta az Aldi, hogy valamennyi munkakörben az inflációt meghaladó mértékben, egységesen 8 százalékkal emeli munkavállalói bérét. Egy új belépőként teljes időben munkát vállaló áruházi eladó kezdő bére 8 órás munkarendben 2022  januárjától bruttó 362600 forintra emelkedik, az Aldinál töltött 6. évtől pedig bruttó 432100 forintra nő. A pozícióban elérhető legmagasabb bér bruttó 502300 forint.

Az áruházvezetők kezdő bére 651700 forinttól indul, egy kiemelt forgalmú üzletben tíz éve áruházvezetőként dolgozó munkatárs járandósága a 11. évtől havi bruttó 1052000 forint. A vállalat új pozíciót is létrehozott áruházaiban, áruházvezető-helyetteseket is keresnek. Az ő kezdő bérük havi bruttó 522800 forinttól indul, a pozícióban elérhető legmagasabb kereset pedig havi bruttó 678600 forint is lehet.

A bérmegállapodás megszületett a Sparnál is. Mint jelezték, az áruházlánc a garantált bérminimum, illetve a minimálbér összegénél magasabb bért fizet 2022-ben is a munkavállalóinak. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő után bruttó 285 ezer forint, a gazdasági szempontból kiemelt térségekben a legalacsonyabb bruttó alapbér 300 ezer forint. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó áruházakban az elérhető maximális havi bruttó jövedelem az eladó-pénztáros munkakör esetében 392 ezer forint. Mindezt kiegészítik még saját hűségprogramjukkal is.

Őrült versenyfutás indult?


A szakszervezet azt állítja, hogy őrült versenyfutás kezdődött az árak és a bérek között. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke Székely Tamás a 24.hu igen alapos és sokrétű összeállításában arról beszélt, hogy ahol van szakszervezet, ott is nagyon kevés egyelőre a bérmegállapodás. Egy gyógyszeripari céget említett, ahol sávos, átlagban 10 százalékos emelés lesz. Szintén a gyógyszeriparban akad azonban társaság, amely még a várható inflációnak megfelelő, 5,1 százalékos emelést sem akarja megadni. És ezzel nincs egyedül.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán elmondta: az eddigi bérmegállapodásokban 12–18 százalék közötti emelést sikerült elérniük, de jelentősek az eltérések. A legalacsonyabb bérfejlesztés 6,5 százalékos, a legnagyobb pedig 27 százalékos. Utóbbit egy olyan logisztikai cégnél lépték meg, amely a középmezőnyből akarja feltornázni magát a legjobban fizetők közé.
A növekvő infláció persze alaposan belemarhat a béremelésekbe, amelyek amúgy maguk is fűtik a drágulást. A Kopint-Tárki legutóbbi elemzésében jelezte: nem sok jóra számít az idén.
Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László a portálnak hangsúlyozta: a főként a lakosságot kiszolgáló kis- és mikrovállalkozásoknál másképp nem megy a béremelés, csak ha egyúttal árat is emelnek. Ahol az állam a munkáltató, több szférában kétszámjegyű béremelést jelentett be, például a bölcsődei dolgozóknál 20 százalékról van szó. Azt hihetik más munkáltatóknál dolgozók, hogy nekik is jár, mondjuk, ekkora emelés, és ahol irreális ekkora mérték, ott nagyon nehéz lesz kezelni ezeket a dolgozói elvárásokat – vetítette előre László Zoltán.

Sok jelzést kapott mostanában Németh László arról – főleg az ország közepéről –, hogy sokan visszaadták a vállalkozásukat, és inkább feketén dolgoznak, olcsóbban, így a lakosság kiszolgálásakor kiszorítják a versenyből azokat, akik számlát adnak, adóznak. Tartanak attól, vajon mennyire szürkül, feketedik vissza a gazdaság a jelentős béremelési kényszer miatt. A GKI korábban azt állapította meg, hogy akár 5-7 ezer dolgozó állásának megszűnését eredményezheti a minimálbér és a bérminimum jelentős központi emelése.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok