Pocsék lett az ipari termelési adat, de más kockázat is akad

Beköszönhet a recesszió Magyarországra

Illusztráció: Előre megy...
Fotó: clipart.com

2024. október 7. Miközben a kormány évi 3-6 százalékos növekedésről álmodozik, a legfrissebb adat inkább a recesszió rémével fenyeget. Augusztusban az ipari termelés az egy évvel korábbit 9,5 százalékkal múlta alul. Pedig már az előző év is botrányosan rosszra sikeredett. Más aggasztó jelek is látszanak.

Cél, hogy a következő években a magyar gazdaság 3-6 százalékos mértékben növekedjen – mondta a kancelláriaminiszter a legfrissebb Kormányinfón. Ugyanezt a miniszterelnök is hangoztatta szokásos pénteki rádióinterjújában. Orbán Viktor úgy látja, hogy ezt meg lehet, és meg is fogjuk csinálni. A tény közben az, hogy az idei második negyedévben csökkent a GDP az első negyedévhez képest. Ilyen összevetésben pedig az eurozóna és az Európai Unió gazdasága is nőtt.

Előretekintve nem sok örömre ad okot az augusztusi ipari termelésről közzétett adat. Ebben a hónapban a KSH jelentése szerint az ipari termelés volumene 9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 augusztusában. Júliushoz képest is elmaradást mértek a statisztikusok. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónapitól 0,5 százalékkal maradt el.

Gyenge kezdés után erős visszaesés

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója az adatokat kommentálva elmondta: a vártnál sokkal gyengébb ipari termelés adat, és a gyenge külső konjunkturális helyzet együttesen növeli annak esélyét, hogy recesszióba süllyed a magyar gazdaság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a recessziót mutató tavalyi évhez képest további visszaesést láttunk eddig idén is, kizárólag februárban mért a KSH növekedést éves alapon.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője gyenge kezdés után erős visszaesésként értékelte a számokat. A termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában. Az elemző hangsúlyozta: a hazai ipar kibocsátása két éve stagnál, illetve enyhén csökken. Az alapfolyamatok terén pedig szerinte egyelőre nincs olyan tényező, ami felfelé mutató kockázatot jelentene az év hátralévő részére. Magyarul: kilátásban sincs semmiféle javulás.

Ezen már csak röhögni lehet?

A továbbra is várt alatt alakuló lakossági fogyasztás, illetve a várhatóan újabb rossz évet produkáló mezőgazdaság – emelte ki Kiss Péter – is kockázatot jelent. Nagy János arról is beszélt, hogy a német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései még csak most következnek. Azt gondolja, középtávon lehetünk talán bizakodóak, hiszen a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések (főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén) a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik – a jövő év második felétől kezdődően. Kérdés azonban – tette hozzá –, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt kereslethiány magával vonja-e a projektek elhalasztását, illetve késlelteti-e a termelés felfuttatását.

Az Azénpénzem szerint az előbbiek mellett cseppet sem javítja a helyzetet a forint gyengülése sem. Ezzel kapcsolatban felhívnánk a figyelmet Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője által írt, erősen szarkasztikus cikkre arról, a kormányzatnak miért lehet érdeke a forint gyengítése. Érdemes megnézni a portál olvasóinak feladott matekleckéjét is. Ennek megfejtése szerint a kormány béremelési céljai 450-500 forintos euró mellett teljesülhetnek, de persze az infláció is megugrik (ez újabb feladvány „emelt szinten”).

Sokat mondó, hogy olyan magasságba, illetve inkább mélységbe jutott a kormányzati kommunikáció, ami a szakemberekből már csak humoros kommentárt tud fakasztani. Elárulom, hogy az állami közlemények, bejelentések egyre többször harsány kacajt váltanak ki szerkesztőségünkben is. Valójában persze kínunkban röhögünk.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, ipar, növekedés, GDP, infláció, béremelés, KSH, recesszió, forintárfolyam, elemzők