A nagyobb összegű utalások arányában olcsóbbak

Belefulladunk a készpénzbe

2014. szeptember 9. Miközben havi 150 ezer forintot díjmentesen lehet két részletben felvenni, ugyanekkora összegnek az utalása akár 2,6 ezer forintba is kerülhet. Persze bankonként, sőt számlánként is jelentősek az eltérések. Az ingyenesség nagyon kevés helyen érhető el. Azt azonban, hogy a forgalomban levő készpénz mennyisége egy év alatt ötödével nőtt, nyilvánvalóan nem csak a díjkülönbség okozhatta.

A kormányzat „pénzügyi rezsicsökkentésként” az idén februártól lehetővé teszi, hogy bankjegykiadóból (ATM) – illetve a kártyával nem rendelkezők akár pénztárból is –díjmentesen vehessenek fel 150 ezer forintot, legfeljebb két részletben. Ha valaki azonban kétszer átutal 75 ezer forintot, az legfeljebb néhány számla (azért akadnak ilyenek is, de többnyire jövedelmi vagy befektetési feltételeknek is meg kell felelni) esetében nem kerül plusz pénzbe. Az eseti utalás az általunk vizsgált mintegy ötvenféle számláról átlagosan nem egészen egy ezresbe kerül. Ugyanez interneten 560 forint. (A pénzmozgatás költségét itt kalkulálhatja)

Érdemes visszaidézni, hogy egy korábbi jegybanki tanulmány szerint a lakosság készpénzkereslete azért nőtt, mert a mérséklődő infláció – és az ezzel párhuzamosan csökkenő betéti kamatok – jelentősen csökkentették a készpénztartás alternatív költségeit. Másrészt: „2012 vége óta fokozatosan emelkedik a készpénzintenzív kiskereskedelmi forgalom is”. Akkor az MNB is elismerte, hogy a 2013 elején bevezetett tranzakciós illeték, illetve a 2014 elejétől havi 150 ezer forintig illetékmentesen felvehető készpénz is hozzájárulhatott a lakosság fokozottabb készpénztartásához.

Az átlagok mögött elég jelentősek az eltérések még akkor is, ha a nulla forintos lehetőséget nem vesszük figyelembe. A költség néhány tíz forinttól akár 2600 forintig is terjedhet – még az interneten indított tranzakciók esetében is. Ehhez képest arányában sokkal kisebb terhet jelent a például kétmillió forint utalása után felszámított jutalék. Ennél az összegnél is találunk díjmentes lehetőséget, a legmagasabb költség pedig 18 ezer forint, ami 0,9 százalékos elvonás (az előbbi példában szereplő maximum 1,7 százalékot jelent). Ezzel együtt több olvasónk is jelezte: a nagyobb kifizetésekre a pénzt igyekszik hónapok alatt, a havi 150 ezer kápéfelvét kihasználásával összegyűjteni.

Másutt, máskor már javában kongatnák a vészharangot

A jól megválasztott bankszámlát birtoklók így valóban akár százakat is megspórolhatnak, de közben akár az egész összeg elvesztését is kockáztathatják (például egy betörő áldozatául esik a pénz). A banki költségek drágulása egyébként mára érzékelhetően megállt, ami remélhetően ezúttal nem csak átmeneti állapot (amikor legutóbb ilyen történt, akkor jókorát emeltek a tranzakciós illetéken). Ezzel együtt – mint arról már akkoriban is írtunk – sokkal logikusabb lett volna a készpénz helyett inkább a készpénzkímélő megoldásokat (utalások, kártyás költések) részesíteni előnyben. A szakértők közül is egyre többen tűnődnek azon, hogy talán mindez nem véletlen.

Nehéz elképzelni, hogy tudatosan fűtenék a készpénzállomány növekedését, de az tény, hogy elképesztő megugrás tapasztalható. Ez pedig mintha nem igazán izgatná a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Pedig a sok készpénz nemzetgazdasági szinten nagyon drága, ami pedig általában zavarni szokta a jegybankokat. A kormányok pedig emellett azért sem szeretik a sok bankót, mert az a gazdaság „piszkolódását” jelzi. Nálunk – mint sok másban – ezen a téren is más világ van.

Az új tízezres kibocsátását bejelentő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az MNB-nek nincs adminisztratív eszköze a készpénzmennyiség csökkentésére. Mind mondták: annyi bankó van forgalomban, amennyit a bankoknak és a postának kell. Azt is megtudhattuk, hogy még csak mostanában kezdték elemezni, hogy mi lehet az oka az elképesztő mértékű (az idén júliusban több mint ötödével több készpénz forgott az egy évvel korábbinál, 2010-ről 2011-re ez a növekedés ennek tizede, mindössze két százalékos volt) bővülésnek. Egy korábbi jelentésből arról is értesülhettünk, hogy MNB szerint a forgalomban lévő készpénzállományból csak korlátozottan lehet következtetni a fizetési szokások rövid távú változására. A fizetési rendszerről közzétett legutóbbi jelentésben mindenesetre mindent a legnagyobb rendben levőnek találtak.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: készpénzfelvétel, átutalás, tranzakciós illeték, jutalék, díj, készpénz, MNB