Ne csodálkozzon, aki még mindig nem kap kölcsönt!
2021. szeptember 16.
A járvány sújtotta ágazatokban dolgozók sokáig egyáltalán nem kaptak kölcsönt. Ezek a korlátozások ugyan megszűntek, de a bankok hitelezési vezetői is bevallják: sokszor alkalmaznak még „manuális bírálatot”. Ennek a vége pedig könnyen az, hogy nem adnak pénzt.
Egyik olvasónk a járvány és a lakásfelújítási támogatás megjelenése előtt fogott otthonának megfogalmazása szerint létfontosságú átalakításába. A koronavírus és a lezárások, amelyek alaposan megnyirbálták a család jövedelmét, reménytelenné tették a befejezését. Most azonban úgy gondolta, hogy hitellel is érdemes pontot tenni az egészre. Állítólag bankja hosszan hitegette, majd végül indoklás nélkül elutasította, hogy adjon kölcsönt.
Bár érthető az ilyen döntésről értesülők felháborodása, mint már többször, most is hangsúlyozzuk, hogy a bankoknak ehhez joguk van. A hitelbírálat titkos, így számunkra is reménytelen egy-egy konkrét esetben kideríteni, hogy pontosan miért született az elutasító határozat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett felmérése azonban erre az esetre valószínűleg ad magyarázatot.
A negyedéves gyakorisággal lefolytatott Hitelezési felmérés évente egyszer kiegészül a bankok hitelezési vezetőivel készített interjúkkal, amelyekről a Hitelezési folyamatokról készített jelentésében (ezt itt találja) számol be az MNB. A lakossági üzletágban tavaly meghozott szigorú kockázati feltételeken – olvasható az erről szóló keretes írásban – az intézmények többsége fokozatosan lazított, de egy részük nem törölte el teljes mértékben.
Az interjúkon a bankok arról számoltak be, hogy a 2021 első félévében kihelyezett lakossági hitelvolumen már meghaladta az egy évvel korábbi szintet, de a személyi kölcsönök volumene jelentősen elmarad a járvány előtti, 2019-es évtől. A személyi kölcsönök átlagos hitelösszege viszont tovább emelkedett az elmúlt fél évben, amiben a hitelcélokhoz kötődő áremelkedések is szerepet játszottak. A személyi kölcsönöket ugyanis jellemzően lakásfelújításra és gépjárművásárlásra igénylik.
A korábbi árrobbanáshoz képest is még tovább nőttek az építőanyagárak – írtuk nemrégiben meg. Az építőipari vállalkozások is bevallják, hogy a brutális árrobbanás miatt a kivitelezéseket sem lehet a korábbi vállalási árakon megvalósítani. A KSH friss statisztikájából pedig kigyűjtöttük: az idén augusztusban az egy évvel korábbinál 12,1 százalékkal került többe például a lakásjavítás. Az autók ára közben közel 8 százalékkal emelkedett.
Egészen más a helyzet a „pántlikázott” lakáshiteleknél. A jelzáloghitelezésben az első félév erőteljes kibocsátása a banki várakozásokat is felülmúlta. A hitelezési vezetők azt gondolják, hogy a rekord mértékű lakáshitel-kihelyezéseket többek között a lakásárak emelkedése, az inflációs félelem és a kamatemelési ciklus miatt előrehozott kereslet is hajtotta.
A válaszok szerint egyébként a bankok a forrásköltségek emelkedését árazásukban nem érvényesítették teljes mértékben. Ami azonban az első félévben elmaradt, az nem múlt el végleg. Az MNB-nek több intézmény is jelezte, hogy a kamatlábak emelésére készül.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: hitel, kölcsön, bankok, MNB, koronavírus, járvány, kamatok, hitelbírálat
Belenyúlhatnak a hitelezésbe a bankvezetők
Nem mindenki juthat el az aláírásig
Fotó: Marjai János, MTI
Fotó: Marjai János, MTI
Egyik olvasónk a járvány és a lakásfelújítási támogatás megjelenése előtt fogott otthonának megfogalmazása szerint létfontosságú átalakításába. A koronavírus és a lezárások, amelyek alaposan megnyirbálták a család jövedelmét, reménytelenné tették a befejezését. Most azonban úgy gondolta, hogy hitellel is érdemes pontot tenni az egészre. Állítólag bankja hosszan hitegette, majd végül indoklás nélkül elutasította, hogy adjon kölcsönt.
Bár érthető az ilyen döntésről értesülők felháborodása, mint már többször, most is hangsúlyozzuk, hogy a bankoknak ehhez joguk van. A hitelbírálat titkos, így számunkra is reménytelen egy-egy konkrét esetben kideríteni, hogy pontosan miért született az elutasító határozat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett felmérése azonban erre az esetre valószínűleg ad magyarázatot.
A „sérülékeny” ágazatokban dolgozókat érheti meglepetés
A negyedéves gyakorisággal lefolytatott Hitelezési felmérés évente egyszer kiegészül a bankok hitelezési vezetőivel készített interjúkkal, amelyekről a Hitelezési folyamatokról készített jelentésében (ezt itt találja) számol be az MNB. A lakossági üzletágban tavaly meghozott szigorú kockázati feltételeken – olvasható az erről szóló keretes írásban – az intézmények többsége fokozatosan lazított, de egy részük nem törölte el teljes mértékben.
Mint az MNB hangsúlyozta: a járvány által érintett szektorokban, valamint a moratóriumban lévők számára is nyújt finanszírozást a legtöbb bank. Hozzátették viszont, hogy „ugyanakkor a hitelbírálatkor ezen tényezőket is figyelembe veszik”.
A hitelezésből korábban kizárt szektorok esetében a bankok vallomásai szerint már nincs alapvető korlátozás, de a sérülékeny ágazatokban több intézmény is „manuális hitelbírálatot” alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy esetenként külön, az átlagosnál szigorúbb feltételekkel bírálhatják el azok kérelmét, akik a járványt alaposan megszenvedő cégnél dolgoznak, de azokét is, akiknek időközben csökkent a jövedelmük (még ha ez csak a zsebbe dugott és a hivatalosan adott bér arányának átrendeződését tükrözi is).Meglódulhatnak a kamatok
Az interjúkon a bankok arról számoltak be, hogy a 2021 első félévében kihelyezett lakossági hitelvolumen már meghaladta az egy évvel korábbi szintet, de a személyi kölcsönök volumene jelentősen elmarad a járvány előtti, 2019-es évtől. A személyi kölcsönök átlagos hitelösszege viszont tovább emelkedett az elmúlt fél évben, amiben a hitelcélokhoz kötődő áremelkedések is szerepet játszottak. A személyi kölcsönöket ugyanis jellemzően lakásfelújításra és gépjárművásárlásra igénylik.
A korábbi árrobbanáshoz képest is még tovább nőttek az építőanyagárak – írtuk nemrégiben meg. Az építőipari vállalkozások is bevallják, hogy a brutális árrobbanás miatt a kivitelezéseket sem lehet a korábbi vállalási árakon megvalósítani. A KSH friss statisztikájából pedig kigyűjtöttük: az idén augusztusban az egy évvel korábbinál 12,1 százalékkal került többe például a lakásjavítás. Az autók ára közben közel 8 százalékkal emelkedett.
Egészen más a helyzet a „pántlikázott” lakáshiteleknél. A jelzáloghitelezésben az első félév erőteljes kibocsátása a banki várakozásokat is felülmúlta. A hitelezési vezetők azt gondolják, hogy a rekord mértékű lakáshitel-kihelyezéseket többek között a lakásárak emelkedése, az inflációs félelem és a kamatemelési ciklus miatt előrehozott kereslet is hajtotta.
A válaszok szerint egyébként a bankok a forrásköltségek emelkedését árazásukban nem érvényesítették teljes mértékben. Ami azonban az első félévben elmaradt, az nem múlt el végleg. Az MNB-nek több intézmény is jelezte, hogy a kamatlábak emelésére készül.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: hitel, kölcsön, bankok, MNB, koronavírus, járvány, kamatok, hitelbírálat
