Jön a mindent átfogó óriástakarék

Beletalpal az állam a bankszektorba

Új időszámítás veheti kezdetét
Fotó: Latzer Anna

2013. június 26. A kormány nagyobb sebességre kapcsolt a bankszektor átalakítása érdekében. Miközben két hazai bankban szerzett 49 százalékot, létrehozza (ahogy az egyik portál szellemesen nevezte) a kormány és vidéke takarékot. Már most látszik azonban, hogy az egész végül alighanem baráti tőkéscsoportoké lehet.

Hétfőn tette közzé honlapján a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) azt a két igen szűkszavú határozatot, amelyből kiderült: jóváhagyták, hogy a Gránit és a Széchenyi Bank 49 százalékban állami tulajdonba kerüljön. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Népszabadság online kérdésére azt válaszolta, hogy az állam tőkét emel a bankokban. Az ezt ismertető cikkből az is kiderül, hogy a tárca szerint ez üzleti célú befektetés, ami az üzleti terv alapján rövid időn belül megtérül. Korábban közzétett adatok szerint egyébként a Gránit Bank 2010. és 2012. között több mint kétmilliárd forintos veszteséget ért el. A Széchenyi Bankról még ennyit sem találtunk, mivel csak 2010-es mérleget tett közzé honlapján. Abban közel félmilliárdos veszteség szerepel.

Az ügyfelek számára is igen jelentős változásokat hozhat az új szisztéma. Létrejöhet ugyanis Magyarország legszélesebb fiókhálózattal rendelkező bankja (és akkor még a postahivatalokról nem is beszéltünk). A hatálybalépési időpontokból úgy tűnik, hogy 2016 júliusától állna fel az egységes rendszer az összes takaréknál. Ez pedig közös termékkínálatot jelenthet. Nagyon nehéz ugyanakkor elképzelni, hogy mindez a takarékok mostani vezetői közreműködésével, a jelenlegi tulajdonosi kör mellett zajlana le.

Az állam persze képes lehet hatékonyan fellépni a megfelelő jövedelmezőség elérése érdekében (lásd trafikok). Talán nem mellékes azonban, hogy a Széchenyit Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója családi érdekeltsége birtokolja, a Gránit pedig Demján Sándor többségi tulajdonában van. Ugyanarról a Demján Sándorról van szó, aki az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Aligha véletlen, hogy nemrégiben bejelentették: a takarékszövetkezetek megerősítésére az állami vagyon értékesítése terhére százmilliárd forintot elkülönítettek tőkeemelési célokra.

Egyetlen mind fölött

Mindez azonban még csak a kezdet volt. Tegnap már a parlament elé is benyújtották a takarékok „integrációjáról” szóló törvényt, amit gyorsan kormányszóvivői tájékoztatón is ismertettek. Vojnits Tamás kormánybiztos elmondta: a cél, hogy a szektor tíz éven belül a mostani két-háromszorosára növelje piaci részesedését (ez nem tűnik nagyon agresszív térnyerésnek, hiszen a takarékok a hitelezésben most még az öt százalékos arányt sem érik el).

A jogszabály tervezete szerint a takarékok egyetlen integrációhoz tartozhatnak majd, számos mostani szervezet (OTIVA, REPIVA, HBA, TAKIVA) megszűnik. A rendszer két fő pilléren nyugszik, ez a már állami többségben levő Takarékbank és az új integrációs szervezet, amely a (persze szintén állami) MFB Bank által biztosított egymilliárd forint tőkével indul. A ma még teljesen független takarékokat bekényszerítik az új integrációba, és kötelesek lesznek részvényessé válni a Takarékbankban is. (A részvényesek jogát azonban egyúttal korlátozzák.) A Takarékbankba közel 655 millió forintos tőkeemeléssel beszáll a Magyar Posta. A postahivatali hálózat lehetséges kihasználása már önmagában jókora fegyvertény.

Ami pedig jövőt illeti: a törvényben már eleve úgy szerepel, hogy független könyvvizsgálóval értékelni kell az MFB és a Magyar Posta tulajdonrészének ellenértékét „egy piaci befektető számára”. (Ez persze normális lehetne – különösen az uniós banktámogatási tilalmat figyelembe véve –, ha a korábbi fejlemények miatt nem tekintenénk eleve gyanakodva az ilyen lépésekre.)

Címkék: takarékszövetkezetek, integráció, takarékok, törvényjavaslat, Gránit Bank, Széchenyi Bank, PSZÁF, MFB, Magyar Posta