Nagy szükség lenne a munkáltatókra

Betett a kormány a nyugdíjpénznek

Fotó: Azénpénzem

2020. február 28. A cafeteria átalakítása csúnyán megtépázta az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A munkáltatói befizetések drasztikusan visszaestek, a létszám tovább csökkent. Pedig ragyogó hozamokkal hízott a megtakarítók nyugdíjpénze, de munkáltatók nélkül aligha lehet hosszú távon továbblépni.

A legfrissebb jegybanki adatok világosan mutatják, hogyan tett be a cafeteria 2019-es drasztikus átalakítása az öngondoskodásnak. Mint többször megírtuk, mostanra a kormánynak sikerült elérnie, hogy a SZÉP-kártya legyen a legnépszerűbb béren kívüli juttatási forma. Sok dolgozó panaszkodott arra, hogy munkáltatója nem is kínál más lehetőséget. Ehhez persze a többi elemet brutálisan meg kellett adóztatni. Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás már bérként adózik, így leszorult a cafeteria népszerűségi listájának az éléről.

Ennek persze meg is lett a következménye, hiszen a 2018-as 42 milliárd forintos munkáltatói tagdíj-hozzájárulás tavaly 26 százalékkal 31 milliárd forintra esett vissza. Ugyanakkor a tagok 6 százalékkal több tagdíjat, 76 milliárd forintot fizettek, ez azonban nem tudta kompenzálni a munkáltatói pénz kiesését. Így összességében 7,3 százalékkal 107 milliárd forintra csökkent az összes tagdíjbevétel – derül ki az MNB statisztikáiból.

Pedig a munkáltatói befizetések kiemelkedően fontosak lennének a pénztárak további fejlődéséhez, ez látható a hosszú távú statisztikákból. A pénztárak 1994-es indulása után, amíg a munkáltatói befizetések adómentességet élveztek, szinte fokozatosan nőtt az öngondoskodók száma is, a 2010 utáni szigorítások viszont a munkáltatói befizetések visszafogását hozták. Ennek következtében a taglétszám is mérséklődött - emelte ki tegnap Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) múlt héten megválasztott új elnöke a pénztárszövetség tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az MNB adatai szerint 2008-ban még 1,4 milliós nyugdíjpénztári tagság tavaly 23 ezerrel 1,11 millióra csökkent. Ráadásul – erről nem szól most az MNB jelentése sem - a létszám fele nem is fizet tagdíjat. Probléma az is, hogy nem csak fogy a tagság, de egyre inkább el is öregszik. Ezért is lenne fontos a fiatalok megszólítása, amihez szükség lenne a munkáltatókra is. A Pénztárszövetség felmérései rendre azt mutatják, ha az alkalmazottak a munkáltatójuktól kapnának támogatást, pénztári befizetésükhöz hozzájárulást, akkor a jelenlegi tagok növelnék a pénztári megtakarításaikat, akik pedig még nem tagjai valamelyik kasszának, ebben az esetben megkezdenék a pénztári takarékoskodást az időskori anyagi biztonság megteremtése és az egészségük megőrzés érdekében.

Nagyszerű hozamok

Ráadásul kiemelkedően jó befektetés volt tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás. Az MNB adatai szerint a taglétszám csökkenése ellenére az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 8,8 százalékos éves növekedéssel 2019. év végére elérte az 1 526,9 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2019. évi befektetési eredménye 133,8 milliárd forint nyereséget mutat, az előző évhez képest lényegesen kedvezőbb piaci környezet hatására. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban tartott pénzek átlagosan 9 százalékot fialtak. Ugyanakkor a választott portfólió kockázati profiljával összhangban a különféle portfóliók hozama jelentős eltérést mutat, vagyis nagyon nem mindegy, hogy valaki milyen portfólióban ül.

Az Azénpénzem.hu korábban már bemutatta azoknak a pénztáraknak a teljesítményét, amelyek adatokat tesznek közzé. Így kiderült, hogy az OTP Dinamikus portfoliójával jártak a legjobban a tagok, ennek hozama ugyanis megközelítette a 23 százalékot. Ugyanakkor a Honvéd Pénzpiaci mindössze 0,05 százalékot, az MKB Kiszámítható 0,66 százalékot, az OTP Kockázatkerülő pedig egyetlen százalékot hozott 2019-ben.

Ma egy átlagos tagnak 1,375 millió forint megtakarítás van a számláján. A Pénztárszövetség szerint a tavalyi remek hozamok és a 20 százalékos, évi legfeljebb 150 ezer forintos adójóváírás, a kifejezetten alacsony költségek mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett szóló érv az is, hogy más, hosszabb távú megtakarítások magasabb költséggel működnek.

Mint megírtuk, hamarosan a nyugdíjpénztáraknak is ismertetniük kell az úgynevezett Teljes Költségmutatót (TKM), ami egyszerűen mutatja meg, hogy mekkora költséggel járnak a különböző megtakarítási formák. A jegybank előzetes hatástanulmánya és a tényadatok feldolgozása azt mutatja, hogy pénztári TKM 0,53-2,28 százalék között lehet, míg a hosszú távú megtakarítások többi szereplőjének ennél magasabbak a költségekei. Például az MNB közzététele szerint a nyugdíjbiztosítási termékek 0,89-5,69 százalék között szóródhatnak. A közzétételi határidő előtt megismert pénztári adatok alapján a szektor a 10, 20 és 30 éves TKM átlagos mutatója 1,38 százalék, 0,93 százalék, illetve 0,98 százalék – mondta Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség újonnan megválasztott főtitkára.

Nagyot nőtt a magánnyugdíjpénztári tagok vagyona

Az MNB adatai szerint a magánnyugdíjpénztári taglétszám lassú lemorzsolódása tovább folytatódott, 2019-ben 1092 fővel 54829 főre csökkent. A vagyon 9,3 százalékkal 270,5 milliárd forintra nőtt, a befektetés nyeresége 27,9 milliárd forint lett. Előzetes adatok alapján a magánnyugdíjpénztárak – a befektetési tevékenység eredményének az éves átlagos pénztári vagyonhoz viszonyított értéke szerint – átlagosan 10,6 százalékos éves hozamot értek el. Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon döntő hányada a növekedési portfólióban van, míg ez az arány az önkéntes pénztárak esetében lényegesen alacsonyabb, így a magasabb átlagos hozam ezzel magyarázható.

Mint korábban kiszámoltuk, a tagok döntő többsége 9 év alatt közel megduplázta a nyugdíj-megtakarítását. Miközben az infláció ez idő alatt mindössze 21 százalék volt. (Az egyes portfoliók 2019-es hozamát ebben a cikkünkben találja meg.)

Tavaly a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok miatt a TB-nek átutalt összeg összesen 4,6 milliárd forintot tett ki, ami 14,7 százalékkal magasabb az előző évi értéknél.