Betett a szuperállampapír a befektetési alapoknak

2019. július 17. Júniusban 179 milliárd forintot vettek ki a megtakarítók a befektetési alapokból, amit gyaníthatóan az új szuperállampapír vásárlására fordítottak. A legtöbb pénz a kötvényalapokból és az ingatlanalapokból távozott, amelyek kezelői többnyire szintén állampapírba fektetnek, csak az kevesebbe kerül a költségvetésnek, hiszen piaci alapon működik.

A legfrissebb adatok szerint a befektetési jegyek visszaváltásából is finanszírozták a megtakarítók az új szuperállampapír vásárlását. A júniusi értékesítés 882 milliárd forint volt, aminek egy jelentős részét más állampapírok visszaváltásából fedezték az emberek. Csak májusban ugyanis közel 200 milliárd forinttal csökkent a lakossági állampapír-állomány.

A befektetési alapokból ugyanakkor összességében 179 milliárd forintot vontak ki júniusban a megtakarítók – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adataiból. A tőkeáramlás és a hozamok eredőjeként a BAMOSZ tagja által kezelt befektetési alapok összvagyona 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent júniusban. A hónap végén mindösszesen 6213 milliárd forint volt befektetési alapokban. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

Honnan vettek ki?

Ezúttal eléggé egyhangú a kép a különböző kategóriáknál. Mindenhonnan pénzt vontak ki, mindössze két kisebb kategória esetében és a zártkörű alapoknál látható némi tőkebeáramlás (a tőkevédett és az árupiaci alapoknál).
A legtöbb pénz a kötvényalapokból távozott, onnan 71 milliárd forint tőkét vontak ki. A vegyes alapok is megsínylették az új befektetési lehetőség indulását, ugyanis tőlük 33 milliárd forint távozott. Elsősorban a kiegyensúlyozott vegyes alapokból vettek ki pénz, összesen 26 milliárd forintot.

Az abszolút hozamú alapokból 26 milliárdnyi tőke távozott. Azt fontos látni, hogy az elmúlt hónapban is szinte forintra pontosan ugyanennyit vontak ki a befektetők.

A második legnagyobb vesztes az ingatlanalapok kategória lett; innen 48 milliárd forint távozott. A BAMOSZ szerint hosszú trend tört meg ezzel, hiszen 22 hónapja láttunk utoljára egyáltalán tőkekivonást a kategóriából. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy az ingatlanalapok voltak az elmúlt évek slágertermékei a befektetési alapok piacán, amelyek szabályozói beavatkozás miatt gyakorlatilag eltűntek a kínálatból.

Sikerrel járt az MNB

Mint megírtuk, május közepétől újabb változást hozott a befektetési alapok életébe, hogy az MNB ajánlása alapján a május 15-től létrejövő új ingatlanalapok, illetve a meglévő ingatlanalapok új sorozatú befektetési jegyeit legalább 180 naptári nap után lehet majd csak visszaváltani. A meglévők néhány napos (jellemzően 3 napos) visszaváltási idővel működnek, így sokan – tévesen – eddig a likviditási vagy pénzpiaci alapok helyett tették ide a pénzüket.

Az MNB ajánlás miatt nem indultak új ingatlanalapok, sőt a régiek is bezártak, ami azt jelenti, hogy az alapkezelők nem bocsátanak ki új befektetési jegyeket. Korlátozták a forgalmazást, május 15. óta gyakorlatilag nem lehet ingatlanalapok jegyeit venni.

Többe kerül az államnak

Már az ajánlás megjelenésekor megírtuk, hogy benne lehet a pakliban, hogy ezzel segíti az MNB a lakossági megtakarítások állampapírba terelését. Az sem tett jót a befektetési alapoknak, hogy az év eleje óta – ez viszont uniós szabályozásra – megszűntek a pénzpiaci alapok. A többségük rövidkötvény-alappá alakult át. Így azoknak a befektetőknek, akik inkább rövid időre fektetnék be a pénzüket, logikus lépés az állampapír az immár kötvényalapként funkcionáló korábbi pénzpiaci alap helyett.

Az állam ugyanakkor egyáltalán nem jár jól. Hiszen az ingatlanalapok is állampapírban tartották a befektetők pénzének jelentős részét, a kötvényalapok (pénzpiaci alapok) pedig gyakorlatilag a pénz egészét. Csakhogy az alapkezelők a piacon vehettek állampapírt, míg a lakosság megveheti a számára kialakított, a piacinál 20-30-szor magasabb kamatot fizető lakossági állampapírt.

Vagyis a befektetési alapokból júniusban távozott közel 180 milliárd forintra most az állam 20-30-szor többet fizet, mintha a pénz maradt volna az eredeti helyen, szintén állampapírban.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: BAMOSZ, befektetési alap, alapkezelő, kötvényalap, ingatlanalap, befektetési jegy