Így is lehet környezetet védeni
2017. február 10.
Seattle és egy kaliforniai város tanácsa is megszavazta, hogy kivonja betéteit a Wells Fargoból, mert a nagybank az egyik finanszírozója a Dakota Access olajvezetéknek, amelynek az új amerikai elnök egyik első intézkedéseként zöld utat adott. Hasonló lépésre készül két nyugdíjpénztár mellett Kalifornia és Illinois állam.
Az investment (befektetés) ellentéteként új fogalom, a „divestment” - „kifektetés” terjed a tőkepiacon – jegyzi meg egy környezetvédelmi blog, miután kedden Seattle és a kaliforniai Davis bejelentette, hogy kivonja betéteit a Wells Fargoból, mert a nagybank az egyik finanszírozója a Dakota Access olajvezetéknek. A döntés hírére a bank részvényei 1,26 százalékkal estek a New York-i tőzsdén.
Tavaly nyári pénzügyi beszámolója szerint Donald Trump is rendelkezett részvényekkel az egyik beruházó társaságban, az Energy Transfer Partners-ben (ETP). Mint közölték, ezeket a részvényeket azóta az elnök eladta, de – mint arra egyebek mellett a CNBC riportjában rámutatott - a Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint a cég vezérigazgatója, Kelcy Warren 100 ezer dollárral támogatta Trump kampányát. Piaci hírek szerint azonban Trump több más cégen keresztül is érintett a beruházásban.
Seattle, amelynek az éves költségvetése mintegy 4 milliárd dollár, folyamatosan több mint 3 milliárd dollárt tartott a bankban, közte mintegy 12 ezer alkalmazott bérét, ami kéthetenként 30 millió dollár. A városi tanács egyhangúan döntött a betétkivonás mellett, és a tanácsnokokat még az sem hatotta meg, hogy a Wells Fargo a szavazás előtt nem sokkal bejelentette: úgy tervezi, hogy 500 ezer dollárt adományoz a városban működő nonprofit szervezeteknek, a város környékének fejlesztésére.
Nem világos persze – jegyzi meg egy helyi portál – hogy mely pénzintézetek működnek majd a városban, ugyanis 17 bank finanszírozza a vezetéket, köztük olyan nagyok, mint a Citibank, az ING, a Chase és a Bank of America. Felmerült egy hitelszövetkezet vagy egy állami bank létrehozása, amihez azonban az állam törvényeit meg kell változtatni.
A Debora Juarez, a városi tanács tagja kijelentette: tisztában vannak azzal, hogy a Wells Fargo számára, amelynek tavaly a betétállománya mintegy 1000 milliárd dollár volt, ez csepp a tengerben. (A bank részvényei a tőzsdén hamar vissza is nyerték a bejelentés után elszenvedett veszteséget.) A döntést azonban üzenetértékűnek szánják, és kijelentette, hogy az új bankot a követező ajánlattételi eljárás során „ösztönözni” fogják a társadalmi felelősségvállalásra. Figyelembe kell azonban venni – fűzte ehhez hozzá Kshama Sawant tanácstag -, hogy ez nem csak Seattle ügye, ez része a globális éghajlatváltozás és az olaj lobbi elleni küzdelemnek.
Nemrég egyébként a holland ABN AMRO már bejelentette, hogy nem finanszírozza tovább a vezetéképítés egyik beruházójának, az ETP-nek a fő tulajdonosát, a texasi Energy Transfer Equity-t (ETE), amennyiben a vezeték a Sziú törzs hozzájárulása nélkül épül meg, vagy ha további erőszakot alkalmaznak. Holland környezetvédelmi szervezetek üdvözölték a döntést, és felhívták a többi bankot, köztük a szintén holland ING-t, hogy kövessék a példát.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: nemzetközi, Donald Trump, olaj, olajvezeték, környezetvédelem, bojkott
Bojkott az olajvezeték bankjai ellen
Az investment (befektetés) ellentéteként új fogalom, a „divestment” - „kifektetés” terjed a tőkepiacon – jegyzi meg egy környezetvédelmi blog, miután kedden Seattle és a kaliforniai Davis bejelentette, hogy kivonja betéteit a Wells Fargoból, mert a nagybank az egyik finanszírozója a Dakota Access olajvezetéknek. A döntés hírére a bank részvényei 1,26 százalékkal estek a New York-i tőzsdén.
Rájár a rúd mostanában a Wells Fargora. Nemrég Chicago szakította meg a kapcsolatokat a bankbotrány miatt, amit az robbantott ki, hogy a bank munkatársai fiktív számlákat hoztak létre, hogy növeljék bónuszaikat. Kaliforniai egyetemek azért vonták ki betéteiket, mert magánbörtönök építését finanszírozza, január végén pedig egy bírói ítélet is sújtotta, mert a pénzintézet jogtalanul megtagadta a diákhitelt fiatal bevándorlóktól.
A sziú rezervátumon keresztülhúzódó, szent helyeket és vízbázisokat veszélyeztető vezeték megépítése ellen tavaly óta folynak a tiltakozások. Obama decemberben le is állította a beruházást, és új környezetvédelmi vizsgálatokat írt elő. A beruházók az elnöki döntéssel szemben fellebbeztek, amit azonban január elején elutasítottak. Az új elnök viszont egyik első intézkedéseként újra engedélyezte az építkezés folytatását (erről egy remek összeállítást készített a Hírtv). Trump anyagilag is érintett lehet
Tavaly nyári pénzügyi beszámolója szerint Donald Trump is rendelkezett részvényekkel az egyik beruházó társaságban, az Energy Transfer Partners-ben (ETP). Mint közölték, ezeket a részvényeket azóta az elnök eladta, de – mint arra egyebek mellett a CNBC riportjában rámutatott - a Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint a cég vezérigazgatója, Kelcy Warren 100 ezer dollárral támogatta Trump kampányát. Piaci hírek szerint azonban Trump több más cégen keresztül is érintett a beruházásban.
Seattle, amelynek az éves költségvetése mintegy 4 milliárd dollár, folyamatosan több mint 3 milliárd dollárt tartott a bankban, közte mintegy 12 ezer alkalmazott bérét, ami kéthetenként 30 millió dollár. A városi tanács egyhangúan döntött a betétkivonás mellett, és a tanácsnokokat még az sem hatotta meg, hogy a Wells Fargo a szavazás előtt nem sokkal bejelentette: úgy tervezi, hogy 500 ezer dollárt adományoz a városban működő nonprofit szervezeteknek, a város környékének fejlesztésére.
Nem világos persze – jegyzi meg egy helyi portál – hogy mely pénzintézetek működnek majd a városban, ugyanis 17 bank finanszírozza a vezetéket, köztük olyan nagyok, mint a Citibank, az ING, a Chase és a Bank of America. Felmerült egy hitelszövetkezet vagy egy állami bank létrehozása, amihez azonban az állam törvényeit meg kell változtatni.
Többen már csatlakoztak
A Debora Juarez, a városi tanács tagja kijelentette: tisztában vannak azzal, hogy a Wells Fargo számára, amelynek tavaly a betétállománya mintegy 1000 milliárd dollár volt, ez csepp a tengerben. (A bank részvényei a tőzsdén hamar vissza is nyerték a bejelentés után elszenvedett veszteséget.) A döntést azonban üzenetértékűnek szánják, és kijelentette, hogy az új bankot a követező ajánlattételi eljárás során „ösztönözni” fogják a társadalmi felelősségvállalásra. Figyelembe kell azonban venni – fűzte ehhez hozzá Kshama Sawant tanácstag -, hogy ez nem csak Seattle ügye, ez része a globális éghajlatváltozás és az olaj lobbi elleni küzdelemnek.
A Washingtoni Egyetem professzora Abhinav Gupta szerint a vállalati bojkottok nincsenek azonnali hatással a vállalatokra. De nem is ez a lényeg: a fogyasztói bojkottokat gyakran kis csoportok kezdeményezik, akik közvetlenül nem lennének képesek megváltoztatni a vállalatok költség-haszon elemzését, hírnevüknek azonban annyira ártanak, hogy ez gyakran elég ahhoz, hogy reagáljanak.
Nem sokkal a Seattle-i szavazás után a kaliforniai Davis tanácsa is ugyanilyen döntést hozott. Kaliforniában emellett aláírásgyűjtési kampány is kezdődött, hogy a mintegy 36 millió dollárnyi részvényt birtokló Kaliforniai Közalkalmazotti Nyugdíjpénztár (Calpers), és a közel 29 millió dollár értékű kötvényt kezelő Kaliforniai Tanári Nyugdíjpénztár (CalSTRS) is keressen más pénzintézetet. Sajtóhírek szerint Kalifornia és Illinois államok is hasonló lépésre készülnek. Nemrég egyébként a holland ABN AMRO már bejelentette, hogy nem finanszírozza tovább a vezetéképítés egyik beruházójának, az ETP-nek a fő tulajdonosát, a texasi Energy Transfer Equity-t (ETE), amennyiben a vezeték a Sziú törzs hozzájárulása nélkül épül meg, vagy ha további erőszakot alkalmaznak. Holland környezetvédelmi szervezetek üdvözölték a döntést, és felhívták a többi bankot, köztük a szintén holland ING-t, hogy kövessék a példát.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: nemzetközi, Donald Trump, olaj, olajvezeték, környezetvédelem, bojkott