Ismét közel a kereskedelmi megállapodás nélküli kilépés

Brexit: a kör bezárul?

Fotó: Azénpénzem
2020. szeptember 14. Ma kezdi tárgyalni az angol Parlament azt a törvényjavaslatot, amit néhányan a brit miniszterelnök pimasz húzásának neveznek. Brüsszelben van olyan vélemény, hogy Boris Johnson a törvénnyel végső soron a megállapodás nélküli kilépést akarja kiprovokálni.

Alig kevesebb, mint egy év tel el azóta, hogy Boris Johnsonnak sikerült, amiről lényegében már mindenki lemondott, és ami Theresa Maynek háromévi erőfeszítés árán sem jött össze. Általános meglepetésre nemcsak megállapodott Brüsszellel az Unió rendezett elhagyásáról, de a megkötött egyezményt keresztül is vitte az angol Parlament mindaddig igencsak akadékoskodó két házán. Mintha azonban egy görög sorstragédia újabb fordulata előtt állnánk: az egyéves átmeneti időszak végéhez közeledve ugyanott vagyunk, ahonnan elindultunk. Nagy-Britannia ismét olyan közel áll a kereskedelmi megállapodás nélküli Brexithez, mintha semmi sem történt volna ez idő alatt.

Úgy tűnik, hogy a kereskedelmi tárgyalások végletesen holtpontra jutottak. Nem közelednek az álláspontok egyebek mellett a halászati jogok kérdésében; az EU ahhoz ragaszkodik, hogy az európai hajók továbbra is hozzáférjenek a brit vizekhez, a britek hajóik elsőbbségéhez. London nem hajlandó kötelezettségeket vállalni a cégek állami támogatásával kapcsolatban, ami pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy szabadon hozzáférjenek az EU piacához. Megakadtak a tárgyalások a fuvarozókra vonatkozó szabályozásról, és nem sikerült még megállapodni például a környezetvédelmi, a munkaügyi szabályok egységesítésében sem.  
Kérdéses, mennyire lehet eredményes a mostani lépés
Sajtóértesülések szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már az tervezte, hogy félretolja Brüsszel főtárgyalóját, Michel Barnier-t, és az Egyesült Királyságnak is David Frost félreállítását javasolja, hogy magasabb szintre emelje a tárgyalásokat, és politikai megoldást találjon a vitatott kérdésekre. Ezt a hírt azonban szinte azonnal elhalványította az úgynevezett belső piaci törvényjavaslat, amit első olvasatban ma kezd tárgyalni a londoni Parlament.

Boris Johnson így elébe vágott az EB-elnöknek, sajátos hangulatot adva a további tárgyalásoknak, egyben megfelelő zsarolási potenciált is teremtett a maga számára kijelentve, ha nem sikerül október 15-ig megegyezni, az Egyesült Királyság tudomásul veszi, hogy nincs mód a megegyezésre, és továbblép. Amúgy azzal, hogy a tárgyalásokat október közepéig be kell fejezni, hogy maradjon idő az új kereskedelmi egyezmény szükséges parlamenti ratifikációjáig, Brüsszel is egyetért.

E pillanatban persze még kérdés, hogy a pimasz húzás eredményre vezet-e? Ezt még annak ellenére sem lehet kizárni, hogy még tavaly, a tárgyalások megkezdése előtt Varadkar ír miniszterelnök az erőviszonyokat hangsúlyozva nem túl tapintatosan kijelentette a BBC-nek adott interjúban, hogy „nekünk 450 milliós piacunk van, az Európai Unió 27 tagállamból áll, az Egyesült Királyság csak egy ország”. Hiszen egy évvel ezelőtt is folyamatosan ismételgették Brüsszelben, hogy a már aláírt kilépési megállapodáson nem lehet változtatni, az angol Parlamentben, hogy ezt a leírt formában – főleg az észak-ír kérdés miatt – nem ratifikálják, aztán mégis elfogadták Johnsonnak az észak-ír kereskedelmet érintő, nem kevéssé zavaros javaslatait.
El is ismerték, hogy megsértik a nemzetközi jogot
Főleg ezek okozzák most a problémát. Johnson az új törvénnyel elsősorban annak akarja elejét venni, hogy – ahogy ő értelmezi – az EU „feldarabolja” az Egyesült Királyságot, és kikényszerítse a vámellenőrzést az Ír-tengeren.  Ez a kilépési megállapodás egyoldalú átértelmezését jelenti, ami Brüsszel szerint súlyosan sértené a benne foglaltakat, és aláásná a kölcsönös bizalmat, egyben megakasztaná a további tárgyalásokat, megakadályozna minden előrelépést. Mindenesetre az EU megkezdte a felkészülést a megállapodás nélküli kilépésre – jelentette ki Barnier, az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői pedig jelezték: a brit törvény elfogadása esetén nem ratifikálják a létrejövő kereskedelmi megállapodást.

A jogszabály mellet érvelve Brandon Lewis, az észak-ír ügyek minisztere el is ismerte, hogy megsértik a nemzetközi jogot. Nem csoda így, hogy a javaslat Londonban sem kis felhördülést váltott ki. Az ellenzék mellett konzervatív képviselők sora, volt miniszterelnökök, mint John Major és Theresa May, is felemelték a szavukat a szerződésszegéssel szemben, kiemelve hogy eztán senki sem fog bízni Nagy-Britanniában, ami maradék tekintélyét is elveszíti majd. Norman Lamont volt pénzügyminiszter, egyébként brexit-párti politikus pedig kijelentette, hogy a jelenlegi formában nem fog keresztülmenni a Lordok Házán".

Brüsszelben van olyan vélemény, hogy Boris Johnson a törvénnyel végső soron a megállapodás nélküli kilépést akarja kiprovokálni. Londonban többek szerint inkább blöfföl – ami megint mások szerint azonban inkább rá fog visszaütni. Az egésznek csak akkor van igazán jelentősége, ha nem jön létre átfogó szabadkereskedelmi megállapodás. Erre persze egyre nagyobb az esély, úgyhogy az igazi tét az - vélik megint többen –, hogy ezért Brüsszelre vagy Londonra lehet inkább hárítani a felelősséget.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok