Terítéken a plasztikpénz jutalékának csökkentése

Brutálisan nőttek a kártyadíjak

2013. április 25. A bankközi kártyaelfogadási jutalék csökkentése jó eséllyel tovább növelné a plasztikot használók kiadásait. Ez pedig az elmúlt másfél évben – derül ki az Azénpénzem.hu számításaiból – esetenként már így is 90 százalékot meghaladó mértékben nőtt.

Néhány hónapja érik a bankkártyák bankközi jutalékának (interchange) szabályozása. Ezt a nemzetgazdasági tárca (NGM) koordinálja majd, de azt már most tudni lehet, hogy a kezdeményezést a versenyhivatal és a jegybank is támogatja. Bár sokan általánosságban kártyadíjról beszélnek, nem árt tudni: arról a költségről van szó, amit a kereskedő bankja fizet a kártyabirtokos bankjának minden kártyás művelet után. A Napi Gazdaság bankkártyapiaci rendezvényén általános volt az egyetértés abban, hogy a várható korlátozás a plasztikokat használók számára mindenképp díjnövekedéssel jár majd. A becslés szerint ez 15 százalékos drágulást jelenthet. Az adatbázisunkban szereplő adatokból kiszámoltuk: másfél év alatt a saját bankjegykiadók (ATM) használatának költsége 94 százalékkal emelkedett, de az éves kártyadíjaknál és az egyéb automatáknál is több mint negyedével nőttek az ügyfelek kiadásai. A kedvezmények figyelembe vételével a drágulás még ütemesebb.

A magyarországi készpénzhasználat extrán magas, amin mindenképpen célszerű lenne segíteni. Tartani lehet azonban attól, hogy a különböző kényszerítő intézkedések (amelyeket az MNB is szorgalmazna) – a most lejátszódó folyamathoz hasonlóan – csak további rombolást hozhatnak.
Időközben ugyanis szinte teljesen eltűnt a díjmentesség (egykor 3-4 pénzfelvételt is ingyenesen biztosítottak a bankok, emellett terjedt a kártyadíj teljes elengedése). Korábban a KSH adatai szerint öt év alatt (2005-ről 2010-re) drágult 45 százalékkal a készpénzfelvétel, miközben a kártyahasználatnál ez nem érte el a 14 százalékot. A mostani durva díjemelés oka egyértelműen a kormány által bevezetett új adónem, de ehhez nyilvánvalóan hozzájárult a szektort egyébként sújtó adó is.

Már megindult a rombolás


Váltig állították, hogy a tranzakciós illetéket a lakosság meg sem érzi, de ez persze végül nem így lett. A díjemelkedés pedig – mint az az előbbi számokból is érzékelhető – a tudatos számlahasználókat sújtja leginkább. Nem egyszer új szokásokat kell felvennie annak, aki olcsóbban akarja intézni pénzügyeit (itt kalkulálhatja, most mennyiért juthat hozzá saját pénzéhez). A bankszámlák fenntartása is sokkal drágábbá vált a korábbinál (a mostani díjakat itt kalkulálhatja). Az ügyfelek pedig elkezdtek alkalmazkodni, nem csak a vállalatok, a nyugdíjasok is változtattak. Utóbbiak tömegesen mondják fel bankszámlájukat, az MNB által az elektronikus fizetés terjedése révén várt megtakarításokat az ellenkezőjére fordítva.

Erősen lehet tartani attól, hogy nem járna kedvező hatásokkal a kártyáknál az új szabályozás sem. A Visa (uniós vállalás következményeként) 2011. óta mintegy 0,2 százalékos (tehát a tranzakciós illetékkel megegyező mértékű) díjat alkalmaz. Ez a kártyatársaság alaposan vissza is szorult Magyarországon a MasterCarddal szemben. (A piaci átlag egyébként most 0,6 százalék körül van.)

Egy madridi professzor tanulmánya szerint Spanyolországban a bankközi jutalék csökkentése igen hasznosnak bizonyult – a kereskedők számára. Ők öt év alatt összesen 2,75 milliárd eurót takaríthattak meg a díjcsökkentésnek köszönhetően. A vásárlók költségei közben, főként az éves kártyadíjak miatt, ebben az időszakban 50 százalékkal nőttek. Nekik tehát 2,35 milliárd eurós pluszköltséget jelentett az új szabályozás. A közgazdász azt is kimutatta, hogy egyéb banki díjak is emelkedtek (például a folyószámlahitelek költségei), a kártyás fizetéseknél pedig a korábban megszokott akciók és visszatérítések csökkentek, vagy teljesen megszűntek.


Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok