Terítéken a plasztikpénz jutalékának csökkentése

Brutálisan nőttek a kártyadíjak

2013. április 25. A bankközi kártyaelfogadási jutalék csökkentése jó eséllyel tovább növelné a plasztikot használók kiadásait. Ez pedig az elmúlt másfél évben – derül ki az Azénpénzem.hu számításaiból – esetenként már így is 90 százalékot meghaladó mértékben nőtt.

Néhány hónapja érik a bankkártyák bankközi jutalékának (interchange) szabályozása. Ezt a nemzetgazdasági tárca (NGM) koordinálja majd, de azt már most tudni lehet, hogy a kezdeményezést a versenyhivatal és a jegybank is támogatja. Bár sokan általánosságban kártyadíjról beszélnek, nem árt tudni: arról a költségről van szó, amit a kereskedő bankja fizet a kártyabirtokos bankjának minden kártyás művelet után. A Napi Gazdaság bankkártyapiaci rendezvényén általános volt az egyetértés abban, hogy a várható korlátozás a plasztikokat használók számára mindenképp díjnövekedéssel jár majd. A becslés szerint ez 15 százalékos drágulást jelenthet. Az adatbázisunkban szereplő adatokból kiszámoltuk: másfél év alatt a saját bankjegykiadók (ATM) használatának költsége 94 százalékkal emelkedett, de az éves kártyadíjaknál és az egyéb automatáknál is több mint negyedével nőttek az ügyfelek kiadásai. A kedvezmények figyelembe vételével a drágulás még ütemesebb.

A magyarországi készpénzhasználat extrán magas, amin mindenképpen célszerű lenne segíteni. Tartani lehet azonban attól, hogy a különböző kényszerítő intézkedések (amelyeket az MNB is szorgalmazna) – a most lejátszódó folyamathoz hasonlóan – csak további rombolást hozhatnak.
Időközben ugyanis szinte teljesen eltűnt a díjmentesség (egykor 3-4 pénzfelvételt is ingyenesen biztosítottak a bankok, emellett terjedt a kártyadíj teljes elengedése). Korábban a KSH adatai szerint öt év alatt (2005-ről 2010-re) drágult 45 százalékkal a készpénzfelvétel, miközben a kártyahasználatnál ez nem érte el a 14 százalékot. A mostani durva díjemelés oka egyértelműen a kormány által bevezetett új adónem, de ehhez nyilvánvalóan hozzájárult a szektort egyébként sújtó adó is.

Már megindult a rombolás


Váltig állították, hogy a tranzakciós illetéket a lakosság meg sem érzi, de ez persze végül nem így lett. A díjemelkedés pedig – mint az az előbbi számokból is érzékelhető – a tudatos számlahasználókat sújtja leginkább. Nem egyszer új szokásokat kell felvennie annak, aki olcsóbban akarja intézni pénzügyeit (itt kalkulálhatja, most mennyiért juthat hozzá saját pénzéhez). A bankszámlák fenntartása is sokkal drágábbá vált a korábbinál (a mostani díjakat itt kalkulálhatja). Az ügyfelek pedig elkezdtek alkalmazkodni, nem csak a vállalatok, a nyugdíjasok is változtattak. Utóbbiak tömegesen mondják fel bankszámlájukat, az MNB által az elektronikus fizetés terjedése révén várt megtakarításokat az ellenkezőjére fordítva.

Erősen lehet tartani attól, hogy nem járna kedvező hatásokkal a kártyáknál az új szabályozás sem. A Visa (uniós vállalás következményeként) 2011. óta mintegy 0,2 százalékos (tehát a tranzakciós illetékkel megegyező mértékű) díjat alkalmaz. Ez a kártyatársaság alaposan vissza is szorult Magyarországon a MasterCarddal szemben. (A piaci átlag egyébként most 0,6 százalék körül van.)

Egy madridi professzor tanulmánya szerint Spanyolországban a bankközi jutalék csökkentése igen hasznosnak bizonyult – a kereskedők számára. Ők öt év alatt összesen 2,75 milliárd eurót takaríthattak meg a díjcsökkentésnek köszönhetően. A vásárlók költségei közben, főként az éves kártyadíjak miatt, ebben az időszakban 50 százalékkal nőttek. Nekik tehát 2,35 milliárd eurós pluszköltséget jelentett az új szabályozás. A közgazdász azt is kimutatta, hogy egyéb banki díjak is emelkedtek (például a folyószámlahitelek költségei), a kártyás fizetéseknél pedig a korábban megszokott akciók és visszatérítések csökkentek, vagy teljesen megszűntek.


Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.