Gyógyszertámogatás helyett SZÉP-kártya a nyugdíjasoknak

Cafeteria: élni és visszaélni

2015. február 15. A béren kívüli juttatást kínáló cégek felénél nem adnak lehetőséget az elemek közötti választásra, pedig a különbségek igencsak zsebbe vágóak lehetnek. Mint kiderült, annak sem lehet felhőtlenül örülni, ha újabb cégek vezetnek be cafeteriát. Nagy kérdés ugyanis, hogy ezt miként teszik.

Nem célszerű a béren kívüli juttatásból az idén rutinból, a korábbi években megszokott módon választani, hiszen az új korlátok az átlagos kerettel rendelkezőket is érintik. Korábban összeállítottunk egy ajánlati listát is. Több olvasónk is jelezte azonban, hogy hiába érné meg, nem választhat más elemet, mint amit felajánlanak. Bár az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári juttatások beépíthetőek a vállalkozások cafeteria rendszerébe, ezek mégis viszonylag korlátozottan érhetőek el a dolgozók számára – derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából a KutatóCentrum által elkészített kutatásból.

Kiszámoltuk, hogy tízezer forint bérként kifizetve mintegy 19,6 ezer forintba kerül a munkáltatónak. Ugyanekkora összegből önkéntes pénztári juttatásként 12,6 ezer forint juthat a dolgozónak. Ugyanennyit a hoznak az ugyanebbe a kategóriába sorolt egyéb cafeteria elemek is (a béren kívüli juttatások szabályairól, az új korlátokról itt tájékozódhat).  Amennyiben azonban a cég a törlesztést támogatja, akkor mind a 19,6 ezer forint a munkavállalónál landolhat. (Mindebből öt százaléknyi költség lejöhet, hiszen többnyire ennyiért vállalják az erre szakosodott vállalkozások az adminisztrációt.)
A felmérés során a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy nem kap béren kívüli juttatást. De azoknál a munkáltatóknál is csak minden második helyen lehet a különböző juttatások közül válogatni, ahol van cafetéria. A megkérdezettek mindössze 22 százaléka mondta, hogy cégük lehetővé teszi, hogy önkéntes pénztárat válasszanak. Igény pedig lenne erre – állapította meg a Stabilitás. 

A cafeteria a számok alapján (még a költségekkel együtt is) alapvetően jó dolog. Lehet azonban kétélű is. Mint a Munkahelyiterror.blog.hu lehozta: a Schiller Opelnél a fizetések harmadát irányították volna át béren kívüli juttatásba. A bloghoz küldött levél szerint a dolgozóknak csak annyi választási lehetőségük volt, hogy vagy azonnal aláírják az új, módosított munkaszerződést, vagy ha ezek a feltételek nem tetszenek, fel lehet mondani. A cafeteria hátulütőjeként arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy az ide irányított összeg nem növeli a majdani nyugdíjat, és táppénz sem jár utána. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy míg a fizetés elég nehézkesen csökkenthető, a béren kívüli juttatást gond nélkül lehet megnyirbálni, vagy akár teljesen meg is vonni.

Nekünk is jeleztek már olvasók hasonló jelenséget. Az egyik esetben szintén a bér „átirányítása” szerepelt (elsősorban egyébként a dolgozók akarták így havi juttatásukat növelni), de előfordult az is, hogy a béremelést akarták így megoldani. Utóbbi még szakszervezeti segítséget is kapott. Akkor legalább a teljes emelést megkapták a munkavállalók, míg az előbbi történetben a cafeteria alacsonyabb adóterhéből fakadó „haszon” is alaposan megcsappant. A foglalkoztató hosszú vita után azt mondta, csak akkor változtat, ha az neki is megéri.

Egymillió idősebb is rákaphatna a turizmusra?


Elméletben semmiképpen sem fordulhatna elő ilyesmi, hiszen a cégeket elmarasztalhatná az adóhivatal. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, nem minden vállalkozás számára kockázatos az eljárás. Esetenként egyébként a cafeteriát, illetve annak némely elemét a kormányzat is nyíltan preferálja. Korábban az Erzsébet-utalvány volt a „sztár”, de mára a SZÉP-kártya viheti a prímet. Ezt az idei adóváltozások önmagukban is jól mutatják.

Van azonban még hová továbblépni. Horváth Tihamér, a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: a kormányzatnak észre kellene vennie, hogy a SZÉP-kártya nem cafeteria, hanem gazdaságfejlesztő eszköz. Ezt szerinte éppen ezért tovább kellene fejleszteni. Például úgy, hogy a nyugdíjasok a gyógyszerár-támogatás növelése helyett a gyógyhelyek révén kaphatnának kedvezményes rehabilitációt, pihenést, gyógyulást. Horváth azt gondolja, hogy a négymillió nyugdíjast SZÉP-kártyás programmal biztosan turistává lehetne tenni.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.