Teljesen átrendeződhet a piac

Cafeteria: mit is válasszak?

2013. január 17. Sokan a napokban nyilatkoznak munkáltatójuknak arról, mit kérnek a béren kívüli juttatási keretből. A hozzánk érkezett jelzések alapján úgy tűnik, az adóemelés mindenhol a cafeteria csökkenéséhez vezet. A jövedelemtől függően egyre élesebb ezen a téren is a különbség.

A cafeteria rendszere 2012-ben alapvetően megváltozott. A módosítások sora azonban az idén sem állt le (a szabályokról, korlátokról itt tájékozódhat). A többség éppen mostanában szembesülhet azzal, hogy béren kívüli juttatása csökken. Elsőre sokan nem is látják ezt át, hiszen a cégek többnyire a bruttó értékeket tűntetik fel. Emellett szerepel az ahhoz tartozó „kulcs”, ami az összegeket csökkenti. Aki annyira szerencsés, hogy 350 ezer forintos cafeteria kerettel rendelkezik, a tavalyi 267,3 ezer forint helyett 2013-ban 258 ezer forint alatti összegről szabhatja meg, mire is akarja fordítani. Sajnos azonban nagyon kevesen gazdálkodhatnak ennyiből. Az OTP Pénztárszolgáltató reprezentatív, a szokásosnál alaposabb kutatást végeztetett a cafeteriával kapcsolatban. A társaság vezérigazgatója, Róth Lajos tegnapi tájékoztatóján elmondta: az átlagos keret 251 ezer forint. A buszbérleten és az emelt összegű Erzsébet-utalványon felül így az adót figyelembe véve már nem sok pénz jut más elemre. A köztisztviselők mindössze 145 ezer forinttal „sakkozhatnak” (ebbe még az előbbi két tétel sem fér maradéktalanul bele).

Tízből nyolc SZÉP-kártyát az OTP bocsátott ki – büszkélkedtek a társaságnál. Az ő tapasztalataik tehát jól tükrözik a piac egészét. 2012-ben az összes költés 20 százaléka a hosszú hétvégekre esett. A legnépszerűbb a vendéglátás „zseb” volt, a szabadidő kategóriát kevesen használták. A remények szerint ezen a helyzeten segíthet a bővítés. Mindenkinek jól meg kell azonban gondolnia, melyik lehetőséget választja, átcsoportosításra ugyanis később nincs lehetőség – hangsúlyozta Róth. A tájékoztatón elmondták, hogy mindössze 57 millió forintot nem költöttek el az eredeti határidőre. Miközben a munkáltatói feltöltés több mint 55 milliárd forint volt.
A legnagyobb átrendeződést az Erzsébet-utalvány keretének 60 százalékos emelése okozhatja. Az étkezési jegy utódja működik ugyanis leginkább készpénzként. Az OTP kutatása elsősorban a SZÉP-kártyára vonatkozott. Ebből is jól látszik azonban, hogy a pihenőkártyát elsősorban a magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű fiatalabb munkavállalók választják. A cafeteria elemek közül Erzsébet-utalványt 62 százalék, SZÉP-kártyát pedig 16 százalék kap. A magyar alkalmazottaknak egyébként a felmérés szerint 53 százaléka részesül valamilyen béren kívüli juttatásban. (Érdekes még, hogy teljesen szabadon 36,6 százalékuk választhatott, a többieknek meghatározták, milyen elemeket kérhetnek.) Ahogy a kutatás vezetője is fogalmazott: pont az a kör marad ki az egészből, amely a leginkább rászorulna.

A tehetősebbeknek új lehetőségek nyílhatnak


Az OTP-nél nem vállalkoztak arra, hogy megbecsüljék, hogyan alakulhat elemenként az idén a cafeteria piaca. Érdeklődésünkre azonban elismerték: önkéntes nyugdíjpénztárt legfeljebb igen csekély arányban választhatnak majd a munkavállalók.  Ennél és az egészségpénztáraknál is arra próbálnak ösztönözni mindenkit, hogy a cafeteria keret szűkössége miatt inkább egyéni befizetést (ezután 20 százalékos, de összesen maximum 130 ezer forintos adókedvezmény vehető igénybe) teljesítsenek.

Szakértők szerint a jövedelemtől függően egyre élesebb lehet a béren kívüli juttatásban részesülők között a különbség. Míg ugyanis sokaknak az is problémát jelenthet, hogy a korábbi keretük sem marad meg, akadhat olyan réteg, amely a SZÉP-kártyával wellness-üdülést tud fedezni, emellé pedig még egészségbiztosítást is kaphat. Utóbbit ugyanis adómentesen, ráadásul korlát nélkül fizethetik a cégek dolgozóik számára. Nem nehéz kiszámolni, hogy bizonyos fizetési kategóriákban ezt milyen játékteret jelenthet (még az egykulcsos adó mellett is).


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok