Továbbra is jó választás a pénztári tagság

Cafeteria: most fontos számolgatni!

2016. június 22. A béren kívüli juttatási rendszer következő évi átalakítása már most nagyon sokakat foglalkoztat. Ahogy érzékeljük, az ügyben még mindig nagyon sok a félreértés. Végigvettük, hogy a jelenleg ismert rendelkezések alapján mit is érdemes majd a cafeteriásoknak lépni. Megjegyezzük azonban, hogy egyáltalán nem zárható ki a szabályok további finomítása.

A 2012-es adóemelés tapasztalata az volt, hogy a béren kívüli juttatások visszaesése csekélyebb lett annál, mint ami a nagyobb elvonás miatt várható lett volna. Ez azt jelenti, hogy több munkáltató is „lenyelte” a plusz állami elvonást (a többség – akkor is alighanem most is – bruttóban gondolkodik, vagyis áthárítja dolgozóira a plusz terhet). A dolgozók választása azonban jelentősen megváltozott, így akkor éppen a nyugdíj- és egészségpénztárak szorultak háttérbe – nem kevéssé az Erzsébet-utalvány keretének emelése miatt. Jövőre azonban egészen más lesz a helyzet.

A kifejezetten cafeteriának nevezett céges juttatások közé 2017-ben már csak 100 ezer forint készpénz és a SZÉP-kártya versenyszférában változatlan (a közalkalmazottak évi 100 ezer forintos) kerete tartozik majd. Akinek 5-8 ezer forint volt a havi cafeteriás kerete – olvasóink közül sokan jeleztek ekkora összeget –, az nagy valószínűséggel a készpénzt választja majd, ami nem egészen havi 9 ezer forintra jön ki. Az átlagosnak tekinthető havi mintegy 20-25 ezer forint béren kívüli juttatás esetén már érdemes alaposabban elgondolkodni, kalkulálni.

Sok pénz vész el a SZÉP-kártyákról

Az egyszerűség kedvéért havi 22 ezer forintos juttatással és azzal kalkulálva, hogy a kápét kihasználja a munkavállaló, a SZÉP-kártyára egy évben 164 ezer forint kérhető. Amennyiben azonban valaki inkább az önkéntes pénztári tagságot választja, a magasabb adóteher miatt havonta a szépkártyás mintegy 13,7 ezer forint helyett 10,4 ezret kaphat. A pontosan 3228 forintos különbözet – aminek egy részét, de akár egészét át is vállalhatja az a munkáltató, amelyik fontosnak tartja az öngondoskodást – értékeléséhez nem árt figyelni arra, hogy vajon tényleg jól ki tudja-e használni valaki a SZÉP-kártya lehetőségeit. Nem biztos, hogy nem bukik többet azzal, ha csak azért megy a család például wellnessezni, hogy elköltse a pihenőplasztikra feltöltött pénzt.

Az mindenestre meglehetősen elgondolkodtató, hogy a SZÉP-kártyán rendre milliárdos nagyságrendben marad a két éves határidőn túl fel nem használt pénz. Ezt az összeget pedig az érintettek biztosan teljes egészében elvesztik. Az önkéntes pénztáraknál viszont nincs ilyen időkorlát. Ami az egyéni számlára kerül, az akármilyen hosszú távon ott is marad, amíg valaki el nem költi, vagy ki nem veheti. A kötött felhasználást szokták még a pénztárak ellenzői felvetni, de ez tulajdonképpen a SZÉP-kártyára is érvényes. A pénztárak a tagok vagyonát befektetésekkel gyarapítják, de az is tény, hogy költséget is felszámítanak (a díjak hatását az önkéntes nyugdíjpénztáraknál itt, az egészségpénztáraknál pedig itt kalkulálhatja).

Az igazán magas jövedelműek korlátlanul járhatnak jól

Sajnos az sem zárható ki, hogy akadnak cégek, amelyek a változások miatt a teljes béren kívüli juttatási rendszer megszűntetéséről döntenek. A 100 ezer forintos kápét persze szinte biztosan adják majd, de más korábban megszokott juttatásait akár teljes egészében is bukhatja a dolgozó. A kormány azt ígérte, hogy fellép a jövedelemcsökkentések ellen, tehát elvileg, ha megszűnik a korábbi béren kívüli juttatási rendszer egy munkáltatónál, ott bért kell adni, de arról nincs hír, hogy ezt hogy lehet(ne) betartatni.

A munkavállalók viszont azzal sem járnak igazán jól, ha béresítik a korábbi cafeteriát: a családi és egyéb adókedvezmények nélkül az idei béren kívüli juttatási keret alig több mint a tizedére olvad. Tény persze, hogy ez beszámít a nyugdíjba, és jár utána táppénz is. Az aktív évek utáni időszakra viszont jövedelemtől és munkáltatói segítségtől függetlenül is lehet takarékoskodni nyugdíjpénztárban (így nem az állami nyugdíjrendszertől függ, mennyit kap kézhez majd valaki). Az orvosi ellátás, a nem éppen bőséges táppénz kiegészítése pedig egészségpénztári tagság révén fedezhető. Ismét: lehet számolni, mi éri meg jobban.

Az előbbiek kifejezetten a munkáltatóktól (ma még) kapott juttatásokra vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban a magasabb jövedelműek (és jó helyen dolgozók) számára jó hír, hogy teljes egészében eltörölték a pénztári juttatásokra vonatkozó korlátokat. A közel ötven százalékos adóteher mellett tehát a nagyon szerencsések akármennyit kaphatnak cégüktől (ezzel jobban járnak, mintha a bérüket emelnék).

A törvényben már lefektetett szabályokat itt foglaltuk össze (ahol elérhetőek az idei előírások is), de – szintén az eddigi tapasztalatok alapján – egyáltalán nem zárható ki, hogy még az idei év vége előtt újabb módosítás jöjjön. Ez akár kedvező is lehet. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) az öngondoskodás munkáltatói támogatásának állami ösztönzésének fokozása mellett azt is javasolja, hogy az önkéntes pénztári tagok személyes megtakarításainak támogatására szolgáló 20 százalékos adójóváírás mértéke 2017-től legalább 10 százalékponttal emelkedjen.

A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, önkéntes pénztárak, egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, SZÉP-kártya, ÖPOSZ