Zűrzavar a szobaszám körül
2017. január 19.
A folyamatosan változó szabályok most megbosszulhatják magukat. Nem véletlen, hogy a munkavállalók, de a cégek is nagyon nehezen igazodnak el a béren kívüli juttatások idei „dzsungelében”.
A cafeteriát terhelő adó 2016-ban végre (a korábbi emelések után) csökkent. Az efeletti öröm azonban igen csak átmeneti lett. Az idei évre ugyanis nem csak adóemeléssel, hanem a korábbi feltételek teljes átírásával szembesülhettek a cégek és a munkavállalók. (A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt találja.)
Nemcsak a béren kívüli juttatások alapvető felforgatása (a változásokról részletesebb itt olvashat), hanem az időközben végrehajtott egyéb módosítások is nehezítik a helyzetet. A nemzetgazdasági tárca (NGM) nemrégiben közleményben hangsúlyozta, hogy „érdemes a lakáscafeteriát” választani. Ez szerintük több mint 650 ezer lakáshitelesen segíthet. A tény azonban az, hogy az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2015-ben a vállalkozások mintegy 12 milliárd forintnyi lakáscafeteriával támogattak nem egészen 28 ezer munkavállalót.
A pozitív oldal mellett sajnos akad negatív is. Több olvasónk jelezte, hogy első körben egyszerűen meghátrált a rengeteg kitöltendő papír és a bürokratikus eljárás láttán. Ez még abban az esetben is igaz, ha a cég szerződött olyan szolgáltatóval (például az OTP-vel), ami megkönnyíti az eljárás a vállalatoknak. A cégek is jelzik, hogy aki most kezd hozzá az egésznek, ne is remélje, hogy azonnal kaphatja is.
Épp ma tartják a Cafeteria Trendek konferenciát, amin jelentős teret kapnak a lakáscélú támogatás új szabályai. Fata László, a béren kívüli juttatások szakértője jelzett a gyakorlatban már felmerült problémát. Egy cég azzal fordult hozzá, hogy elkezdték vizsgálni a lakáshitel-támogatást, és az egyik dolgozó nyilatkozatában más a szobaszám, mint a tulajdoni lapon. A vállalat pedig tudni szerette volna, melyiket fogadja el.
A lakás szobaszámát alapvetően 2016-ig mindenki úgy határozta meg, hogy a lakóhelyiség 6-12 négyzetméterig félszoba, 12 négyzetméter felett pedig egész szoba. A lakáscélú támogatások megvalósításáról szóló NGM rendelet azonban felforgatta ezt a helyzetet: a juttatás szempontjából lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell figyelembe venni.
A tulajdoni lapok és más dokumentumok nem tudták követni a szaktárca „szárnyalását”, így szinte borítékolható volt az eltérés. Fata László szerint a minisztériumi rendelet alapján egyértelmű, hogy a cégeknek a dolgozó nyilatkozata alapján kell megítélnünk, hogy adómentes lesz-e a támogatás (vagyis a nyilatkozat felülírja a tulajdoni lapot).
A szakértő egyébként más problémára is felhívta a figyelmet. A pénztári befizetések korlátját eltörölték, de rosszul teszi az a cég, amelyik ezt úgy értelmezi, hogy nem kell nyilatkozatokat „gyűjtögetnie”. Tavaly akkor minősült béren kívüli juttatásnak a pénztári hozzájárulás, ha a dolgozó nyilatkozott, hogy ilyent mástól nem kap az adott hónapra. Mivel a rendszer átalakítását meglehetősen elnagyoltan végezték (mondhatjuk, hogy baltával szabták át), 2017-re is megmaradt a nyilatkoztatás feltétele, még ha ennek nincs is semmi értelme.
Nézze meg a cikkhez illő karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, lakáshitel támogatás, adó
Cafeteria: most kapkodhatja igazán mindenki a fejét!
Fotó: Azénpénzem
A cafeteriát terhelő adó 2016-ban végre (a korábbi emelések után) csökkent. Az efeletti öröm azonban igen csak átmeneti lett. Az idei évre ugyanis nem csak adóemeléssel, hanem a korábbi feltételek teljes átírásával szembesülhettek a cégek és a munkavállalók. (A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt találja.)
Nemcsak a béren kívüli juttatások alapvető felforgatása (a változásokról részletesebb itt olvashat), hanem az időközben végrehajtott egyéb módosítások is nehezítik a helyzetet. A nemzetgazdasági tárca (NGM) nemrégiben közleményben hangsúlyozta, hogy „érdemes a lakáscafeteriát” választani. Ez szerintük több mint 650 ezer lakáshitelesen segíthet. A tény azonban az, hogy az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2015-ben a vállalkozások mintegy 12 milliárd forintnyi lakáscafeteriával támogattak nem egészen 28 ezer munkavállalót.
Annak a cégnek, amely 2016-ban adott lakáscélú támogatást, figyelnie kell arra, hogy a közvetítő hitelintézet (aki az utalást indította) adjon erről egy igazolást január 31-ig. Enélkül az igazolás nélkül a juttatás 120 százaléka adózhat majd tavasszal jövedelemként.
A kezdetekben valóban a cafeteria szupersztárjának várt törlesztési juttatás tehát csak nem tud igazán felszárnyalni. Pedig míg a SZÉP-kártya (a készpénz mellett ez maradt az egyetlen preferált cafeteriás elem) feltöltése után a munkáltató 34,22 százalék adót fizet, a lakáscafeteria teljesen adómentes juttatás. Ráadásul – bár erre tapasztalatunk szerint sem a cégek, sem a munkavállalók nem igazán gondolnak –a törlesztési támogatás tulajdonképpen „tiszta” pénzt jelent (a béren kívüli juttatás következtében felszabaduló összeg bármire és persze azonnal költhető). A lakáscélú hitel törlesztését, a lakáshoz jutást adómentesen a megállapított korlátokon belül segíthetik a cégek.Nem számít a tulajdoni lap?
A pozitív oldal mellett sajnos akad negatív is. Több olvasónk jelezte, hogy első körben egyszerűen meghátrált a rengeteg kitöltendő papír és a bürokratikus eljárás láttán. Ez még abban az esetben is igaz, ha a cég szerződött olyan szolgáltatóval (például az OTP-vel), ami megkönnyíti az eljárás a vállalatoknak. A cégek is jelzik, hogy aki most kezd hozzá az egésznek, ne is remélje, hogy azonnal kaphatja is.
Épp ma tartják a Cafeteria Trendek konferenciát, amin jelentős teret kapnak a lakáscélú támogatás új szabályai. Fata László, a béren kívüli juttatások szakértője jelzett a gyakorlatban már felmerült problémát. Egy cég azzal fordult hozzá, hogy elkezdték vizsgálni a lakáshitel-támogatást, és az egyik dolgozó nyilatkozatában más a szobaszám, mint a tulajdoni lapon. A vállalat pedig tudni szerette volna, melyiket fogadja el.
A lakás szobaszámát alapvetően 2016-ig mindenki úgy határozta meg, hogy a lakóhelyiség 6-12 négyzetméterig félszoba, 12 négyzetméter felett pedig egész szoba. A lakáscélú támogatások megvalósításáról szóló NGM rendelet azonban felforgatta ezt a helyzetet: a juttatás szempontjából lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell figyelembe venni.
A tulajdoni lapok és más dokumentumok nem tudták követni a szaktárca „szárnyalását”, így szinte borítékolható volt az eltérés. Fata László szerint a minisztériumi rendelet alapján egyértelmű, hogy a cégeknek a dolgozó nyilatkozata alapján kell megítélnünk, hogy adómentes lesz-e a támogatás (vagyis a nyilatkozat felülírja a tulajdoni lapot).
A szakértő egyébként más problémára is felhívta a figyelmet. A pénztári befizetések korlátját eltörölték, de rosszul teszi az a cég, amelyik ezt úgy értelmezi, hogy nem kell nyilatkozatokat „gyűjtögetnie”. Tavaly akkor minősült béren kívüli juttatásnak a pénztári hozzájárulás, ha a dolgozó nyilatkozott, hogy ilyent mástól nem kap az adott hónapra. Mivel a rendszer átalakítását meglehetősen elnagyoltan végezték (mondhatjuk, hogy baltával szabták át), 2017-re is megmaradt a nyilatkoztatás feltétele, még ha ennek nincs is semmi értelme.
A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg
Nézze meg a cikkhez illő karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, lakáshitel támogatás, adó
Kapcsolódó anyagok
- 2017.05.11 - SZÉP-kártya: így költsünk el gyorsan kétmilliárdot
- 2017.05.10 - Pénztárak: a várt mértékben esett a munkáltatói hozzájárulás
- 2017.04.25 - Történelmi mélypontra zuhant a cafeteria
- 2017.04.08 - Már biztos, jövőre dúskálhatunk a hosszú hétvégékben
- 2017.03.29 - Más is lehet a cafeteria
- 2017.02.15 - Ez történik az idén a cafeteriával
- 2017.02.08 - Így alakulna tovább a cafeteria
- 2017.01.23 - Nőnek a lakáspiaci kockázatok
- 2017.01.13 - Benzinpénz: nem jár mindenkinek az emelés
- 2016.12.29 - Januártól más világ jön
- 2016.11.02 - Na, ez lesz a cafeteriával
- 2016.10.05 - Cafeteria: ne hagyd magad!
- 2016.09.30 - Az állam számít a nyugdíjpénztárakra
További kapcsolódó anyagok