Rekord befizetésre számítanak

Megbolygatják a pénztári szektort az új adótörvények

2018. november 14. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége szerint az adótörvények tegnapi módosítása után továbbra is jobban megéri a dolgozóknak a béren kívüli juttatásként adott pénztári befizetés, mintha bérként adná azt a pénzt a munkáltató. A nyugdíj- és az egészségpénztárakba is jelentősen nőtt idén a tagdíjbefizetés, az egyéni befizetések kiemelkedően bővültek.

Kedvezőtlen változás, hogy 2019-től a pénztári munkáltatói hozzájárulás és az adomány egyaránt úgy adózik, mint a bérek, azaz a munkáltató 21, a munkavállaló pedig 33,5 százalék adót és járulékot fizet utána. Ugyanakkor a tegnap elfogadott szabályozás szerint az ilyen munkáltatói befizetés után is igénybe lehet venni a 20 százalékos adójóváírást. Ennek köszönhetően a bérnél továbbra is kedvezőbb marad a pénztári juttatás – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke mai sajtótájékoztatóján. Ugyanis a cég teljes ráfordításának a 71,5 százaléka a munkavállaló egyéni számlájára kerül (az adójóváírással együtt), míg munkabér esetén a cég teljes ráfordításának csak 55 százaléka jut a dolgozóhoz. (A céges és munkavállalói terheket is figyelembe véve.)

A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári úgynevezett célzott szolgáltatás a jogszabály szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül, és csak a munkáltató adózik utána. (Kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó.) A munkáltató adóterhe 40,71 százalék, a pénztártagnak pedig nem kell adót fizetnie. (Ez a juttatás nem az egyéni számlára, hanem egy elkülönült támogatási alapba/számlára kerül, innen vehető igénybe a támogató által juttatni kívánt szolgáltatás.) Ennél a juttatásnál a teljes céges kiadás 71,1 százaléka hasznosul a dolgozónál.

Az elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően a pénztári önsegélyező szolgáltatásnál pedig csak a munkavállalót terheli összesen 28,89 százalékos adó- és járulékfizetés, a 20 százalékos adójóváírással azonban ennek döntő része visszaigényelhető az egyéni számlára. Egyelőre kérdéses, hogy a cégek hogyan reagálnak a törvénymódosításra. Az azonban jól látszik, hogy a tagdíjbevételek jelentős részét továbbra is a munkáltatók fizetik, még ha ennek aránya az elmúlt években csökkent is.

Rekord tagdíjfizetés

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba az idén kilenc hónap alatt egy évvel korábbinál 16 százalékkal többet, közel 42 milliárd forintot, havonta átlagosan 4,7 milliárdot tettek félre egyénileg a tagok. Kedvező, hogy a dolgozók takarékoskodásához hozzájáruló munkáltatók is növelték a befizetéseiket: 11 százalékkal 30 milliárd forintra. Ezzel a vállalatok havi átlagban  3,3 milliárd forinttal járultak hozzá a dolgozók megtakarításaihoz.

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kiemelte: a munkáltatói befizetéseknél látható növekedés fordulatot jelent a korábbi év kedvezőtlen trendjéhez képest, amikor a munkáltatók hozzájárulása mérséklődött az adószabályok változása miatt. A Pénztárszövetség adatait ismertetve elmondta: 2012-ben és 2013-ban a munkáltatók az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések 59, illetve 53 százalékát adták, ezzel szemben mostanra már csak körülbelül 38 százalékos a részesedésük.

Ez továbbra is magas arány, ebből jól látszik, hogy a munkáltatók felelőssége, szerepvállalása nagyon fontos, mert sok olyan alkalmazott van, aki szeretne takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztárban, de ezt csak a munkáltató hozzájárulásával tudja elképzelni – tette hozzá a Pénztárszövetség elnöke.

Összességében a szövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak teljes vagyona szeptember végén meghaladta az 1320 milliárd forintot, ami 3,1 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. Az egy tagra jutó átlagos vagyon szintén több mint 3 százalékkal 1,22 millió forintra emelkedett.

Nagyot nőtt az egyéni befizetés az egészségre

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes egészségpénztárakba a tagok közel 16 milliárd forintot fizettek be idén szeptember végéig, ami több mint 21 százalékkal több, mint 2017. első kilenc hónapjában. Az egészséget támogató munkáltatói befizetések viszont 2 százalékkal 12 milliárd forintra csökkentek.

A tagok az egészségük megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartják az pénztárakat. Ez látható abból is, hogy az egészségpénztári tagok az idén az elmúlt évben mértnél 49 százalékkal többször, 6,9 millió alkalommal vettek igénybe olyan szolgáltatást, amit pénztári számlájukról finanszíroztak. A pénztárakon keresztül az első három negyedév során összesen 34 milliárd forintot fizettek ki a tagok, 29 százalékkal többet, mint a múlt év első kilenc hónapjában.

Jön az év végi hajrá

Az év végéig hátralévő időszak kulcsfontosságú, mivel a tagok és az új belépők az év végéig (decemberi 28-ig) elindított befizetéseikkel maximalizálhatják a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintot adójóváírást – hangsúlyozta Kravalik Gábor. Várakozásaik szerint az utolsó negyedévben az egyéni befizetések összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál meghaladja majd a 30 milliárd forintot, így a munkáltatói hozzájárulásokkal együtt akár 114 milliárd forint körüli teljes éves befizetési rekord is elképzelhető.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok