Az utóbbi években az uniós források és az alacsony kamat segített

Csak illúzió a magyar felzárkózás?

2018. december 27. Orbán Viktor tavaly 2030-ra jelezte előre, hogy a magyar gazdaság fejlettsége eléri Ausztria szintjét. Az MNB egy elemzésében akkorra csak 80 százalékot ígért, azt is csak egy erős dinamizálási program esetén. A GKI legfrissebb számításai szerint azonban mindez illúzió.

Évtizedek – de lehet, hogy évszázadok – óta szaladunk Ausztria után. Egyes időszakokban jobban sikerült megközelíteni, máskor a lemaradás nőtt. Amióta mérik a gazdaságok teljesítményeit, minden rendszer megfogalmazott ígéreteket és célkitűzéseket, az utolérés azonban mindeddig vágyálom maradt, bár a propagandában egyre erősebb lehet a szerepe. Egy éve Orbán Viktor miniszterelnök már kijelentette: 2030-ra beérjük a nyugati szomszéd fejlettségi színvonalát. Az MNB nem sokkal később valamivel szerényebben ugyanerre az időpontra Ausztria fejlettségének kb. 80 százalékának (egyben az EU átlagának) elérését, 2050-re pedig az osztrák szintet ígérte.

A folyóáras adatok szerint tehát a lemaradásunk lényegesen nagyobb, mint vásárlóerő paritáson számítva. Így a fejlettségünk az osztráknak nem a felén (53,4 százalék), hanem a harmadánál is alacsonyabb szinten (28,7 százalék) áll – állítja a GKI.

Az MNB szakértői júliusi elemzésükben arra jutottak, hogy változatlan gazdasági szerkezettel és gazdaságpolitikával továbbra is bennragadunk a közepes fejlettség csapdájában, és nem juthatunk többre a jelenlegi, Ausztriához képest 55 százalékos szintnél. Úgy vélik azonban, hogy a gazdaságot egy új reformpályára – ami szerintünk pontosan az ellenkezője annak, amit a kormány csinál -, állítva megvalósítható egy viszonylag gyors a felzárkózási olyamat.

A kutatók erősen kételkednek

Legfrissebb közleményében a GKI, többféle módszertannal is számolva, egyaránt erősen megkérdőjelezi a hivatalos kormányzati és a nemzeti banki célkitűzéseket. Mint írják, a 2010-2017 közötti magyar és osztrák növekedési ütemekkel vásárlóerő paritáson számolva (vagyis az árszerkezetben levő különbségeket is figyelembe véve) 2030-ra az akkori osztrák szint 58,2 százaléka érhető el, míg egy dinamikusabb pályán évi 4 százalékos növekedéssel 73,7 százalékra juthatunk. Folyó áron azonban reálisan mindössze az osztrák szint harmadát érhetjük el, és dinamikus növekedéssel is mindössze 41,3 százalékig juthatunk.

Vásárlóerő-paritáson mérve ugyanis az egy főre jutó GDP Ausztriától való lemaradása lényegesen kisebb volt a 70-es évek második fele és 1990 között, mint napjainkban – állapítja meg a GKI. Az 1982-es csúcshoz képest a mélypontot 1997-2000 között értük el, majd 2000-től kisebb hullámzásokkal ismét növekvő pályára kerültünk. Így 2017-ben újra felkapaszkodtunk az 1989-es szintre – az osztrák egy főre jutó GDP 53,4 százalékára.

Borúsabb a kép, ha a Világbank adataiból kiindulva a folyóáras egy főre jutó GDP-t tekintjük az összehasonlítás alapjául. Eszerint 1980-ig fokozatosan leszakadtunk Ausztriától, majd egy kétéves felzárkózás után gyors leszakadás következett 1988-ig, amit stagnálás váltott fel. 1996-tól (a Bokros-programot követően) beindult a felzárkózás, ami 2007-ig tartott. A világgazdasági válság hatása 2010-re csengett le, de 2012-ig – az adóreform és a Széll Kálmán terv időszakában - tovább nőtt az elmaradásunk. 2013-2017 között, nagyobb részt az EU források, kisebb részt a nemzetközi zéró kamatpolitika begyűrűzésének hatására a felzárkózás gyorsult, így 2017-re újra elértük a 2009-es szintet.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: felzárkózás, nemzetközi, Ausztria, GDP, vásárlóerő, fejlettség