Magasabbak az árak, mint amit a fejlettségünk indokolna

Csak mérsékelten nőhet 2024-ben a magyar gazdaság

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2024. január 12. A reálkeresetek emelkedésének köszönhetően mérsékelten, 2,7 százalékkal nőhet 2024-ben a magyar gazdaság – derült ki a Kopint-Tárki legfrissebb előrejelzéséből. Az infláció 5 százalék körül alakulhat. Hiába mérséklődött az áremelkedés üteme, az elmúlt másfél évben akkora áremelés történt, hogy a magyar árszint jócskán a fejlettségi szintünk által indokolt fölé emelkedett.

Míg 2022 novemberében még pesszimistának tűnt, hogy 2023-ban 0,5 százalékkal csökkenhet a magyar GDP (bruttó hazai termék), addigra mára viszonylag optimistának mondható a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet korábbi prognózisa, amit most is tartanak. Habár az utolsó negyedévben már érdemben nőttek a reálkeresetek, a háztartások fogyasztói viselkedése bizonyosan óvatos maradt – ez az októberi és novemberi kiskereskedelmi adatokból is jól látható – így a fogyasztási kiadások vélhetőleg még az év végén is némileg csökkentek, habár a teljes magánfogyasztás esetében már némi növekedés is előfordulhatott.

Nőhetnek a reálkeresetek

Az idei évre vonatkozó várakozások egyik sarokpontja, hogy a reálkeresetek immár növekedésnek indultak, és ez beindíthatja a fogyasztás bővülését. A Kopint-Tárki 10 százalék körüli keresetemelkedésre számít a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos nominális emelése miatt.

Ugyanakkor negatív kockázatot jelent az a lehetőség, hogy a munkáltatók számottevő hányada az erőteljes dezinflációra való tekintettel vonakodik majd az ilyen nagyságrendű béremeléstől – bár a nagy nemzetközi cégek bérmegállapodásaival kapcsolatos szórványos híradásokból ilyen tendenciák egyelőre nem láthatók – jegyzik meg a konjunktúrajelentésben. Pozitív kockázatként figyelembe vehető a bejelentett kiugró pedagógusbér-emelés, habár ez utóbbi tényleges mértékét illetően is vannak bizonytalanságok.

A jelentős keresetemelkedéshez a Kopint-Tárki várakozásai szerint a korábbi évekhez képest enyhe, 5 százalék alatti infláció fog társulni, ami viszont 5 százaléknál nagyobb reálkereset-emelkedést vetít előre. Ennek ellenére arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztói magatartása az év nagy részében óvatos marad, így jelenleg a magánfogyasztás 2,5-3 százalékos bővülését várja konjunktúrakutató.

Ez egyben a belföldi kereslet általános javulását illetően is bizonyos fokig korlátozza az idei perspektívákat. A belföldi piaci viszonyok javulása a belföldi orientációjú vállalatok beruházási aktivitására is ösztönzőleg fog hatni, de jó eséllyel ez az ösztönző hatás mérsékelt marad. Élénkítően hathat az is, hogy a tavalyi év vége felé az EU az uniós források egy nem jelentéktelen hányadát felszabadította. Hogy ez milyen mértékben és főleg milyen gyorsan jelentkezik a már elindított uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések felgyorsításában, illetőleg az új uniós finanszírozású projektek kiírásának a felgyorsításában, az még kérdéses.

Adnának, de nincs miből

Általában véve az állam szeretné élénkíteni a vállalati beruházásokat, például a Széchenyi hitelkonstrukciók keretének megemelésével, ám az egyre súlyosbodó fiskális problémák közepette ez nehézségekbe ütközik. Ugyanez vonatkozik az állami beruházásokra is. A fiskális dilemmákat tükrözheti az is, hogy az új CSOK Plusz konstrukció egyfelől jelentősen megemelte az adható hitelösszegeket, másrészt viszont szűkítette a potenciális igénylők körét, illetőleg a támogatás-összetevő 2024-től már csak a falusi CSOK esetében érhető el.

Mindenekelőtt a keresleti viszonyok javulására (és kisebb mértékben a kedvező kamatkörnyezetre) való tekintettel a vállalati beruházások volumene nőhet az idén, bár lehet, hogy e növekedés inkább csak az év második felében indul be. Az alacsonyabb kamatok – és esetleg a CSOK megemelt hitelösszegei – némileg a háztartások beruházási aktivitását is fokozhatják – miközben az állami beruházások esetében inkább stagnálásra számíthatunk – véli a Kopint-Tárki.

Kérdés, hogy a bejelentett kínai nagyberuházások mikor indulnak meg, és azok milyen mértékben élénkítik az aggregált vállalati beruházásokat, illetve milyen importnövekménnyel járnak együtt, ami viszont csökkenti a beruházásélénkülés kedvező hatását a GDP növekedésére. Összességében az idén a beruházások szerény, 3-3,5 százalékos bővülését várják.

Óvatosan nőhet a GDP

A már leírtakból valószínűsíthető, hogy a belföldi felhasználás növekedési üteme az idén nem éri el a 3 százalékot. Ám a tavalyi évvel ellentétben mégiscsak nőni fog, így feltételezhető, hogy az import is növekedésnek indul 2024-ben. A nagy kérdés, hogy eközben mi történik az exporttal. A harmadik negyedévtől kezdődően az áruexport csökken vagy stagnál, miközben az európai és a globális gazdasági hírek korántsem utalnak közelgő fellendülésre.

Az előrejelzők közül a derűlátóbbak rámutatnak, hogy a huzamosabb ideje tartó feldolgozóipari beruházások révén előbb-utóbb üzembe helyezett új kapacitások lendületet adnak az exportnak. Ám a tavalyi év második felében a keresleti viszonyok képesek voltak lefékezni az exportdinamikát úgy is, hogy a feldolgozóipari beruházások növekedése akkorra már több mint két éve zajlott. Csupán szórványos jelek mutatnak a külső kereslet közeljövőbeli helyreállása irányába, miközben a továbbra is szüntelenül halmozódó geopolitikai feszültségek közepette romlásra is bőségesen van esély. Így a Kopint-Tárki jelenleg az export nagyon mérsékelt, 3 százalék körüli bővülésével számol 2024-ben, amelyet az importnövekedés megközelítőleg azonos dinamikája kísér majd. Így összességében – a nettó export csupán minimális növekedési hozzájárulása mellett – az idén a GDP 2,7 százalékos bővülésére számítanak. E prognózissal a Kopint-Tárki alulról közelít az előrejelzői konszenzushoz. Számításaik szerint 2025-ben a növekedés 3,5 százalék lehet.

Újabb hatósági áremelések jöhetnek

A Kopint-Tárki előrejelzése készítésekor még nem álltak rendelkezésre a 2023. decemberi inflációs adatok, azonban az első 11 havi adatokból és a decemberi előrejelzésből már megközelítő leltárt lehet vonni az éves folyamatokról. Megjegyzik, hogy noha az éves árindex decemberben feltehetőleg alig haladja meg a 6 százalékot, az elmúlt másfél évben az árszint olyan mértékű emelkedése történt, amely a magyar fogyasztói árak többségét a környező országok fölé emelte. Ez pedig már nem tehető jóvá, mert az árak olyan mértékű csökkenése nem várható, amely a korábbi relatív árszint visszatéréséhez vezetne. A magyar árszint tehát jócskán a fejlettségi szintünk által indokolt szint fölé emelkedett, ami a vásárlóerő-paritáson mért fejlettségünk mértékét is csökkenti.

A 2024. évi áralakulást számos bizonytalanság övezi. Amennyiben a 2023-ban megfigyelt havi áremelkedési ütem folytatódna, illetve a keresleti korlátok enyhülése miatt kissé emelkedne is, akkor az 2024-ben 4,5 százalékos éves inflációt eredményezne. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium december 30-i jelentésében 5,2 százalékos éves árindexet jelez előre.

Ebből az következik, hogy az üzemanyagok adótartalmának év eleji emelése mellett - amelyet a 4,5 százalékos előrejelzésben már figyelembe vettek -, az év folyamán további hatósági áremelés várható, amelyet mi még nem ismerünk. Ennek valószínűségére utal a költségvetés feszített helyzete is.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, költségvetés, hiány