Autóhitelesek figyelem! Kisebb perérték nem mehet a Kúria elé
2014. március 26.
Tavaly a Lombard Lízingnek egy csomó pénz vissza kellett fizetnie ügyfeleinek, mert a casco díját is deviza alapon fizettette meg velük. Néhány friss jegybanki határozatból kiderül: ez a jelenség a mai napig sem tűnt el. Közben az adósok egyre szebb persikereket mutathatnak fel.
A devizás autóhitelek mellé kötött casco díját is devizában számította fel az Erste Bank – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett határozatából. A hitelintézetet ezért az MNB ötmillió forintra bírságolta. A K&H Bank ugyanezért korábban mindössze 400 ezer forintos büntetést kapott. Igazán meghökkentőnek azonban az tűnik, hogy az egyéb szankciók között mindkét esetben a „jogsértő állapot megszüntetése” szerepel (azonnali határidővel), de arról nem rendelkeztek, hogy az érintett ügyfelek vissza is kapják a tőlük jogtalanul beszedett pénzt. Őket pedig nyilvánvalóan nem vigasztalja a bírságolás puszta ténye.
Emlékezetes, hogy a Lombard Lízingnek még 2013-ban 380 millió forintot kellett visszaadnia 14 ezer ügyfélnek, mert a casco díját is deviza alapon fizettette meg velük. (További egymillió forintra számíthattak a lombardosok a késve közzétett díjemelés többlete révén.) A társaságra 30 millió forintos büntetést is kiszabtak. A lombardos ügy jókora figyelmet keltett, de sokan elégedetlenkedtek. Most látjuk, hogy nem ok nélkül.
Több olvasónk is jelezte, hogy az ő autóhitelénél továbbra is devizában szedik be a cascót. Ezt elképzelhetetlennek tartottuk, de – mint az említett friss határozatokból is kitűnik – tévedtünk. A történtek amúgy jól jelezhetik, hogy változatlan körülmények között mekkora lenne az esély bármilyen „központosított” elszámolási eljárásra a devizahiteleknél. Hiába hívta fel ugyanis a pénzügyi felügyelet (ez akkoriban még a PSZÁF volt) vezetői körlevélben a pénzügyi intézmények figyelmét arra, hogy a törvény már korlátozza a szerződés devizanemében felszámítható költségek és díjak körét, és kifejezetten csak azok felszámítását teszi lehetővé devizában, amelyek a szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak. Ez a körlevél még 2011 októberének elején (talán nem mellékes, hogy elsősorban a végtörlesztők miatt, de a más hitelekre is kitérve) született.
Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy az adósok a felügyeleti (ingyenes) jogorvoslati lehetőség helyett inkább a pert választják. Nem is sikertelenül. A Summit a törzskönyvet és a törlési nyilatkozatot is kénytelen volt kiadni egy adósnak – derült ki a hitelsikerek.hu legfrissebb híréből. Az adós győzött az elsőfokú bíróságon, majd a másodfok is igazat adott neki. Az egész történetben igazán az az érdekes, amit az adósok számára kedvező ítéletekről beszámoló oldal az előző ügyhöz hozzáfűzött.
Ebből ugyanis az derül ki, hogy nem minden esetben támadhatják meg a pénzügyi intézmények a másodfokú (jogerős) ítéletet. (A tapasztalat szerint az adósok által jogerősen nyert perek sokszor a Kúria előtt kötnek ki.) Mint a jogászok nyomatékosították: a polgári perrendtartásról szóló törvény egyik passzusa szerint, ha a pertárgyérték nem éri el a hárommillió forintot, valamint nem megállapítási perként indult az eljárás, akkor nincs lehetőség felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához. Az autóhitelesek esetében pedig nagyon sokszor a határ alatti a még vitatott tartozás.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: devizahitel, autóhitel, MNB, büntetés, devizahiteles perek, Kúria, pénzvisszatérítés
Csak nem tűnik a devizás casco
Fotó: Latzer Anna
A devizás autóhitelek mellé kötött casco díját is devizában számította fel az Erste Bank – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett határozatából. A hitelintézetet ezért az MNB ötmillió forintra bírságolta. A K&H Bank ugyanezért korábban mindössze 400 ezer forintos büntetést kapott. Igazán meghökkentőnek azonban az tűnik, hogy az egyéb szankciók között mindkét esetben a „jogsértő állapot megszüntetése” szerepel (azonnali határidővel), de arról nem rendelkeztek, hogy az érintett ügyfelek vissza is kapják a tőlük jogtalanul beszedett pénzt. Őket pedig nyilvánvalóan nem vigasztalja a bírságolás puszta ténye.
Emlékezetes, hogy a Lombard Lízingnek még 2013-ban 380 millió forintot kellett visszaadnia 14 ezer ügyfélnek, mert a casco díját is deviza alapon fizettette meg velük. (További egymillió forintra számíthattak a lombardosok a késve közzétett díjemelés többlete révén.) A társaságra 30 millió forintos büntetést is kiszabtak. A lombardos ügy jókora figyelmet keltett, de sokan elégedetlenkedtek. Most látjuk, hogy nem ok nélkül.
Egyre több autóhiteles választja a jogi utat
Több olvasónk is jelezte, hogy az ő autóhitelénél továbbra is devizában szedik be a cascót. Ezt elképzelhetetlennek tartottuk, de – mint az említett friss határozatokból is kitűnik – tévedtünk. A történtek amúgy jól jelezhetik, hogy változatlan körülmények között mekkora lenne az esély bármilyen „központosított” elszámolási eljárásra a devizahiteleknél. Hiába hívta fel ugyanis a pénzügyi felügyelet (ez akkoriban még a PSZÁF volt) vezetői körlevélben a pénzügyi intézmények figyelmét arra, hogy a törvény már korlátozza a szerződés devizanemében felszámítható költségek és díjak körét, és kifejezetten csak azok felszámítását teszi lehetővé devizában, amelyek a szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak. Ez a körlevél még 2011 októberének elején (talán nem mellékes, hogy elsősorban a végtörlesztők miatt, de a más hitelekre is kitérve) született.
Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy az adósok a felügyeleti (ingyenes) jogorvoslati lehetőség helyett inkább a pert választják. Nem is sikertelenül. A Summit a törzskönyvet és a törlési nyilatkozatot is kénytelen volt kiadni egy adósnak – derült ki a hitelsikerek.hu legfrissebb híréből. Az adós győzött az elsőfokú bíróságon, majd a másodfok is igazat adott neki. Az egész történetben igazán az az érdekes, amit az adósok számára kedvező ítéletekről beszámoló oldal az előző ügyhöz hozzáfűzött.
Ebből ugyanis az derül ki, hogy nem minden esetben támadhatják meg a pénzügyi intézmények a másodfokú (jogerős) ítéletet. (A tapasztalat szerint az adósok által jogerősen nyert perek sokszor a Kúria előtt kötnek ki.) Mint a jogászok nyomatékosították: a polgári perrendtartásról szóló törvény egyik passzusa szerint, ha a pertárgyérték nem éri el a hárommillió forintot, valamint nem megállapítási perként indult az eljárás, akkor nincs lehetőség felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához. Az autóhitelesek esetében pedig nagyon sokszor a határ alatti a még vitatott tartozás.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: devizahitel, autóhitel, MNB, büntetés, devizahiteles perek, Kúria, pénzvisszatérítés
