Óriási lehetőség (lenne) a gyűjtőhitel

Csak nyárra jöhet a védernyő

2012. január 30. A gyűjtőhitelre vonatkozó új szabályozással kapcsolatban a bankok többsége óvatos: mielőtt bármit mondana, látni szeretné a törvényt.  Az viszont biztosnak tűnik, hogy a többség csak nyárra kerülhet a védernyő alá.


A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közszférának szánt segítséget ismertetve leírta: az új gyűjtőhitelről szóló törvényjavaslatot az idei első parlamenti ülésre benyújtják. Amennyiben a honatyák a tavaly decemberi ütemben kezdenek a munkához, már akár február közepére lehet elfogadott jogszabály. Az NGM ígérete szerint a közszférában dolgozók kérelmét a bankok soron kívül bírálják el, ami akár többhónapos előnyt jelent. Kíváncsiak lettünk volna arra, vajon miért kell a bankoknak több hónap, hogy a tavaly már működött rendszert "leporolva" ismét bevezessék. Illetve, ha ennyi időt vesz igénybe, miként lehet a közszolgáknál külön csökkenteni.

Az OTP-nél a jogszabályi környezet hiányosságára hivatkozva egyelőre inkább semmit sem mondtak. Hogy a javaslat az érintetteknek mikortól nyújthat segítséget, csak a jogszabály, illetve annak hatályba lépésének időpontja ismeretében tudnánk megítélni - hangsúlyozták az MKB-nál. Az UniCredit szakemberei is úgy látják, hogy ennyi információval még semmire sem lehet reális becslést adni.

A Budapest Banknál (BB) felhívták a figyelmet arra, hogy az előző gyűjtőszámlahitel esetében sem a bankok, hanem az előírások miatt tartott 2,5-3 hónapig a védernyő alá kerülés. A törvény ugyanis azt írta elő, hogy a közjegyzői okirat beérkezését követő második törlesztőrészlet esedékessé válásától kell élnie a védelemnek. Ezt pedig - tették hozzá - természetesen megelőzi egy bírálati fázis, amelynek során ellenőrzi a bank, hogy a gyűjtőszámlahitelt igénylő adós megfelel-e a törvényi előírásoknak.

BB: nagyon kedvező minden ügyfél számára

A gyűjtőszámla egyébként előző formájában bátran nevezhető bukásnak (persze nem csoda, hiszen a kormány a végtörlesztéssel maga tett be neki). A CIB-nél a tavalyi év végéig több mint ezren érdeklődtek az árfolyamrögzítés iránt, és közülük mintegy 230-an élni is kívántak a lehetőséggel. A K&H-nál is mindössze párszáz érintettről beszéltek Az MKB-nak - tudtuk meg - 2011-ben nagyságrendileg ezer ügyfele kötött gyűjtőszámlahitel-szerződést. Szinte ugyanerről a számról tájékoztatott a BB is. A banknál azonban az új védernyőt sokkal ígéretesebbnek tartják.  Mint hangsúlyozták: tekintve, hogy ez nagyon kedvező minden ügyfél számára, arra számítanak, hogy az érintetteknek minimum a fele élni fog az új lehetőséggel.

A bankszövetséggel tavaly kötött megállapodás és az NGM közleményének betűiből is az látszik, hogy az új árfolyamgát sokkal kedvezőbb lehet(ne) a devizahitelesek számára, mint ha a végtörlesztést forintkölcsönből hajtják végre (ezzel foglalkozó számításunkról itt olvashat). A védernyőnél ugyanis rögzített árfolyamon fizetett törlesztés és az aktuális árfolyamon fizetendő törlesztés különbözetét két külön számlára könyvelik. Az egyiken a fix árfolyam feletti tőketörlesztés, a másikon a fix árfolyam feletti kamat gyűlik. Az utóbbi összeget 50-50 százalékban az állam és a bankok vállalják magukra. Az ügyfél terhét jelentő tőke-gyűjtőszámla a bankközi kamat szerint, tehát kedvezményesen kamatozik.

Megpróbáltuk egy konkrét példánál plasztikusan bemutatni, mit is jelent az új gyűjtőhitel (lásd ábránkat). Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy mivel a tartozást kettébontják, a különböző futamidejű kölcsönökkel rendelkezők eltérő segítségben részesülnek aszerint, hogy eddig mennyit törlesztettek.  A lakáshiteleknél a tőketartozás nagyjából az ötödik év után kezd el érezhetően csökkenni. Előtte (de a 20 éves futamidejű kölcsönöknél többnyire még a tizedik évig is) a havi tehernek sokkal nagyobb hányada a kamat. Ezt megúszhatják a védernyő alá menekültek. Az is kedvező, hogy a gyűjtőhitel tőkerészénél csak a pénzpiaci kamatot (háromhavi Bubor) alkalmazhatják a bankok - eddigi ismereteink szerint felár nélkül -, miközben a lakáshiteleknél a tapasztalat szerint még 3-7 százalékpontot is rátesznek (a friss lakáshitel kínálatunk itt található). Ez a konstrukció tehát valódi, és nem elhanyagolható segítség az adósoknak.

Mint az ábrán is látható, egy 5 évvel ezelőtt felvett, 5 millió forintos svájci frank alapú hitel kezdeti törlesztőrészlete 43 ezer forint volt. Mostanra (250 forintos árfolyamon) a kamatemelkedés hatásának is köszönhetően mintegy 80 ezerre nőtt. Ha jön az árfolyamgát, 51,6 ezerre csökken a havi részlet. De az árfolyamgát feletti csaknem 29 ezer forint nem mind növeli a tartozást. Ebből csak a tőkerész gyűlik hitelként 2016 végéig. A bemutatott példán a teljes törlesztőrészletnek csak 12 százaléka a tőketörlesztés, a többi kamat. Tehát a 29 ezer forintból 25 ezret a bank és az állam fizet. És egyelőre csak 3400 forint gyűlik, mint tartozás a tőkeszámlán. Ennek a kamata pedig alig több mint 21 forint. A forinthitellel végtörlesztők terhei pedig sokkal magasabbak (lásd erről szóló cikkünket).

Kérdés azonban, hogy a csak februárra ígért jogszabály milyen pontos feltételeket szab majd például arra, kik kerülhetnek a védernyő alá. Az is elgondolkodtató, hogy a konstrukciónál akad olyan értelmezés, ami szerint a bankok és az állam csak a kamatok kamatát állja.


A közszolgák - mint az NGM tájékoztatásából kiderült - kaphatnak még maximum öthavi "végtörlesztési" támogatást. Az állam ugyanis az árfolyamgát-rendszerbe belépett közszféra-dolgozóknak egyszeri vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ennek összege megegyezik a 2012. február 1. és az első árfolyamgát feltételei alapján fizetendő törlesztőrészlet időpontja - de legkésőbb 2012. július 1. - közötti időszakban a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségével. A tőkeszámlához ígért kamattámogatás (mint az ábrából kiderül) szinte elhanyagolható segítség. Az viszont mindenképpen aggályosnak tűnik, hogy a közalkalmazottakat miként tudja a kormányzat ennyire kivételezettként kezelni.