Csak úgy öntik a hiteleket a bankok

2018. augusztus 30. Az idei második negyedévben – tette közzé a hitelezési folyamatokat elemezve a jegybank – jelentősen bővült a lakossági és a vállalati hitelállomány is. A magánszemélyeknél a válság óta most lett a legerősebb a kölcsönfelvételi dinamika.

A háztartási hitelállomány 2018. második negyedévében 159 milliárd forinttal emelkedett, ami 4,1 százalékos éves növekedést jelent. Bár ez a válság óta a legmagasabb megfigyelt dinamika, régiós összehasonlításban nem számít kiugrónak – jegyezte meg a hitelezési folyamatokról kiadott elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A növekedést a közlemény szerint az új hitelszerződések folyamatosan emelkedő volumene segíti: a teljes háztartási hitelfelvétel az elmúlt egy évben 31 százalékkal nagyobb értékű volt, mint az egy évvel korábbi szerződéskötéseké. A legkedveltebb a lakás- és a személyi kölcsön. Ezeknek a termékeknek az értéke évente rendre évi 39 és 48 százalékkal nő.

A vizsgált időszakban a kamatfixált lakáshitelek felára csökkent. Ennek eredményeképpen az 1–5 évre fixált hitelek felára elérte, az 5 évnél hosszabb időre fixált kamatozású hitelek esetében pedig 0,2 százalékpontra közelítette meg a változó kamatozású hitelek átlagos felárát. A felvett lakáshitelek körében a legfeljebb egy évre fixált kamatozású hitelek aránya 18 százalékra csökkent, a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek elterjedésével párhuzamosan. A bankok válaszai szerint a hitelfeltételek kissé lazultak meg a negyedévben, így továbbra is a kereslet bővülése vezeti a piacot, mind a lakáscélú-, mind a fogyasztási hitelszegmensben.

A cégek nem annyira figyelnek a biztonságra

Az idei második negyedévében jelentősen bővült a teljes vállalati, hitelállomány, de a kkv-szegmensé is. A vállalati hitelezésben a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek kibocsátása azonban továbbra sem emelkedik érdemben.

Éves összevetésben 750 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány, ami 12,1 százalékos éves bővülésnek felel meg. A kkv-szektor hitelállománya az előzetes adatok szerint éves összevetésben közel 16 százalékkal nőtt, ezen belül a mikrovállalkozások esetében volt megfigyelhető a legnagyobb mértékű – éves alapon 22 százalékos – emelkedés.

A második negyedévben a tranzakcióalapú hitelállomány-növekedés 240 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 140 milliárd forint volt a kkv-szektorhoz köthető. A hosszú lejáratú és azon belül is a fix kamatozású hitelek aránya a Növekedési Hitelprogram kivezetését követő visszaesés óta nem emelkedett érdemben: míg 2015-ben még az egy évnél hosszabb futamidejű kkv-forinthitelek 80 százaléka volt kamatfixált, az elmúlt egy évben ez már csak 20 százalék körül alakult. Kívánatos lenne közeledésük a fejlettebb európai országokban megfigyelt arányokhoz.

A Hitelezési felmérésben adott banki válaszok szerint a második negyedévben a hitelfeltételek minden vállalati méretkategóriában enyhültek, ami a bankok érzékelése szerint főként a kamatfelárak csökkenésében jelentkezett, és elsősorban a verseny fokozódásának, valamint a gazdasági kilátások kedvező alakulásának volt köszönhető. A vállalkozások oldaláról jelentkező hitelkereslet inkább a hosszabb lejáratú hitelek iránt erősödött. A következő fél évre előretekintve a bankok mindezen tendenciák folytatódására számítanak.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hitel, kölcsön, lakáshitel, személyi kölcsön, bankok, hitelezési felmérés, MNB