Folytatódik a sajátos kormányzati harc a kápé ellen

Csalódást keltő az új pénzügyi csomag

2020. november 25. Meghökkentően semmilyenre sikerült az a „pénzügyek intézését könnyítő” csomag, amit a gazdaságvédelmi operatív törzs javaslataiként jelentett be Varga Mihály pénzügyminiszter. Akad benne olyan pont, amiről már törvény is született.

A Magyar Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium javaslataira építve a gazdaságvédelmi operatív törzs 6 pontot fogadott el, amelyek mindegyike egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az ügyintézést – jelentette be Varga Mihály a mai ülésről a Facebook-oldalára feltett videóüzenetben. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy a gazdaságvédelmi operatív törzs eddig megvalósult 44 intézkedéséhez hasonlóan ezeket is rövid időn belül bevezetik.

A most bejelentett intézkedések
Megnevezés	Hatás	Megjegyzés
Ahol elektronikus pénztárgép működik, lehetséges az elektronikus fizetés	Ez 50-60 ezer új elfogadóhelyet jelent	Már tavasszal döntött erről a kormány, törvény is van
Kiterjesztik a banki e-ügyintézést	Állítólag évi 2 millió ügyet érint	Ezen az úton már elindultak a bankok
Földhivatalokba benyújthatók elektronikusan az iratok	Évente 130 ezer eljárás egyszerűsödhet	Ez nagyon régi ígéret
Díjmentessé válhat az értékbecslés	Az ügyek egyharmadát érintheti, esetenként 50-60 ezer forintos megtakarítást hozva	A Takarékbank már elindított ilyen kezdeményezést
Közjegyzői közreműködés egyszerűsödik, gyorsul	Az ígéret szerint ez évi 60-70 ezer ügyfélnek több tízezer forintos megtakarítást hoz	Ez sem újdonság, de nem biztos, hogy ugyanarra gondol a kormány és a közjegyzők
Digitális dokumentum bevezetése	6,5 millió bankszámlást érint	Fontosak lennének a további részletek, amiről még nincs hír
Forrás: Varga Mihály Facebook videója alapján Azénpénzem.hu összesítés és vélemény

Annyira gyors lehet a megvalósítás, hogy akad pont, amiről már törvény is született. Ilyen körülmények között elég meglepő, hogy most attraktív újdonságként igyekszik beállítani a kormány. Az is meglehetősen abszurd, hogy az egész csomagot a koronavírussal összefüggésben tálalják. Mintha viszont gyorsan elutasították volna a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) kérését. A tegnapi Magyar Nemzet szerint a szervezet ügyvezető elnöke közölte: a kötelező elektronikus fizetés 2021. január elsejei határidejét módosíttatni szeretnék – a koronavírus miatti korlátozásokra hivatkozva.

A leírt többi pont amúgy – bár kétségtelen, hogy az ügyintézést a jövőben könnyebbé tehetik –, egészen biztosan egy kicsit sem segítenek például azoknak, akik a járvány miatt kerültek nehéz helyzetbe. Jót tesznek viszont a banki jövedelmezőségnek. Az elektronikus ügyintézések erőteljesebb elterjesztése ugyanis szép profitot hozhatnak a pénzintézeteknek.

Ez még talán csak a kezdet

A pénzügyminiszter érvei között szerepelt, hogy a szinte mindenhol lehetővé tett elektronikus fizetés „több tízmilliárd forinttal” csökkenti a készpénzhasználatot. Fontos azonban megjegyezni (ezt mi már nem először tesszük), hogy a kormányzat a tranzakciós illeték és a díjmentes kápéfelvételi lehetőség fenntartásával maga megy szembe az állítólag kívánatos iránnyal.

Jelenleg a magyar bankok számlacsomagonként 10 ezer forinttal drágábbak versenytársaiknál a tranzakciós illeték miatt. A készpénzforgalommal kapcsolatos banki bevételek 70 százaléka kerül illeték formájában az államhoz. Az olcsó csomagárazásnak általános vélekedés (és persze szimplán a józan ész) szerint ugyancsak a tranzakciós illeték a gátja. A bankoknak ezt ugyanis a díjmentes készpénzfelvétel után is ki kell fizetniük, ami összesen 25 milliárd forint.

A készpénzmennyiség elképesztő nagyságát (ez most többszöröse annak, mint amennyi a Fidesz hatalomra kerülése előtt volt) részben a korrupció is okozhatja. Nem véletlenül kezdeményezte a Bankszövetség egy évvel ezelőtti javaslataiban, hogy a „készpénzmentesítés” kapcsolódjon össze adóamnesztiával is. Ha már a javaslatoknál tartunk, érdemes felidézni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 pontos javaslatát a járvány okozta válság kezelésére. A jegybank ezzel számos olyan, korábban a szakértők által hiányolt intézkedést is bevezetne, amelyek valóban kifejezetten a bajba kerülteknek jelentene anyagi segítséget.

Abban azért bízhatunk (már aki még tud), hogy a pénzügyminiszter által korábban emlegetett 20 pontból még csak 6 derült ki. Hátha a többiben akad valóságos, tényleg a koronavírus járványra reagáló olyan intézkedés is, ami segíthet a bajba jutottaknak (akik egészen biztosan nem a bankok).