„Levakarhatatlan” is lehetne a felár emelése
2012. december 20.
A felügyelet máris módosítaná a hitelek átlátható árazására vonatkozó, idén áprilisban hatályba lépett szabályozást. Különösen az lehet aggasztó, hogy az adósok nem tudhatják, hogy a hosszú (éves, illetve több éves) kamatperiódus lejárta után mire is számíthatnak. A referenciás kölcsönöknél is akadnak gondok.
Az idén áprilisban életbe lépett, a hitelek átlátható árazását biztosítani hivatott szabályozást máris megváltoztatná a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az ezzel kapcsolatos javaslataikat már el is juttatták a jogalkotóknak. A legfrissebb fogyasztóvédelmi jelentésben részletesen kifejtik, miért érezhetik esetleg tévesen biztonságban magukat az ilyen kölcsönöket felvett adósok. A mostani szabályozásban ugyanis nem szerepel, hogy a fix kamatperiódusú (itt egy vagy több évre előre meghirdetett a kamat) szabad felhasználású jelzáloghiteleknél az időszak lejártát követően milyen okok és objektív körülmények esetén jogosult a pénzügyi intézmény a kamat mértékének – ügyfél számára kedvezőtlen – egyoldalú módosítására. Az sem világos, hogy a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló kormányrendelet a fix kamatperiódusú lakáshitelekre alkalmazandó-e.
A felügyeleti vizsgálatok szerint a bankok (a törvényi lehetőséggel élve) üzletszabályzataikban megteremtik annak a lehetőségét, hogy az ügyfél szerződésszegő magatartása esetén emelhessék a hitel felárát. A 45 napot meghaladó fizetési késedelemnél egy százalékos, a hitelhez előírt lakásbiztosítás legalább két hónapos nem fizetése esetén 0,5-2 százalék közötti emelést helyeznek kilátásba. Problémát jelenthet viszont, hogy arra nem mindig térnek ki, hogy a hitel drágítása milyen időszakra szól. A magasabb felár így – állapítja meg a felügyelet – a hátralék rendezése után is tartósan megmaradhat.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az új szabályokra (az átlátható árazásra) alig állt át valaki a régebbi adósok közül. Elsősorban persze nem az új előírások körüli bizonytalanság (ezek azért elenyészőek a régi hitelek kockázatához képest), hanem az elrettentő nagyságúra szabott új kamatszint tartotta vissza az érintetteket. A PSZÁF megvizsgálta, hogy az átlátható árazásra vonatkozó szabályoknak megfelelő hiteltermékek kamatai milyen viszonyban álltak a svájci frank alapú hitelek 2012. májusi átlagos kamatszintjével. Mint kiderült, a leváltó kölcsönök kamata 2-7,4 százalékponttal volt magasabb az eredeti hitelénél.
Címkék: átlátható árazás, referenciakamat, lakáshitel, felár, PSZÁF, fogyasztóvédelmi jelentés, törvénymódosítás
Csalóka a biztonság az új hiteleknél?
Az idén áprilisban életbe lépett, a hitelek átlátható árazását biztosítani hivatott szabályozást máris megváltoztatná a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az ezzel kapcsolatos javaslataikat már el is juttatták a jogalkotóknak. A legfrissebb fogyasztóvédelmi jelentésben részletesen kifejtik, miért érezhetik esetleg tévesen biztonságban magukat az ilyen kölcsönöket felvett adósok. A mostani szabályozásban ugyanis nem szerepel, hogy a fix kamatperiódusú (itt egy vagy több évre előre meghirdetett a kamat) szabad felhasználású jelzáloghiteleknél az időszak lejártát követően milyen okok és objektív körülmények esetén jogosult a pénzügyi intézmény a kamat mértékének – ügyfél számára kedvezőtlen – egyoldalú módosítására. Az sem világos, hogy a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló kormányrendelet a fix kamatperiódusú lakáshitelekre alkalmazandó-e.
Az ellenőrzések is bukkantak visszásságokra
Az említett fogyasztóvédelmi jelentés még egy érdekességet tartalmaz: a PSZÁF betiltatná az életbiztosítási termékek multi level marketing (MLM) keretében értékesítését. E módszer lényege, hogy a közvetítői tevékenységnek minősülő munkát, annak „jutalék-piramis” elvű ellentételezését kínálja azon személyek részére, akik hajlandóak életbiztosítási szerződést kötni, és vállalják további személyek beszervezését. A felügyelet szerint a rövid távú jövedelemszerzés ígérete a hosszú távú megtakarítási jellegű termékek esetében különösen alkalmas a fogyasztói döntések torzítására. Az ügyben célvizsgálatot is indítottak, ami még nem zárult le.
A PSZÁF ellenőrzései is rávilágítottak arra, nincs minden rendben az új szabályozásnál. A vizsgált pénzügyi intézmények árazási gyakorlatánál ugyanis jelentős eltéréseket találtak. A referencia kamatlábhoz kötött termékeknél azt tapasztalták, hogy a bankok a kamatfelár módosításának lehetőségéről és a kamatemelési mértékekről eltérő tájékoztatást adtak ügyfeleiknek. Helyenként a lakáscélú és a szabad felhasználású ingatlanfedezetes kölcsönöknél is a szigorúbb, a kormányrendeletben meghatározott feltételrendszert veszik alapul, míg másutt kizárólag a Magatartási Kódexet alkalmazzák minkét hiteltípusnál.A felügyeleti vizsgálatok szerint a bankok (a törvényi lehetőséggel élve) üzletszabályzataikban megteremtik annak a lehetőségét, hogy az ügyfél szerződésszegő magatartása esetén emelhessék a hitel felárát. A 45 napot meghaladó fizetési késedelemnél egy százalékos, a hitelhez előírt lakásbiztosítás legalább két hónapos nem fizetése esetén 0,5-2 százalék közötti emelést helyeznek kilátásba. Problémát jelenthet viszont, hogy arra nem mindig térnek ki, hogy a hitel drágítása milyen időszakra szól. A magasabb felár így – állapítja meg a felügyelet – a hátralék rendezése után is tartósan megmaradhat.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az új szabályokra (az átlátható árazásra) alig állt át valaki a régebbi adósok közül. Elsősorban persze nem az új előírások körüli bizonytalanság (ezek azért elenyészőek a régi hitelek kockázatához képest), hanem az elrettentő nagyságúra szabott új kamatszint tartotta vissza az érintetteket. A PSZÁF megvizsgálta, hogy az átlátható árazásra vonatkozó szabályoknak megfelelő hiteltermékek kamatai milyen viszonyban álltak a svájci frank alapú hitelek 2012. májusi átlagos kamatszintjével. Mint kiderült, a leváltó kölcsönök kamata 2-7,4 százalékponttal volt magasabb az eredeti hitelénél.
Címkék: átlátható árazás, referenciakamat, lakáshitel, felár, PSZÁF, fogyasztóvédelmi jelentés, törvénymódosítás
