Már csak augusztus 1-jéig vásárolhatunk a régi PMÁP sorozatból

Csökkentett kamattal jön az új lakossági állampapír

Fotó: Fazekas Fanni
2023. július 27. Augusztus 1-jétől az eddiginél hosszabb, tízéves futamidejű Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) hirdet meg a lakossági megtakarítók számára az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A jelenleg futó sorozatok értékesítését pedig lezárják. A rossz hír az, hogy hiába lesz hosszabb a futamidő, a kamatprémium és a kamat csökken.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új konstrukciójú, inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) hirdetett meg a lakosság részére. A 2033/I sorozatú, 2033-as lejáratú PMÁP, évi 14,75 százalékos induló kamatozású, a kamat az előző évi infláció plusz 0,25 százalék kamatprémium. A 2033/I PMÁP-sorozatot a lakosság 2023. augusztus 1-től vásárolhatja meg online vagy személyesen – adta hírül az ÁKK.

A befektetők nem örülhetnek ennek a hírnek, ugyanis a jelenleg futó 2028/L és 2031/I PMÁP-sorozatok értékesítését augusztus 1-jétől lezárják. Pedig ezek rövidebb, 5 és 8 éves futamidejűek, és a kamatprémium az 5 éves, 2028-ban lejáró sorozat esetében 0,25 százalékpont (annyi, mint a most meghirdetett 10 évesé), míg a 2031-ban lejáróé 1 százalékpont. Az új sorozat elindításával valójában egy kamatcsökkentésről van szó, hiszen a 14,75 százalékos induló kamat a jelenlegi 5 éves papíréval egyezik meg, míg a 8 éves most 15,5 százalékot fizet. (Normál esetben hosszabb futamidőre magasabb kamatot kellene kínálni.)  

Mivel indokolják?

Az ÁKK közleményében azzal indokolja a lépését, hogy az elmúlt időszak alapján a megtakarítók többsége a hosszabb futamidejű, biztonságos, megbízható, kamatadó és szochomentes PMÁP-ban gyarapítja vagyonát (2023. első hat hónapjában bruttó 2129 milliárd forint összegben vásároltak PMÁP-ot). Az ÁKK ennek mentén alakította ki, az eddigi leghosszabb futamidővel, legújabb 2033/I PMÁP-sorozatát. Ehhez mi csak azt tennénk hozzá, hogy a lakosság nem valamilyen belső indíttatásból (hazaszeretetből?) akar ilyen hosszú futamidejű megtakarítást, hanem a jelenlegi inflációs környezetben egyedül ez ad annyi kamatot, hogy ne veszítse el a pénz teljesen az értékét.

A 2033-ban lejáró sorozat kibocsátásával az ÁKK célja a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapír-állomány futamidejének további hosszítása, valamint a lakossági állampapírokban megtakarító ügyfelek számának növelése. Éppen ezért az új futamidejű PMÁP-sorozat esetében alacsonyabb értékesítési korlátot határozott meg; 2023. augusztus 1-től minden forgalmazó 25 millió forintos értékhatárig értékesíthet az elsődleges piacon egy lakossági befektető számára a PMÁP 2033/I sorozatból. Az alacsonyabb értékesítési korláttal az ÁKK célja a lakossági program keretében a kisebb megtakarításokat kezelő állampapír-befektetők széleskörű kiszolgálása.

Meglépheti? Meglépi!

Az ÁKK megteheti, hogy a futamidő hosszabbításával és az alacsonyabb kamatprémiummal egyfajta kamatcsökkentést hajt végre a lakossági befektetők körében. Az infláció óvatos mérséklődésével és az MNB ezzel párhuzamos kamatcsökkentésével már júniustól mérsékelték a PMÁP kamatait, akkor ugyanis az előző sorozatoknál kisebb kamatprémiummal bocsátotta ki az ÁKK a most kapható PMÁP-papírokat.

Bár májusban visszaesett a kereslet a lakossági állampapírok iránt, az állam erőszakos beavatkozása a megtakarítási piacba meghozta az állam számára kívánatos eredményt. Mint emlékezetes, a kormány július 1-jétől a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kivetett a magánszemélyek befektetései után kapott kamatra és hozamra, azaz az szja-törvény szerinti kamatjövedelemre, ami az árfolyamnyereségre is vonatkozik. Az állampapír természetesen kivétel és az ingatlanalapok is. (Hogy milyen megtakarításra kell a plusz adóterhet is megfizetni, arról részletesen itt írtunk.)

A kormány több fronton támadt. Egy másik rendelet arról gondoskodik, hogy az egyébként eredetileg 2023 végéig bejelentett, majd most 2024-re is kitolt extra profitadót akkor csökkenthetik a bankok, ha növelik az állampapírban tartott megtakarításukat. A befektetési alapokat pedig arra kötelezik, hogy augusztustól még több állampapírt tartsanak.

Meglett az eredmény

Ezek így összességében mind azt az eredményt hozták, hogy júliusban hirtelen megugrott az intézményi kereslet az állampapírok iránt, ami erősen lenyomta a diszkont kincstárjegyek hozamát. Míg 3 hónapja 14 százalék felett volt a 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy hozama, június végére valamivel 10 százalék fölé, mára pedig már 10 százalék alá csökkent.

A májusban még erősen lecsökkent kereslet a lakossági állampapírok iránt pedig úgy megugrott, hogy az ÁKK adatai szerint júniusban egy hónap alatt már 185 milliárd forinttal nőtt az állomány. A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv pedig június végéig 65 százalékban teljesült. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya június végén 9439 milliárd forint volt, ami 873 milliárd forinttal nagyobb, mint 2022. év végén. A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése következtében, a 2022. év végi 8972 milliárd forintról 9569 milliárd forintra emelkedett, míg az intézményi tulajdon csökkent.

Jól látható tehát, hogy az ÁKK most már megteheti a kamatcsökkentést. Hiszen az állam mesterségesen, piaci beavatkozással, jelentősen megemelte a keresletet az állampapírok iránt.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok