Csúcsra járt a betétesek védelme
2024. február 23. Soha nem látott mértékű összegek védik a hazai betéteseket – büszkélkedett a Magyar Nemzeti Bank. A betétbiztosítási, szanálási vagyon (amiből egy esetleges bankcsőd kárait lehetne állni) jelenleg háromszáz milliárd forintra rúg. Ráadásul a kárpótlás is gyorsabban menne a korábbinál.Mint az MNB tudatta: az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pénzeszközei idén január 31-én meghaladták a 167 milliárd forintot. Az uniós jogszabály, illetve a hazai hitelintézeti törvény előírása szerint a garanciaalapnak legkésőbb 2024. július 3-ig kellett volna elérni a megfelelő feltöltöttségi szintet, ami a potenciális kártalanítási kötelezettség alá tartozó teljes banki betétállomány 0,8 százalékára rúg. A január végi összeg ezzel szemben már 1,15 százalékos feltöltöttségi szintet jelez.
Az OBA és a Szanálási Alap együttesen 2024 január végén közel 300 milliárd forintos vagyonnal rendelkeztek. A korábbiakban sem a két alap egyenként számított, sem együttes feltöltöttsége még sohasem ért el ilyen mértéket.
Az OBA-nak tehát már 2023-ban sikerült elérnie a jogszabály által előírt mértéket, mostanra pedig jelentősen meg is haladta ezt. A feltöltést úgy sikerült határidő előtt teljesíteni, hogy a 2022-ben a végelszámolás alá került hazai Sberbank betéteseinek több mint 140 milliárd forintot fizetett ki az OBA a banknál maradt betéteik után. A hazai bankok pedig teljes egészében visszakapták rendkívüli befizetéseiket.A betétesek érdekét védő fontos idei változás – jegyezte meg az MNB –, hogy az OBA a korábbi 10 munkanap helyett az idei évtől még gyorsabban, 7 munkanap alatt fizetné ki a betéteseket, ha egy bank esetleg bajba kerülne. Az OBA egy hitelintézet fizetésképtelensége esetén nyújt betétesenként és hitelintézetenként legföljebb 100 ezer eurónak (egyes esetekben 150 ezer eurónak) megfelelő forint kártalanítást.
Az itthon tíz éve működő, s a 2008. évi nemzetközi pénzügyi válság tanulságaként létrehozott Szanálási Alap vagyona idén január végére – szintén a hazai bankok befizetései nyomán – megközelítette a 128 milliárd forintot. A szanálási eljárás célja, hogy egy bank válsága esetén ne adófizetői pénzek felhasználásával, hanem elsősorban az adott hitelintézet tulajdonosainak tehervállalásával viseljék annak veszteségeit. Ha ugyanakkor a szanálás közérdeket szolgál, akkor – a pénzügyi stabilitás további erősítésére – a bank átszervezésére, életképességének helyreállítására a Szanálási Alap is adhat forrásokat.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: betétbiztosítás, OBA, Szanálási Alap, bankcsőd, kártalanítás, MNB