Degeszre keresték magukat a bankok

MNB épülete
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2024. május 29. Hatalmas nyereséget zsebeltek be tavaly a bankok, hiába próbálják kisebbíteni a nyereségüket az egyszeri tételek magyarázatával. Idén már kisebb lesz a profit, és vannak kockázatok is láthatáron – derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentéséből.

A hazai bankrendszer továbbra is stabil, sokkellenálló-képessége erős. 2023-ban historikusan is kiemelkedő jövedelmezőséget ért el. A közel 24 százalékos sajáttőke-arányos eredmény hátterében azonban az időszakot jellemző magas kamatkörnyezet, valamint egyedi tételek (az orosz és az ukrán kitettségek értékvesztéseinek visszaírása, a babaváró és a CSOK-hitelek átértékelődése, a leányvállalatoktól kapott osztalékbevételek növekedése) is állnak, de az egyedi tételek hatása messze nem olyan nagy, mint ahogy azt az elmúlt időszakban a bankok érzékeltetni akarták – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésének online sajtótájékoztatóján.

Korábban Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese beszélt arról, hogy az egyedi tételek nagyot löktek az OTP és más hazai bankok nyereségén, de más bankvezérek is óvatosságra intettek a magas profittal kapcsolatban. Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője ezt azzal kívánta árnyalni, hogy ezekkel a tételekkel szemben költségek, veszteségek is állnak, így csak azok levonása után érdemes figyelembe venni, hogy mennyivel járultak hozzá a profithoz. (A bruttó eredményhez a Babaváró és CSOK-hitelek átértékelése mintegy 300 milliárddal, az osztalékok 333 milliárddal járultak hozzá. A nettó eredményt ennél sokkal kisebb összegek növelték.)

Az idei év már nem lesz ilyen kiemelkedő

A bankszektor adózott eredménye 2023-ban 1441 milliárd forint lett, amely 952 milliárd forinttal haladja meg a 2022-es eredményt. A nettó kamatjövedelem közel 2300 milliárd forintot ért el (2296 milliárd forint), amiből mintegy 1700 milliárd forint a jegybanktól származott. Az eredmény annak ellenére volt magas, hogy az extraprofitadó és a kamatstop-intézkedések mintegy 450 milliárd forinttal (a sajáttőke közel 7,4 százaléka) terhelték az eredményt.

A bankrendszer profitja 2024-ben már csökkenni fog, amihez a monetáris kondíciók normalizálódásán túl a hitelkockázatok növekedése és a kamatokat érintő kormányzati intézkedések is hozzájárulhatnak.

Növekvő hitelkockázatok.

A jelentés szerint a hitelkockázatok növekedése a portfólió több szegmensében is valószínűsíthető. A háztartási jelzáloghitel-kamatstop jövőjét bizonytalanság övezi. Kivezetése csak az érintett adósok szűk körénél okozhat jelentősebb törlesztőrészlet-növekedést. Kockázatot jelenthet a támogatott hitelprogramok keretében megvalósuló családtámogatásokhoz kapcsolódó gyermekvállalási feltételek nem teljesülése is. A 2019 második felében babaváró hitelt felvevő adósok negyedének nem volt még gyermeke 2023 közepén, ezért ezen ügyfelek hitelkockázati monitoringja fokozott figyelmet érdemel.

Ugyancsak kiemelt figyelmet érdemelnek a hazai kereskedelmiingatlan-hitelezéssel kapcsolatos kockázatok. Mint korábban megírtuk, jelentős problémák vannak ezen a területen. Bár az MNB óvatos optimizmust próbál sugározni, a tény az, hogy az ingatlanok értéke csökkent, a bankok tovább szigorítanak a hitelezésen, az MNB pedig preventív tőkepufferrel erősíti a hitelintézetek sokkellenálló-képességét.

Likviditásbőség van

A bankrendszer likviditása bőséges szintről tovább emelkedett, 2024 februárjában az operatív likviditási tartalék a betétállomány 72 százalékának felelt meg. A tavalyi év első felében tapasztalt vállalati és lakossági betétkiáramlás miatt emelkedő hitel/betét mutató év végére ismét 75 százalék alá mérséklődött, amihez a negyedik negyedévben már a háztartási betétállomány bővülése is hozzájárult.

A háztartási hitelállomány éves növekedési üteme 2023-ban 3 százalékos, a vállalati szektoré pedig 2024 elején 2 százalékos szinten érhette el mélypontját. 2023-ban az új szerződéskötések értéke a vállalati szektorban stagnált, a háztartásiban pedig csökkent éves összevetésben, utóbbi azonban a negyedik negyedévben már élénkült. A hitelezési aktivitás megfelelt a gazdaság ciklikus pozíciójának, 2024-ben pedig a kereslet élénkülését várják a bankok, köszönhetően a dezinflációs folyamatok miatt erősödő fogyasztói bizalomnak és a gazdasági növekedési kilátások javulásának. A hiteldinamika mindkét szegmensben egyszámjegyű maradhat 2024-ben.

A hitelportfóliók minősége továbbra is megfelelő. A vállalati NPL-ráta 3,8 százalékon, historikusan alacsony szinten stagnált. A háztartási szektorban a nemteljesítő hitelek aránya a fizetési moratórium kivezetése óta a felére, 2,4 százalékra csökkent 2024. február végére, amihez a korábban moratóriumban lévő ügyletek teljesítővé történő visszasorolása és az aktív banki portfóliótisztítás járult hozzá. A bankrendszer tőkehelyzete megfelelő, a szabad tőke szintje a 2024-ben hatályos pufferkövetelményeket figyelembe véve is kielégítő.

A stresszteszt eredményei alapján a hazai hitelintézeti szektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási- és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket. A szektor hitelezési képessége, és ezen keresztül a gazdasági növekedést támogató szerepe még egy nagyon alacsony valószínűséggel bekövetkező, súlyos sokk után is fennmaradna – fogalmaz az MNB.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: MNB, Stabilitási jelentés, pénzügyi, bankszektor, NPL-ráta, hitelek, kamatstop, moratórium, bankok, Magyar Nemzeti Bank