Megakadni látszik az ombudsman kezdeményezte egyeztetés

Devizahitelek: hibásak a számítások

2013. március 6. A neten és ügyvédek körében egyre terjednek azok a számítások, amelyek alátámasztják, hogy túl sokat követelnek a bankok a devizahitelesektől. Bemutatunk néhány modellt, aminek alapján bárki maga ítélheti meg, mi lehet a kalkulációknál a bibi. Ebből a pénzügyi ombudsman esetleg várható javaslatának gyenge pontja is kiderülhet.

A múlt héten kezdődtek meg a pénzügyi jogok biztosa által kezdeményezett tárgyalások a civilek, a bankok és a kormány között. Tegnap lett volna a második forduló, ami azonban elmaradt. Mint Doubravszky György hivatala az MTI-nek kiadta, a Magyar Bankszövetség kérte a halasztást. Sütő Ágnes kommunikációs vezető az MTI érdeklődésére közölte, a keddre összehívott megbeszélés témafelvetését hétfőn délután kapták meg, 3 és fél sor terjedelemben. A témafelvetés a deviza alapú hitelek meghatározásáról szólt, amelyre a Magyar Bankszövetség még kedden megadta az érvényes jogszabályok szerinti definíciót és a hozzá tartozó szakmai magyarázatot. Információink szerint recseg-ropog az egész ügy. A múlt héten ugyanis olyan alacsony szinten képviseltette magát a kormány, hogy abból a bankok számára úgy tűnik, elengedték a civilek kezét (erre amúgy az ombudsman egyes kijelentései is utalnak). Márpedig valódi szervezett keretek nélkül nehéz központi megoldást elképzelni. Főként úgy, hogy a „civilek” is erősen megosztottak. A bankokat leginkább az érdekelné, mit is javasolna Doubravszky. Mint korábban megírtuk: lehetséges megoldásként szóba jöhet, hogy a bankoknak át kellene számolniuk a hitelszerződéseket úgy, mintha a kölcsönt forintban vette volna fel az adós.

A neten és Facebookon több ügyvéd is készségesen kiszámolja, hogy szerinte mennyi a hozzá forduló adósoknál a „tisztességes” tartozási szint. Nem egy olyan kalkulációval találkoztunk, amelynél ordít, hogy készítője nincs tisztában a kamatos kamat fogalmával (ebben persze nincsenek egyedül). Táblázatunkban összeszedtünk néhány számot, ami segítheti ennek megértését. Ebből egyébként az is kiderült, hogy a futamidő nyújtásával a törlesztők 35-40 százalékos csökkentése a ténylegesen kifizetett összeg 80-95 százalékos növekedésével párosulhat.

Minket is meglepett, amikor néhány számítást elvégezve rájöttünk, akadhatnak esetek, amikor a frankhitel még most is jobb egy ugyanakkor forintban felvett kölcsönnél. Rendelkezésünkre áll konkrét adatsor arról, hogy 2004-ben milyen feltételekkel és törlesztővel kínálták a bankok a lakáshiteleket. Egy ötmillió forintos 15 éves futamidejű forinthitel havi részlete 79 ezer forint volt, míg egy svájcifrank-kölcsöné 46 ezer forintra rúgott. A frank árfolyama mostanra mintegy 50 százalékkal emelkedett. Ezt figyelembe véve a hatodik évre a törlesztő 68,5 ezer forintra nőtt. Ha még egy 1,5 százalékpontos kamatemelést is kalkulálunk, akkor 72,9 ezer forintot kell az adósnak minden hónapban kifizetnie (az egykor annyira népszerű halasztott tőketörlesztésű konstrukciókkal most nem foglalkoztunk). Ezzel sem érte tehát el a teher azt az összeget, amibe a forinthitelt került. Hangsúlyozni kell viszont: az egész (amúgy banki kalkulátorral végzett) számítás azt feltételezi, hogy semmilyen plusz trükköt nem vetett be a hitelintézet.

Folytatva tehát a példát: az adósok panaszolják, hogy látványosan a tőketartozásuk ugrott meg. Ez valóban így van (a hátralékot is átszámolják ugyanis az aktuális árfolyammal). Az ötmillió forintnyi forinthitelre a 15 év alatt az adósnak összesen 14,2 millió forintot kell kifizetnie. A devizánál, ha minden változatlanul marad (árfolyam és kamat is), akkor 8,3 millió forint lett volna a teljes fizetendő összeg. Hat év alatt, amíg az árfolyamok viszonylag stabilak voltak, az adós hátralékát 1,4 millió forinttal tudta csökkenteni. Tény azonban, hogy a fennmaradó 3,6 millió alaposan megnőtt. Ezzel és a kamatemeléssel kalkulálva még 7,9 millió forint nyomja a vállát. Mindösszesen sem fizet viszont tehát ki tízmillió forintot – szemben a forintos 14,2 milliójával. Persze eltérő helyzetek (nagyon nem mindegy, mi volt a svájci frank árfolyama a kölcsön felvételekor, és a forinthitel időközbeni kamatalakulása sem mellékes) bőven lehetnek. A számítás azonban azt feltétlenül megmutatja, hogy igazán rosszul az egykori forinthitelesek járhattak.

Érdemes elolvasni azt is, hogyan haladnak a devizahiteles perek, és miként próbálják kihasználni a bajban levő adósokat!