Már aláírta a köztársasági elnök a törvényt

Devizahitelek: most mi is a helyzet?

2014. július 16. Nyilvánvalóan rövidesen kihirdetik az adósmentő kormányzati törvénycsomagot. Ettől számítva nyolc nap múlva lép hatályba a rendelkezések azon része, amely a devizahiteles perekre vonatkozik. Így – bár erre az előzetes nyilatkozat alapján készen állnak – aligha lesz szükség a bírák szabadságról visszahívásának.

A köztársasági elnök – minden alkotmányossági aggályt hangsúlyozó ellenkezés ellenére – már csendben aláírta a kormányzati adósmentő csomagot. Várhatóan napokon belül ki is hirdetik a jogszabályt (erre lapzártánk időpontjáig még nem került sor, a reklámadót azonban már kedden kihirdették). A perekre vonatkozó kitételek ezt követően nyolc nap múlva (egyszerűen így szól a törvény) lépnek hatályba. Akkor, amikor már javában tart a bírósági ítélkezési szünet. Több hír is szólt arról, hogy a soron kívüli ügyekben ettől függetlenül is folynak az eljárások. Az adósok azonban aligha reménykednek abban, hogy ez számukra hoz valamit. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tájékoztatás szerint több ezer, a devizaadósok által indított per leállítása várható

A bíróságok valóban nagyon gyorsan le szeretnék zárni az ügyeket, ezért – mint azt a Magyar Nemzet megírta – Budapesten 305 bíró, száz bírósági titkár és számos ügyintéző, kézbesítő fogadja majd a bankok várható keresetleveleit a deviza- és forinthiteles ügyekben. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke augusztus 18-val visszarendelte a szabadságról a polgári gazdasági pereket tárgyaló bírákat, illetve a bírósági titkárokat, részben átütemezte az ügyintézők és kézbesítők szabadságát.
A törvény értelmében ugyanis, mint arról korábban az MTI hírt adott – felfüggesztik a folyamatban lévő, jobbára adósok által indított, országszerte mintegy tízezer eljárást, amelyek közül 4600 a fővárosban zajlik. A törvény csak azt teszi lehetővé, hogy a pénzintézetek által a tisztességességet igazoló eljárások ne akadjanak meg.

Az időpontok alapján azonban úgy tűnik, hogy még a bankok miatt sem igazán lenne szükség a bírák szabadságról visszahívására. Utóbbira egyébként – mint azt a Kúria elnöke a félévzáró sajtótájékoztatón is hangsúlyozta – a bíróságok készen álltak. (Persze ehhez nem ártott volna hamarabb jelezni a kormányzati igényt.)

Magasabb fokozatra kapcsolnak az ügyvédek


Ha a most aláírt törvény villámgyorsan kihirdetik, akkor is a törvénykezési szünetet követően jár le a bankoknak adott határidő. Az OBH szerint a pénzintézetek számát alapul véve, körülbelül 400 új perre lehet számít. A korábban kialakult gyakorlat alapján ugyanis az idén nyáron is július 15-étől augusztus 20-áig tart a törvénykezési szünet. (A kihirdetés utáni nyolcadik nap és a 30 napos határidő már ezen túlnyúlik.) Az sem mellékes persze, hogy ez az időszak polgári ügyekben a határidők számításakor nem vehető figyelembe. (Amúgy az elévülési határidőkről amúgy is szól a kormányzati törvénycsomag).

Az előzőekben leírtak ellenére néhány ügyvéd most igyekszik intenzív hirdetéssel új ügyfeleket szerezni. Akad jogász – annak ellenére, hogy nekik tilos az ilyesmi –, aki a Facebookon fizetett szponzorációval próbálja rábírni az adósokat arra, hogy a kormányzati csomag és az árfolyamgát helyett inkább nekik fizetve próbáljanak jobb helyzetbe kerülni.

Sokan – köztük Léhmann György, aki indítványozta a Kúriánál, hogy az a luxembourgi Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását kérelmezze az adóssegítő törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban – azt hangsúlyozzák: a törvény csak néhány vitás pontról szól. Szemben a több mint tucatnyival, amiben szintén lehet problémát találni a devizahiteles szerződésekben. A mostani törvényt (amiben valóban nem rendelkeznek az elszámolás pontos módjáról) sok ügyvéd kifejezetten időhúzásnak tartja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok