Kamatemelés és árfolyamrés kontra (rekontra) árfolyamgát

Devizahitelesek: itt vannak a számítások!

Fotó: Azénpénzem

2014. március 18. Miközben a kormányzat egyre csak vár (az Ab után most már a Kúriára), a bíróságok még az egyértelműnek látszó ügyekben sem hajlandóak számolni. Mi most pótoljuk ezt a hiányosságot. Kiszámoltuk: egy átlagos devizahiteles törlesztője 15 százalékkal csökkenne, ha az egyoldalú kamatemelést és az árfolyamrést is végképp eltörölnék. Más megoldással is kalkuláltunk.

Az Alkotmánybíróság (Ab) devizahitelesekkel kapcsolatos döntését sokan sokféle módon értelmezték. Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője mindenesetre szinte minden megígért – a választások utánra. Az is kiderült viszont, hogy ha győznek is, a kormányzópárt az Ab után még a Kúriára is vár majd. Mint Gulyás elmondta: az új Országgyűlésnek a Kúria májusban várható döntése után lesz lehetősége néhány hét alatt rendezni a helyzetet. Erre amúgy szükség is lenne, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján a bíróságok nem sietnek követni a legfőbb bírói fórum egyértelmű iránymutatását sem. Az adósok számára kedvező ítéletekből pedig az látszik, hogy az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés növelése lehet kifogásolható. Úgy tűnik, a legnagyobb gondot a számítások jelentik. Mi most modelleztük, mi mennyi pénzzel járna.

A Fidesz célja, hogy egyetlen lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződés se maradjon - tette egyértelművé az MTI tudósítása szerint Gulyás. Szerinte olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetők a törlesztők. A tehermegosztást nézve megfogalmazása szerint „előképként" a végtörlesztésre lehet tekinteni. A végtörlesztés példája egyébként szerintünk elég világosan mutatja azt is, hogy a kormányzat, ha valamit akar, azt gyorsan maga is véghez tudja vinni (Alkotmánybíróság és Kúria nélkül).

Egy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a devizahitelesek helyzetéről készített elemzésben „tipikusnak” minősített adóst vettünk alapul. Ő 2007 nyarán vett fel hétmillió forintnyi svájci frank alapú hitelt 20 éves futamidőre, hét százalékos teljes hitelteher (THM) mellett. Számításaink szerint adósunk kezdetben 53,4 ezer forintos havi terhet vállalt. Két év múlva azonban a havi fizetendő 76,2 ezer forintra nőtt, részben annak következményeként, hogy a bank összesen két százalékponttal emelte a kamatot. Persze a tehernövekedéshez jócskán hozzájárult, hogy a Magyarországon igazán 2008 végétől érzékelhető pénzügyi világválság hatására alaposan meggyengült a forint is.

Mivel járnának a legjobban az adósok?

Azóta azonban látszik, hogy mindennél van lejjebb. A svájci frankért ugyanis abban az időszakban is legfeljebb 215,56 forintot kellett adni (csak emlékeztetőül: 2012-ben előfordult 264 forint feletti frankárfolyam.) A példának vett hitel havi részlete most durván 104 ezer forintra rúg. De nézzük a lényeget: a két százalékpontos kamatemelés miatt 2009-től mostanáig (az árfolyam alakulásával is kalkulálva) az adós 540 ezer forinttal fizetett többet. Az árfolyamrés ehhez képest meglehetősen csekély, összesen még igen nagyvonalúan számolva is csak mintegy 40 ezer forintos tételt jelent. (2010-től ugyanis a jogszabály kötelezővé tette a középárfolyam alkalmazását.)

Az összesen 580 ezer forintos többlet (ami több bírósági döntés alapján jó eséllyel akár teljes egészében is visszajárhatna, bár ez egyelőre egyedi ügyekre vonatkozik) elsőre nem igazán tűnik soknak. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az adós tőketartozása, annak ellenére, hogy egész időszak alatt szorgosan és határidőre törlesztett, mostanra már 9,7 millió forintra rúg. A devizahiteleseknek persze biztosan nem jönne rosszul, ha ennyit egyszerre kézbe kapnának (fel sem vetnénk ilyesmit, ha a nyugdíjpénztári visszaléptetésnél nem alkalmazott volna a kormányzat a reálhozam készpénzben kifizetésével ilyesmit).

Sokkal valószínűbb azonban, hogy a visszatérítés az adósságot csökkentené. Ez és a hét százalékra kötelezően visszaszállított THM a havi törlesztőt (a mostani árfolyam alapján) 15 százalékkal, összesen 88 ezer forintra mérsékelné.

Ugyanez az adós, ha az árfolyamgátat alá lép be, 72,8 ezer forintot fizet havonta. Minden hónapban végképp megszabadul 20,7 ezer forint megfizetésétől (ennyi a konkrét esetben a 180 forintos fix árfolyam feletti rész kamattartalma), 10,4 ezer forint pedig gyűjtőszámlára kerül. A gyűjtőhitel terhei sem mellékesek, de a jelenlegi kamatszinten ez ismét az adósnak kedvezőbb módon alakul. A 10,4 ezer forint kamatterhe két forint akkor, ha a devizás hét százalékos (tehát már a leszállított) THM-et vesszük alapul. Az árfolyamgátas szabályozás szerint viszont (a részleteknek itt nézhet utána) legfeljebb 1,8 forintot számíthatnak fel a bankok. Persze a gyűjtőhitel nagysága folyamatosan nő, de az előbbi összefüggés is folyamatosan érvényesül. Jobb lenne a helyzet persze, ha az 580 ezer forint jóváírása mellett védené magát az adós az árfolyamgáttal. Az igazán jó megoldás azonban nyilvánvalóan az lenne, ha – mint azt az MNB már javasolta – a gyűjtőhitelt részben (sőt, inkább teljes egészében) elengednék. Egy ilyen szabályozás meghozatalában pedig már korábban sem akadályozta semmi a kormányt.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: devizahiteles, perek, Alkotmánybíróság, Kúria, árfolyamgát, árfolyamrés, egyoldalú kamatemelés