A Kúria szerint nem kezelhetők a csoportos keresetek

Devizahitelesek: minden peres reménynek vége?

2013. november 8. A kormány átdobta a devizahiteles labdát a Kúria térfelére, a Kúria azonban hárított – foglalható össze az elmúlt napok eseményei alapján. Tartani lehet attól, hogy az egész „passzolgatás” végül az adósok helyzetét rontja. A peres kilátások mindenesetre a korábbinál sokkal felhősebbekké váltak.

Az ellentétes bírói döntések miatt jogi bizonytalanság alakult ki – indokolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy minden korábbi nagyhangú ígérgetés ellenére miért is nem „csapott le” a kormány a bankokra. (Erről korábban részletesen írtunk.) A Kúria néhány nap múlva közleményben reagált az elhangzottakra. Hangsúlyozták: a Kúria elvi határozatai is konkrét egyedi ügyekben felmerülő jogelvi kérdésekről döntenek, ebből következően nyilvánvalóan nem felelhet meg a felfokozott várakozásoknak (a legmagasabb bírói fórum óvakodott attól, hogy a kormányt említse, úgy állították be a dolgot, hogy a sajtó részéről nehezedik rájuk nyomás). A Magyar Lízingszövetség herceghalmi konferenciáján az MTI tudósítása alapján ennél sokkal több is kiderült.

A devizában nyújtott kölcsön-, illetve lízingszerződések közül 2,5 ezer van per alatt, 60 fejeződött be jogerősen, ebből hatot veszítettek el a bankok és lízingcégek, de felülvizsgálatra ezekben az ügyekben is a Kúriához fordulnak - mondta Korba Szabolcs, az OTP Bank főosztályvezetője. A Kúria polgári kollégiumának elnöke, Wellmann György az MTI szerint közölte: a Kúria felméri az eddigi döntéseket, de a jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák közt, a devizahitelek problémájának megoldása a bíróságoktól nem várható. A következő hétfőn ül össze a jogegységi tanács, amely aznap döntést is hozhat, de ettől nem várható az egész kérdéskör megoldása.

Újabban csak az érvénytelenség megállapítását kérik a hitelesek a bíróságtól, úgy gondolva, hogy az érvénytelen szerződés alapján nem kell teljesíteni - mondta el a Kúria polgári kollégiumának elnöke. A szerződés érvénytelenségével kapcsolatban viszont kifejtette: az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kell fennállnia, a perekben viszont az időközben bekövetkezett árfolyamváltozás a probléma.

Némiképp mi is kapkodjuk már a fejünket. Korábban ugyanis arról tájékoztatta az Azénpénzem.hu-t a Kúria, hogy: „a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több Léhmann-ügy került előterjesztésre - ezekre idővel sor fog kerülni, addig nem valószínűsíthető jogegységi meghozatala”. (Most szó szerint idéztük, a félreértések elkerülése érdekében.) Léhmann György siófoki ügyvéd pedig arról tájékoztatta portálunkat, hogy szándékában áll minden olyan ítélőtáblai ítéletet a Kúria elé vinni felülvizsgálati kérelemmel, amely nem a cikkünkben olvasható kedvező módon dönt az általa indított peres eljárásokban.

Közérdekű keresetet nem indítottak a hatóságok

Azt, hogy a jogi helyzet tiszta, az sem látszik igazán alátámasztani, hogy – ahogy már többször is megfogalmaztuk – minden szinte szinte minden ítélet született már a devizahiteles perekben. Érdemes felidézni talán azt is, amikor az elsőfokú bíróság ismét semmissé nyilvánította azt a devizahitel szerződést, amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette. A várakozással – és a legmagasabb bírói fórum meglehetősen egyértelmű „megrendelésével” – szemben akkor nem arról döntött a bíróság, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolniuk a feleknek.

A történetből – ami nem most kezdődött, hiszen a nyári döntést a miniszterelnök maga bírálta elég élesen – jól látszik, hogy a kormány megpróbálja áttolni az egész ügyet a jogászok térfelére. Ők azonban a politikai felelősséget (logikusan) nem vállalják fel. Több szakértő is arra hívta fel a figyelmünket, hogy annyit azonban elérnek a politikusok, hogy egyre elzárkózóbbá válnak a legfőbb bírák. Sokatmondóak Wellmann MTI által idézett szavai: közérdekű kereset még nem indult. (Ezt vagdalkozások helyett rég megtehették volna a hatóságok.) A polgári kollégium elnöke egyúttal arról is beszélt, hogy ellenben vannak akár több száz fős csoportos keresetek, amelyeket viszont perjogilag nem lehet kezelni. Állítólag nyomatékosította is, hogy „a pereskedés zsákutca, egyedi jogi döntésekkel nem lehet ilyen szintű problémákat kezelni”.

Címkék: devizahiteles perek, Kúria, jogegységi döntés, semmisség