Akár új időszámítás is kezdődhet az adósok életében

Devizahitelesek: sorsdöntő nap a mai

Fotó: Azénpénzem
2013. június 25. Elsöprő következménye lehet, ha a Kúria a bankkal szemben jogerősen pert nyert adósnak ad ma igazat. A legfelsőbb bírói fórum ugyanis most tárgyalja azt az ügyet, amely önmagában ugyan kis értékű, mégis a devizahitelesek széles körét érintheti.

Nem éri el az ötmillió forintot az a hitelszerződés, amelynek tárgyalását mára tűzte ki a Kúria. Az egyedi érték azonban mellékes. Fenntartjuk, amit korábban írtunk: ha a legfőbb bírói fórum jóváhagyja a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletét, akkor szinte az összes devizahiteles szerződés semmissé válhat. (A képet azért lehet árnyalni, amire a későbbiekben még kitérünk.) A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedő jogász ugyanis mintha alapjaiban talált volna fogást a rendszeren. Röviden a lényeg: a devizahitelnél a folyósításkor alkalmazott vételi, valamint a törlesztéshez használt eladási árfolyam különbözete (árfolyamrés) költség, amit részletezni kellett volna. Az „árfolyamrés” számítási módja és mértéke ugyanis így nem lehetett világos az adós előtt.

Bárhogy dönt is most a Kúria, borítékolható, hogy az nem marad társadalmi következmények nélkül. Vagy a devizahitelesek vad tiltakozása várható, a nekik kedvező döntés viszont alighanem a többieknél üti ki a biztosítékot. Az érintett adósok ugyanis jól tudják, hogy azok, akik annak idején óvatosan forinthitelt vettek fel, a mai napig nagyobb terheket cipelnek. És akkor még nem is beszéltünk azokról, akik nem is vettek fel kölcsönt, de a döntés következményeit (ezt a PSZÁF elnökének válasza alapján táblázatban foglaltuk össze) kénytelenek majd elszenvedni.
És valóban. Továbbmegyünk: előbbi kijelentés bátran alkalmazható az összes szakértőre, de még a bankosokra is. Az is igaz lehet ugyanis, hogy a vételi és eladási devizaárfolyam közötti különbséget a bankok profitszerzésre is használhatták, de azt a kereslet-kínálat és az árfolyammozgások is biztosan alakították. A PITEE meglehetősen vehemens rajongói előszeretettel bírálnak igen élesen mindenkit, aki akár említeni meri az ügyben magát az árfolyamot. Pedig nem nehéz belátni, hogy az „árfolyamrés” (amit viszonyszámként szerepeltetnek) nagysága cseppet sem független az árfolyamtól. Elemi számtan: ugyanaz az összeg sokkal kisebb százalékos mértéket ad ki, ha nagyobb a viszonyítási alap.

Megkapta tőlük a magáét a legfőbb ügyész, aki az említett perhez a Kúria által kért szakvéleményében egyértelműen az OTP mellett foglalt állást. Polt Péter egyébként részletesen elemezte azt is, hogy milyen ellentmondások találhatóak a kérdésben (vagyis a teljes hiteldíj, THM számításának előírásánál) az akkor hatályos törvényekben. Ebbe most mi sem megyünk bele, pedig ha a „jogállamot” akarja valaki számon kérni – mint teszik a devizahiteleseket képviselők –, akkor a hatályos szabályozás cseppet sem mellékes.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke még rosszabbul járt. Pedig ő is csak a Kúria kérdéseire válaszolt. Persze nem azt, mint amit hallani szerettek volna tőle a devizahitelesek. A Kúria azonban maga határoz, rajta múlik, hogy a bekért véleményeket mennyiben veszi figyelembe.

Mik lehetnek a következmények?


A Kúria döntése – már ha valóban megszületik, hiszen ne felejtsük el, hogy korábban egy hasonló ügyben az Európai Bírósághoz passzolták a labdát – lavinát indíthat el. Magyarországon ugyan nincs az angolszász országokhoz hasonló precedens jog, de a bíróságok elfogadják a legmagasabb bírói fórum határozatait irányadónak. Persze újabb meccs kezdődhet arról, hogy az egész kérdést közérdekű keresetként egyben intézzék el. Ez automatikusan nem következik be, így – legalábbis mai ismereteink szerint – az érintett adósoknak külön-külön kell pert indítaniuk.

További fontos kérdés, hogy mi lesz az árfolyamgát alá már bejelentkezettek sorsa. A szinte 100 százalékos pernyerési esélyekből nyilván ők sem akarnak majd kimaradni. A bankok és a PSZÁF is korábban esküdtek portálunknak arra, hogy a fix árfolyamú törlesztést választók ezzel nem mondanak le eredeti szerződésüknél a jogorvoslati lehetőségről. Úgy tűnik azonban, hogy nem akad jogász, aki vállalná az ő képviseletüket. A neten terjedő hírek szerint pedig bíró sem hajlandó az ilyen keresetet befogadni, mondván: az új szerződés aláírásával az adós már egészen más szituációba került. Ez pedig tényleg egyértelműen igazságtalan fejlemény, így nem ártana megoldást találni erre sem.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok