A forintkölcsönt felvevők még most is rosszabbul állnak

Devizahitelesek: tényleg lebukott a PSZÁF elnöke?

Fotó: Azénpénzem

2013. június 18. Úgy tűnik, a Kúria igyekezett alaposan tájékozódni, mielőtt a bátran kulcspernek nevezhető ügyben ítéletet hoz. A legfőbb ügyész mellett – mint most kiderült – a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökénél is tudakozódtak. Szász Károly részletes szakmai választ adott.

„A PSZÁF elnöke lebukott” – címmel tudósított az árfolyamréses pereket felvállaló szervezet, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) Szász Károlynak a Kúria számára írt leveléről. A valahogy kiszivárgott válaszban az egyesület szerint az elnök „arról ír a Kúriának, hogy a jogállami értékekhez képest a bankok érdekei az elsődlegesek, mivel államcsőd várható, ha a devizások győznek a bíróságokon”. A PITEE teljes egészében közzéteszi a felügyelet válaszát a Kúria egyes, a devizalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire. Ebből pedig bárki maga is megítélheti, hogy a válasz nem a bankokról szól. Szász Károly a várható össztársadalmi hatásokra hívja fel a figyelmet. Mint például írja: „egy vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél”.

Korábban a legfőbb ügyész a Kúria megkeresésére egyértelműen az OTP mellett foglalt állást. A PITEE a legfőbb ügyész szakvéleményét is kommentálta. Azt pénzügyi fogyasztóvédelmi szempontból elfogadhatatlannak minősítették.

A hozzánk érkezett jelzések alapján mindenképpen szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a devizahitelesek bizonyos körének „igazsága” (amit minden áron el szeretnének érni) nemcsak a betétesekkel, hanem a társadalom más rétegeivel is konfrontációt okozhat. Jogosan dühönghet például az az állampolgár, aki óvatosságból egyáltalán nem adósodott el, vagy éppen a drágább forinthitelt vette fel.

A felügyeleti elemzésből az is kiderült (amit mi már korábban pedzegettünk), hogy a különböző feltételek mellett folyósított lakáscélú hiteleknél az összes becsült törlesztő még mindig félmillió, de akár majdnem 1,5 millió forinttal magasabb a forint, mint a devizahiteleknél. A szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél az árelőny meghaladja az egymillió forintot. Mindezt részletes táblázatokkal is alátámasztja a PSZÁF elnöke.

Tapasztalatunk szerint egyébként nagyon sok kommentelő úgy alkot véleményt, hogy nem is igazán tudja, miről van szó. Ismét leírjuk tehát: két nagyon fontos devizahiteles per kötött ki a Kúriánál. A Szegedi Ítélőtábla Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben elfogadhatatlannak minősítette, hogy az OTP a devizahitel folyósításakor és törlesztésekor eltérő árfolyamot alkalmazott. Az ügy a Kúria elé került, a legfőbb bírói fórum azonban döntés helyett uniós segítséget kért. A másik esetben a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntése semmisnek minősítette a szerződést, mert a teljes hiteldíj mutatóban (THM) szerepelt ugyan, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de az „árfolyamrés” számítási módja és mértéke nem volt világos az adós előtt. Utóbbi perben (itt az előzőhöz hasonlóan felülvizsgálatról van szó) a tárgyalásra június végén kerül sor. Az ebben hozandó döntéshez igyekezett alaposan tájékozódni a Kúria.

A Kúria feltett kérdéseiről és Szász Károly erre adott válaszairól részletesebben itt írunk, itt célszerű bővebben (Mit válaszolt a Kúriának Szász Károly: az egyes ítéletek és következményeik számszerűsítve) tájékozódni!

A kérdésről érdemes elolvasni a bankszövetség elnöke által korábban írtakat, és az ahhoz fűzött észrevételeinket.

Címkék: devizahitelesek, devizahiteles perek, Kúria, PITEE, árfolyamrés, PSZÁF, Szász Károly