Devizások: a piaci árfolyam az alkotmányos

Varga sem állta meg nevetés nélkül?
Fotó: közös miniszteri tájékoztató

2014. november 21. Többször visszatérve, részletesen magyarázták Trócsányi László igazságügyi miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közösen tartott sajtótájékoztatójukon, miért nem választhatott a kormány a piacitól eltérő árfolyamot a devizahitelek forintosítására. Mint hangsúlyozták: az arányosság és szükségesség elve alapján adtak választási lehetőséget.

A parlamenthez benyújtott forintosítási törvény több ponton is jelentősen változik. A módosító javaslatok szerint a kiváltó forinthitelek a korábban meghatározottnál olcsóbbak lesznek. A minimális felár kettőről egy százalékra csökkentése és a hitelfajták szerinti felár mérséklése (lakáskölcsönök esetében ez egy egész százalékpont, de a szabad felhasználású hiteleknél is fél százalékpontnyi) azt jelenti, hogy az általunk korábban számítottnál jóval többen juthatnak majd olcsóbban forintkölcsönhöz, mint amilyen feltételekkel eredeti devizahitelük indult. Ez egyértelműen jó hír.

Elsőre jelentős változtatásnak tűnhet, hogy tágították azoknak körét, akik megtarthatnák devizahitelüket. Trócsányi szerint széleskörű választási lehetőséget hagynak az ügyfeleknek: azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy megfelelnek az MNB szigorú feltételeinek, vagy 2020. december végéig lejár a szerződésük (ez új pont, korábban a jövő év végéig lejáró hitelek jelenthettek csak kivételt), illetve a jen- vagy VIP-hitelesek dönthetnek úgy, hogy nem élnek a forintosítással. A miniszter szerint az időpont kitolását az arányosság és szükségesség elve indokolja.

Magánszerződésekkel csak óvatosan?

Az igazságügyi miniszter részletesebben is fejtegette, hogy mivel a jogszabályalkotó magánszerződésekbe avatkozik be, körültekintően kell eljárnia. Még fel is mutatta az Alaptörvényt (képünk), hogy mindenki lássa: alkotmányos eljárásról van szó. A végtörlesztést firtató újságírói felvetésre egyik miniszter sem válaszolt. Nyilván azért nem, mert minden világos. Akkor a 180 forintos, most pedig a némiképp ötletszerűen kiválasztott fix időpontban érvényes (november hetedikei) árfolyam az alkotmányos. (Aki ezt nem érti, csak magára vethet.)

Azoknak az aránya pedig, akik devizahitelüket megtarthatják, a szükséges mértékű, vagyis szinte nulla. Varga Mihály arról beszélt, a kormány azzal számol, hogy a több mint 400 ezer jelzálogalapú devizahiteles döntő többsége a forintosítás mellett dönt. Az is elhangzott, hogy alig akad, akinek 2020 végéig lejárna a devizahitele. Érdekes kérdés, hogy akkor ez miért is lehet „alkotmányossági szempontból jó döntés” (így nevezte a határidő kitolását Trócsányi).

Címkék: devizahitelek, forintosítás, fair bankolás, törvény, parlament, Varga Mihály, Trócsányi László