Az MNB bejelentette a forintosítás indítását, az NGM az árfolyamot

Devizások: akad még kérdőjel

Kiseperhetik a devizát
Fotó: Latzer Anna
2014. november 10. Ma indul az első olyan jegybanki tender, amiben a bankokkal kötött megállapodás alapján már a forintosításra szerezhetnek devizát a hitelintézetek. A parlament pedig az ígéretek szerint ezen a héten kezdi meg a fair bankokról szóló (a kiváltó hiteleket egyértelműen befolyásoló) jogszabály tárgyalását. A nemzetgazdasági tárca már az átváltási árfolyamot is meghatározta – egyelőre egy nyilatkozatban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudatta: minden nagyobb partnerbankjával szerződést kötött, és a Bankszövetséggel is aláírt egy külön megállapodást annak érdekében, hogy a bankok a forintosításhoz szükséges devizát ne a piacon, hanem nála szerezzék be. Az egyezségbe a nemzetgazdasági tárca (NGM) is belépett. A minisztérium azt ígéri, hogy ennek „törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani”. A jegybank az egyedi megállapodást kötött hitelintézeteknek az előre egyeztetett mértékben bocsátja rendelkezésre a fogyasztói deviza- és devizaalapú jelzáloghitelek (figyelem! ez azt jelenti, hogy az autóhitelesek, lízingesek kimaradnak) forintra konvertálásához adódó fedezeti igény kielégítéséhez a szükséges devizát, euró devizanemben, a tender időpontjában elérhető legutolsó hivatalos MNB árfolyamon. Az első devizanyújtó tendert mára már meg is hirdették.

Mintha némi zavar lenne azonban az időben. Hiába üdvözölték többen úgy a bejelentést, hogy már „indul a forintosítás”, arra azért még várni kell. Az elszámoltatási törvényben ugyanis pontos határidőket határoztak meg (ezt korábbi cikkünkben már táblázatban összefoglaltuk). Eszerint legkorábban január vége felé számíthatnak az adósok arra, hogy bankjuk elkészíti a velük való elszámolást. Ezzel együtt kell a pénzintézeteknek kidolgozniuk a forintosításhoz szolgáló kiváltó hitelek kínálatát. Az egész folyamat pedig sajnos még tartogathat meglepetéseket (a kérdéseket, legalábbis azok egy részét, mellékelten foglaltuk külön össze). A múlt tapasztalatai is okot adhatnak némi óvatosságra.


Volt már egyszer egy „átváltási akció”...


Talán kevesen emlékeznek rá, ez a kormány két évvel ezelőtt már szorgalmazta, hogy a hátralékos adósok váltsák forintra devizahitelüket. Ehhez 25 százalék tőkekedvezményt is adtak. Bejelentések és határidők akkor is voltak – majd időközben jelentősen változtak. Végül pontos szabályozás híján a bankok szabták meg, hogy mely esetekben nehezítették, illetve könnyítették meg, hogy a bajba jutott adósaik devizahitelüket forintra váltsák. Akkor kifejezetten kaotikus állapotok alakultak ki. A kiváltó kölcsönök ára között kilenc százalékpontot meghaladó különbség is volt. Volt, ahol 7,44 százalékos kamatot számítottak fel, de akadt a piacon 16,85 százalékos ajánlat is. (Minden esetben referenciás hitelről van szó, a hatalmas eltérést elsősorban a felár nagyságának különbsége okozta.)

Nemcsak néhány bank, a piac is kiszúrt az adósokkal. A forintosításra ugyanis végül az akkoriban leggyengébb forintárfolyamon került sor (azóta tudjuk, hogy még annál is drágább lehet a svájci frank). Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy végül a jogosultak mintegy ötöde vette igénybe azt a lehetőséget. Ennél nagyobb arányú volt a jelentkező, de többen nem írták alá a szerződést az új törlesztőrészletek láttán. Abban persze bízhatunk (az eddigiek alapján úgy tűnik, jogosan), hogy a kormányzat tanult az akkori zavarokból, de ezzel kapcsolatban a bejelentéseken kívül még nem sok konkrétumot ismerhettünk meg.

Korábbi cikkünkben egy példán kiszámoltuk, hogy az elszámoltatást követő forintosítás esetében némi futamidő hosszabbítással akár a kezdeti törlesztő is visszaállhat. Fontos azonban tudni, hogy ehhez a jelenlegi árfolyamot és a jó adósoknak kínált forintkamatot vettük figyelembe. Az NGM (egyelőre ez csak nyilatkozat, még nem jogszabály) az árfolyammal kapcsolatban bejelentette: a számítások alapját a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyama vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyam adja. A két érték közül a bank a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot lesz köteles alkalmazni. Ez biztonságot jelenhet egy esetleges további forintgyengüléssel szemben, de ha az adós rosszabb hitelbesorolást kap, még mindig összejöhet a jelenleginél magasabb havi fizetendő is. Ezt a számítást tovább bizonytalanítja, hogy még nem tudjuk, hogyan kell a bankoknak kalkulálniuk a hátralékos adósok szerződései esetében.


 Amit már tudunk...és amit még nem
Lesz elszámoltatás (ha a következő pont nem lehetetleníti el)Eddig a jó adósokra érvényes kalkuláció készült el, a hátralékosokra szóló még nem
Az Alkotmánybíróság előtt az adósmentésKérdés, mit döntenek majd és mikor
Lesz forintosításAz árfolyamról bejelentés már van (lásd táblázatunk), jogszabály még nem
„Fair” kiváltó hitelek jönnekMilyen feltételű kölcsönökre lehet számítani
         Forintosítási árfolyam

 DevizaNov. 7.Átlag
Svájci frank256,60256,47
Euró308,97310,62
Japán jen2,1632,252
           Forrás: NGM-közlemény

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok