Legalább 34 ezer adós lakása lehet veszélyben

Döbbenetes lakáshitelezési adatok

2019. április 17. Már a válság előtti szint fölé emelkedett tavaly a lakáshitelek átlagos futamideje. Az átlagos hitelösszeg már korábban is meghaladta a 2008-ast, de tavaly majdnem harmadával(!) tovább nőtt – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH által közzétett adatokból. A bankok 34 ezer bajba jutott jelzálogadóst tartanak nyilván.

Bő tíz év telt el a válság óta, mostanra pedig már mintha végleg elfújta volna az idő szele a magyarok eladósodástól való félelmét. A KSH frissen közzétett adataiból a lakáshitelezési boom részleteire is következtethetünk (azért véljük úgy, hogy ez ma már nem ad pontos képet, mert a személyi kölcsönök jócskán benyomultak a lakáspiacra, azt azonban senki sem tudja – logikusan, hiszen szabad felhasználásról van szó –, ezeknél pontosan mi a helyzet).

A kifejezetten lakáscélra felvett kölcsönök is szárnyra kaptak tavaly. Mint a KSH közzétette: 2018-ban az engedélyezett hitelek száma 13 százalékkal, összege egyharmaddal nőtt a megelőző évhez képest. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2018-ban elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2017-ben. Az átlagos hitelösszeg már 2017-ben is meghaladta a 2008-ast, de tavaly majdnem harmadával(!) tovább nőtt – számolta ki az Azénpénzem.hu a nemzetközi statisztikába kerülő táblázatból (ez és a közleményben szereplő érték némiképp eltér). Az új lakásra jutó átlaghitel 45 százalékkal múlta felül tavaly az előző évit, elérve a 11 millió forintos történelmi csúcsot.

A KSH örömmel jegyzi meg, hogy a szabályozói környezet ösztönzi a lakáshitelezést.

A válság előtti időket idézi az átlagos futamidő is. Érdemes felidézni, hogy a válságot követően igyekeztek a bankokat rászorítani arra, hogy ne tegyék lehetővé a túl hosszú eladósodást. Úgy tűnik, mára ennek sincs akkora jelentősége. A KSH statisztikája szerint ugyanis 2018-ban már a válság előtt szint fölé emelkedett a lakáshitelek átlagos futamideje. Az átlagos futamidő 2008-ban 15,1 év volt, tavaly pedig már 15,3-ra ugrott. Ez fél évvel hosszabb a 2017-ben tapasztaltnál.

Az új és a használt lakások szerint külön vizsgálva – ahogy teszi ezt a KSH – más a helyzet, így nem beszélhetünk még a válság előtti időkről. Fontos megemlíteni azonban, hogy 2001 és 2016 között az új és a használt lakások hiteleinek futamideje közötti különbség csökkent, majd 2017 végére két évre emelkedett, 2018-ra viszont az eltérés mérséklődött.

Persze sötétebb oldal is akad

A csodaszép adatok között akad azért elég jelentős visszaesés is. Az engedélyezett lakáshitelek száma 2018-ban az előző évihez képest 13 százalékkal nőtt, de ezen belül az államilag támogatott kölcsönök aránya 32,3 százalékkal visszaesett. A hitel összege alapján mintegy 29 százalékos a csökkenés.

Repültek azonban a családi otthonteremtési támogatások (CSOK) – gondolhatnánk. A helyzet azért nem egészen ezt mutatja (most még, hiszen az idén júliustól turbó fokozatba kapcsolhatják ezt a területet, meg persze az árakat is). A bankok által folyósított CSOK száma 2018-ban a KSH adatai szerint az előző évit 7,2 százalékkal, összege pedig 1,8 százalékkal haladta meg.

A támogatásokat elsősorban használt lakásokra vették igénybe (az esetek 61, illetve 37 százalékában). A folyósított összegnek viszont csak 39 százalékát fordították erre. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4 millió, új lakás építésekor 2,7 millió, új lakás vásárlásakor pedig 6 millió forint volt. A lakásbővítésre igénybe vett támogatások számának előfordulása csekély (1,2 százalék), átlagos összegük 800 ezer forintot tett ki.

A korábbi minősítési kategóriák szerint 2017 decemberére 16 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31–60 nap közötti, 29 ezer adósé 61 nap fölötti, a 2018-tól alkalmazott új besorolás (ebben már nem tesznek különbséget a különböző kategóriák között) szerint pedig a nem teljesítő hitelek száma 34 ezer volt. Minden harmadik adós már kapott valamilyen banki segítséget (futamidő-hosszabbítás, fizetési moratórium). Összességében sajnos nem „csak” ennyi lakás lehet veszélyben. A 34 ezerhez ugyanis hozzájönnek még azok az ügyek, amelyek már nem terhelik a banki mérlegeket, mert követeléskezelőknél landoltak.