Ezermilliárddal emelkedett tavaly a lakossági hitelállomány

Döbbenetesen nő az eladósodás

Fotó: Leéb Ádám

2020. február 4. A lakossági hitelállomány tavalyi növekedése – számolta ki az Azénpénzem.hu a frissen közzétett jegybanki adatokból – csak a válság előtti száguldáshoz mérhető. A különböző adatokat részletesebben áttekintve a kirajzolódó kép mindennek tűnik, csak éppen normálisnak nem.

Miközben a devizahitelezés témája még mindig rendre felmerül, a magyarok mintha teljesen elfeledkeztek volna arról, hogy a kölcsönfelvételnek lehet kockázata is. Főként az évtizedekre vállalt terhekre lehet ez érvényes, ami a lakáshitelek mellett egyre jellemzőbb a személyi kölcsönökre is. A kamatfixálás pedig nem tud minden gazdasági gondtól (például ilyen lehet egy tartós betegség, a munkahely elvesztése) védeni.

Sokan kérdezték tőlünk, hogy miért a hitelezést igyekszik szorgalmazni a kormány, és például nem a csekélyebb összegű, de biztos támogatásokat. A válasz egyszerű: a hitellel jobban lehet pörgetni a gazdaságot. Érdemes felidézni, hogy a jegybank alelnöke, Nagy Márton a választásokat követően a hitelezés elképesztő mértékű felfuttatásáról beszélt. A vállalati hitelek évi 10-15 százalékos, a lakossági kölcsönöknek pedig 15-18 százalékos (az utóbbi a lakáshiteleknek) bővülését tartaná jelenleg a jegybank „egyensúlyinak”. Tehát tulajdonképpen a lakosság szándékos eladósítása folyik.

A növekmény közel felét adja a babaváró

Mint a legfrissebb adatokból kiderült: sikeresen. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatokból az Azénpénzem.hu kiszámolta: a lakossági hitelállomány tavalyi növekedése csak a válság előtti száguldáshoz mérhető. A háztartások majdnem ezermilliárd forinttal több hitelt cipeltek 2019 decemberének végén, mint egy évvel korábban. Közben azonban a betétek is elég szépen gyarapodtak. Érdemes viszont a számokat részletesebben is megvizsgálni.

Éves változás (mrd Ft)
	Hitel	Fogyasztási kölcsön	Lakáshitel	Betét	Látra szóló	Lekötött
2016.	-149,6	-240,9	-70,8	357,8	851,3	-493,5
2017.	74,9	-44,8	97,7	331,9	619,5	-287,6
2018.	338,4	31,2	308,3	1017,4	1045,7	-28,3
2019.	957,3	625,8	300,6	607,8	721,9	-114,1
Forrás: MNB-adatok alapján Azénpénzem.hu számítás

Feltűnő, hogy a hitelek közül leginkább a fogyasztási kölcsönök mennyisége ugrott meg. Ezen belül – mint arra az MNB jelentése külön is kitért – a babaváró hitelek december végén fennálló állománya 463,5 milliárd forint volt. Vagyis a teljes éves növekmény majdnem felét a babaváró tette ki. Ez azt is mutatja, mennyire mesterségesen felpumpáltak a hitelezési adatok, de részben megnyugtató is lehet. Jó esetben ugyanis ezek a kölcsönök (ha rendben megszületnek a babák) kevésbé kockázatosak.

Az sem mellékes, hogy az eddigi információk alapján igazán a tehetősebbeket lelkesítette fel ez a lehetőség. A bankok a jegybanki szakértőknek a hitelezési felmérés keretében arról beszéltek, hogy az igénylők jelentős része – bizonyos intézmények esetében több mint fele – a prémium lakossági szegmensből (magas jövedelem, felsőfokú iskolai végzettség, nagyobb pénzügyi tudatosság) kerül ki. A bankok felhívták a figyelmet arra, hogy ennek az ügyfélszegmensnek egy része – befektetési céllal – az arbitrázs lehetőségét (a kölcsön egy gyerek megszületése után kamatmentes, míg a „szuperállampapír” 5 évre évi 4,9 százalékot hoz, vagyis a haszon eleve 2,5 millió forint) használja ki ezzel a konstrukcióval. Megjegyezzük, a mi mindannyiunk pénzéből.

A betétek, befektetések terén is akadnak furcsaságok

Az előbbiek alapján sem csoda, hogy kiemelkedő sikernek bizonyult 2019-ben a Magyar Állampapír Plusz bevezetése. Elsősorban ennek köszönhető ugyanis, hogy egy év alatt 1558 milliárd forinttal 9074 milliárd forintra emelkedett a lakossági állampapírok állománya.

Az állam tehát a kölcsönöket is erősen befolyásolja (a babaváróval), de a megtakarításokat is alaposan eltéríti. A táblázatban levő számokból is feltűnő, mennyire apad a bankoknál lekötött betét. Látra szólóan közben elképesztő összegeket tart a pénzintézeteknél a lakosság. Ez az összeg 2019 decemberének végén már meghaladta a 6685 milliárd forintot (amiről korábban már írtunk), ami majdnem négyszerese annak, mint ami 2010 decemberében a statisztikában szerepelt.