Nincs hatása a gázpiacon
2023. szeptember 12.
A termelés visszafogásáról szóló hírek hatására 9 hónapos csúcsra ért a nyersolaj árfolyama. Mi áll az emelkedés mögött, és mennyire maradhat tartós a mostani árszint? Áttekintjük a legfrissebb energiapiaci híreket.
Miként áprilisban beszámoltunk róla, az OPEC, az olajkitermelő országok kartellszervezete kiegészülve néhány másik nagy olajtermelő országgal, különösképpen Oroszországgal, úgy döntött, hogy visszafogja kitermelését. Bár a lépés eredményeképpen azt várták, hogy a nyersanyag ára gyorsan emelkedjen, ez eleinte ez nem következett be. Ebben közrejátszott több egyéb tényező mellett az is, hogy az USA jelentős mennyiségeket dobott a piacra a stratégiai tartalékaiból, illetve, hogy az olajkészletek relatíve magasak voltak a világban. Végül a gyenge világgazdasági növekedés és ebben is különösen a gyenge kínai teljesítmény az, ami magyarázhatja, hogy a nyár közepéig meglehetősen alacsony árszinteken stabilizálta magát az olaj ára.
A készletek azonban mostanra már lecsökkentek, az amerikai gazdaság a vártnál jobb teljesítményt mutat és az OPEC+ csoport kitartott a termelés csökkentése mellett, ennek hatására az olaj ára az elmúlt 2 hónapban folyamatosan emelkedett. Ráadásul Szaúd-Arábia és Oroszország a múlt héten bejelentette, hogy az év végéig fenntartják az 5 hónapja bejelentett intézkedésüket. Összesen napi 1,3 millió hordóval kevesebbet hoznak a felszínre és dobnak a világpiacra az elsődleges energiaforrásból, ez a két ország teljes kitermelésének körülbelül 5 százaléka. A hírre az olaj tovább emelkedett, és 9 hónapos csúcsra ért.
Ez több elemző szerint akkor következhet be, ha olyan mértékben emelik az olaj árát, hogy az újra beindítsa az inflációs nyomást, ami az elmúlt félévben kezdett csökkenni a fejlett gazdaságokban. Amennyiben újra felszökne az infláció a magas benzin- és gázolajárak miatt, akkor a FED és az EKB sem tehetné meg, hogy csökkentse a kamatlábait, ezzel pedig még közelebb taszítaná az amerikai és európai gazdaságokat a recesszió felé. A gazdasági növekedés lassulása és esetleges csökkenése esetén értelemszerűen a gazdasági szereplők által felhasznált energia, azaz többek közt az általuk vásárolt olaj mennyisége is csökkenne, ezt pedig az olajkitermelő országok értelemszerűen el akarják kerülni.
Szerző: Szepesi László
Címkék: OPEC, olaj, olajár, árfolyam, Fed, infláció, Brent, benzin, dízel, olajembargó, háború, Urál, WTI
Drága maradhat az olaj
Fotó: clipart.com
Miként áprilisban beszámoltunk róla, az OPEC, az olajkitermelő országok kartellszervezete kiegészülve néhány másik nagy olajtermelő országgal, különösképpen Oroszországgal, úgy döntött, hogy visszafogja kitermelését. Bár a lépés eredményeképpen azt várták, hogy a nyersanyag ára gyorsan emelkedjen, ez eleinte ez nem következett be. Ebben közrejátszott több egyéb tényező mellett az is, hogy az USA jelentős mennyiségeket dobott a piacra a stratégiai tartalékaiból, illetve, hogy az olajkészletek relatíve magasak voltak a világban. Végül a gyenge világgazdasági növekedés és ebben is különösen a gyenge kínai teljesítmény az, ami magyarázhatja, hogy a nyár közepéig meglehetősen alacsony árszinteken stabilizálta magát az olaj ára.
A készletek azonban mostanra már lecsökkentek, az amerikai gazdaság a vártnál jobb teljesítményt mutat és az OPEC+ csoport kitartott a termelés csökkentése mellett, ennek hatására az olaj ára az elmúlt 2 hónapban folyamatosan emelkedett. Ráadásul Szaúd-Arábia és Oroszország a múlt héten bejelentette, hogy az év végéig fenntartják az 5 hónapja bejelentett intézkedésüket. Összesen napi 1,3 millió hordóval kevesebbet hoznak a felszínre és dobnak a világpiacra az elsődleges energiaforrásból, ez a két ország teljes kitermelésének körülbelül 5 százaléka. A hírre az olaj tovább emelkedett, és 9 hónapos csúcsra ért.
A Brent jegyzés ára az elmúlt 12 hónapban
Forrás: Hargreaves Lansdown, hl.co.uk
Még nekik is nehéz a megfelelő árat kitalálni
Mint láthatjuk, a kitermelés csökkentésével, azaz közgazdasági értelemben a kínálat szűkítésével elég könnyen manipulálható az olaj piaca, és az árak magasra szökhetnek. Ez természetesen azért jöhet ilyen könnyen létre, mert az olajra óriási szükség van a világgazdaságban, így a piaci kereslete nem rugalmas (azaz például az ár 2 százaléknyi emelkedésére a vevők által vásárolt mennyiség 2 százaléknál kisebb arányban csökken csak). Ugyanakkor elemzők arra is rámutatnak, hogy az OPEC-nek nagyon óvatosan kell bánnia a kínálatcsökkentés eszközével, ugyanis amennyiben túlfeszíti a húrt, akkor elérheti azt a pontot, ahol a vevők igenis csökkentik a vásárlásaikat.Ez több elemző szerint akkor következhet be, ha olyan mértékben emelik az olaj árát, hogy az újra beindítsa az inflációs nyomást, ami az elmúlt félévben kezdett csökkenni a fejlett gazdaságokban. Amennyiben újra felszökne az infláció a magas benzin- és gázolajárak miatt, akkor a FED és az EKB sem tehetné meg, hogy csökkentse a kamatlábait, ezzel pedig még közelebb taszítaná az amerikai és európai gazdaságokat a recesszió felé. A gazdasági növekedés lassulása és esetleges csökkenése esetén értelemszerűen a gazdasági szereplők által felhasznált energia, azaz többek közt az általuk vásárolt olaj mennyisége is csökkenne, ezt pedig az olajkitermelő országok értelemszerűen el akarják kerülni.
Nem érződik a hatás a gázpiacon
Mint látjuk, az olaj árának emelkedése sem tarthat a végtelenig, a kitermelő országoknak tekintettel kell lenniük a tágabb makrogazdasági összefüggésekre. Szintén örvendetes fejlemény, hogy a földgáz ára nem követte az elmúlt időszakban az olaj szárnyalását. Az Európában mértékadónak tekintett holland gáztőzsdén az árak idén szeptemberi és októberi szállításra 33–36 euró körül alakulnak jelenleg - azaz sokkal lejjebb vannak most az árak, mint egy évvel ezelőtt. A tavaly nyár végén tapasztalt mini-pánikban 190 eurót is kellett adni egy megawattórányi gázért, azóta az ár szerencsére teljesen visszaállt a normál keretek közé, és az olaj emelkedése sem befolyásolta ezt jelentősen. Ráadásul, ahogyan leolvashatjuk az európai gáz infrastruktúrákat összefogó szervezet honlapjáról, az európai gáztározók szinte csurig vannak gázzal: míg egy évvel ezelőtt a teljes tárolói kapacitás 67 százaléka volt kihasználva, idén már 92 százalékos a feltöltöttség szintje.Szerző: Szepesi László
Címkék: OPEC, olaj, olajár, árfolyam, Fed, infláció, Brent, benzin, dízel, olajembargó, háború, Urál, WTI
Kapcsolódó anyagok
- 2024.03.19 - Emelkedhet az olaj ára a támadások hatására
- 2023.12.21 - Irányt vált az olaj
- 2023.12.05 - Csúcson az arany ára
- 2023.10.25 - Igazságosztó kötvénybefektetők
- 2023.10.10 - Az újabb háború megrengeti a tőkepiacokat is
- 2023.09.22 - Matolcsy kalandor gazdaságpolitikával vádolta a kormányt
- 2023.04.04 - Váratlan döntésre robbant az olajár
- 2023.03.20 - Ezért ilyen pokoli drága nálunk az üzemanyag
- 2023.02.17 - Rekord nyereséget zsebelt be a Mol
- 2022.12.05 - Bírsággal díjazta az MNB a MOL jó hírét
- 2022.09.29 - Merre mozdul az olaj ára?
- 2022.04.12 - Vg.hu: bőven lehet fedezete a Mol-nak a benzinársapkára
- 2022.02.25 - Még sokba kerülhet nekünk az orosz-ukrán háború
- 2022.02.02 - Hatalmasat drágulhat az olaj
További kapcsolódó anyagok