A cég székhelyén, telephelyén is jelezhető majd a javítási igény
2020. június 15.
Megjelent a jótállás új szabályairól szóló, a minisztérium által már beharangozott rendelet. Eszerint minél drágább egy berendezés, annál hosszabb jótállási időt kell biztosítani rá. A jogalkotók több, jelenleg gondot okozó „kiskaput” is bezárnak.
Jelenleg a 10 ezer forintnál többe kerülő tartós fogyasztási cikkekre kötelezően egy év a jótállás. Az értékhatár 2014-ben került a törvénybe olyan berendezésekre is, amelyeknél korábban nem volt ilyen előírás. Ide tartoznak például a vasalók, vízmelegítők vagy porszívók, tojásfőzők. Annak persze továbbra sincs akadálya, hogy az eladó önként vállaljon garanciát, de az olcsóbb cuccok esetében a jogszabály nem kötelezi erre.
A jövőben az érték még fontosabbá válik. Megjelent a Magyar Közlönyben a jótállás új szabályairól szóló, a minisztérium által már beharangozott új rendelet. Eszerint minél drágább egy berendezés, annál hosszabb jótállási időt kell biztosítani rá. Az egyéves kötelező jótállás marad a 10-100 ezer forintba kerülő berendezéseknél, az időtartam azonban 100-250 ezer forint között kettő, efölött pedig három év lesz.
Sok vita forrása volt, így most a jogszabályban is kimondják: a jótállás érvényesíthetőségéhez nem tehető feltétellé, hogy a vevő a fogyasztási cikk felbontott csomagolását visszaadja (ez az a bizonyos szájhagyomány útján terjedő szabály, hogy X napig – ez családonként változhat – őrizzük meg a göngyöleget). Nagyon fontos változás az is, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét nemcsak a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál, hanem a kereskedő, illetve gyártó székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén is érvényesítheti. (Nem egyszer vált elérhetetlenné az eredetileg jelzett vállalkozás.)
Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül visszatéríteni. Ez az előírás nem vonatkozik viszont az elektromos kerékpárra, az elektromos rollerre, a quadra, a motorkerékpárra, a segédmotoros kerékpárra, a személygépkocsira, a lakóautóra, a lakókocsira, az utánfutós lakókocsira, az utánfutóra, valamint motoros vízi járműre sem.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, kereskedelem, jótállás, rendelet, fogyasztóvédelem
Drágább cikkre hosszabb lesz a jótállás
Fotó: Kovács Tamás, MTI
Jelenleg a 10 ezer forintnál többe kerülő tartós fogyasztási cikkekre kötelezően egy év a jótállás. Az értékhatár 2014-ben került a törvénybe olyan berendezésekre is, amelyeknél korábban nem volt ilyen előírás. Ide tartoznak például a vasalók, vízmelegítők vagy porszívók, tojásfőzők. Annak persze továbbra sincs akadálya, hogy az eladó önként vállaljon garanciát, de az olcsóbb cuccok esetében a jogszabály nem kötelezi erre.
A jövőben az érték még fontosabbá válik. Megjelent a Magyar Közlönyben a jótállás új szabályairól szóló, a minisztérium által már beharangozott új rendelet. Eszerint minél drágább egy berendezés, annál hosszabb jótállási időt kell biztosítani rá. Az egyéves kötelező jótállás marad a 10-100 ezer forintba kerülő berendezéseknél, az időtartam azonban 100-250 ezer forint között kettő, efölött pedig három év lesz.
Rengeteg új cikk került a mellékletbe
A kötelezően vállalandó jótállási körbe, amit a rendelet mellékletében sorolnak, újonnan bekerülnek a 10 ezer forintnál többe kerülő ajtók, ablakok, reluxák is. Ugyanez vonatkozik a kaputelefonra, a riasztóberendezésre, a kamerás megfigyelőrendszerre. A kört kiszélesítették a garázskapukkal (azok is tudnak kellemetlen meglepetést okozni, akár gyorsan is, az áruk pedig soha sincs 10 ezer forint alatt), a zuhanykabinokkal, kádakkal és csaptelepekkel. A jótállási kötelezettség kiterjed a játék elektromos rollerre és a drónra is.Sok vita forrása volt, így most a jogszabályban is kimondják: a jótállás érvényesíthetőségéhez nem tehető feltétellé, hogy a vevő a fogyasztási cikk felbontott csomagolását visszaadja (ez az a bizonyos szájhagyomány útján terjedő szabály, hogy X napig – ez családonként változhat – őrizzük meg a göngyöleget). Nagyon fontos változás az is, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét nemcsak a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál, hanem a kereskedő, illetve gyártó székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén is érvényesítheti. (Nem egyszer vált elérhetetlenné az eredetileg jelzett vállalkozás.)
Csere vagy pénz
Kellemetlen vevői tapasztalatokra reagálnak azok az új szabályok is, amelyek szerint, ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Amennyiben pedig három javítás után a negyedik alkalommal ismét meghibásodás lép fel, vagy 30 napon belül nem kivitelezhető a javítás, akkor a vállalkozás köteles lesz a cserére. Erre 8 nap áll rendelkezésre.Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül visszatéríteni. Ez az előírás nem vonatkozik viszont az elektromos kerékpárra, az elektromos rollerre, a quadra, a motorkerékpárra, a segédmotoros kerékpárra, a személygépkocsira, a lakóautóra, a lakókocsira, az utánfutós lakókocsira, az utánfutóra, valamint motoros vízi járműre sem.
Az ügyészség magánlakásba is behatolhat majd?
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár korábban hangsúlyozta: megerősítenék a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési kereteit. Fontos újításnak nevezte az ellátási lánc bevezetését. A lényeg, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság az ellátási láncban szereplő bármely jogsértést elkövető gazdálkodó szervezettel szemben eljárhat, ha a lánc végső szereplője magánszemély.Keszthelyi Nikoletta arról is beszélt, hogy az elmúlt öt évben lefolytatott ellenőrzések azt mutatták: az üzletek 45 százaléka megsérti a jótállási szabályokat. A fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka jótállási-szavatossági ügy. A békéltető testületi évi 10-12 ezer ügyének 37 százaléka ilyen.
Kiemelten súlyos közérdekből, például a fogyasztók széles körének anyagi sérelme esetén az ügyészség előzetes jóváhagyásával akár magánlakásban - például egy webáruház székhelyén - is végezhet ellenőrzést. A parlament előtt levő törvényjavaslat (ennek itt nézhet jelenleg utána) a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájára vár. A kormányzati remények szerint augusztusban már hatályosak is lehetnek az új rendelkezések. A jótállási változásokra viszont a következő év elejéig még várni kell. Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, kereskedelem, jótállás, rendelet, fogyasztóvédelem
Kapcsolódó anyagok
- 2022.01.19 - Sok kereskedő még a jótállás enyhébb szabályait sem tartja be
- 2021.09.27 - Itt az új jótállási jegy
- 2021.01.04 - Visszaüthetnek a bűvös kilences végződésű árak, de az akciók is
- 2020.11.29 - Távozik a magyar piacról az Aegon
- 2020.09.07 - A telefonos ügyfélszolgálati hívások negyede nem volt rendben
- 2017.12.28 - Rossz az ajándék? Így szabadulhat tőle
- 2016.10.12 - Mobil: megvonhatják a jótállást
- 2016.10.04 - Ezért mennek hamar tönkre a háztartási berendezések
- 2015.09.29 - Ezekkel vernek át a boltokban
- 2014.12.27 - Rossz az ajándék? Számolj le a tévhitekkel!
- 2014.09.16 - Ma már más szabályok szerint vásárolhatunk
További kapcsolódó anyagok