A jegybanki statisztika mintha egészen más világot mutatna

Drágább lett a hitel? Akkor sem kapsz többet a pénzedre

Fotó: Azénpénzem

2018. július 16. Bár a hitelkamatok emelkedése már megindult, a betéteknél ennek még nyoma sincs. A bankok továbbra sem hajlandóak fizetni a pénzünkért. Az állam hiába ad többet, az emelkedő infláció miatt sokszor nála is csak veszít a pénzünk az értékéből.

Az elmúlt hetekben lendületesen emelkedtek a bankközi kamatok (Bubor), a bankok pedig sorra elkezdték növelni a hitelkamataikat, sőt májusban már a törlesztők is emelkedésnek indultak. Hiába gondolnánk azonban, hogy akkor végre a megtakarításainkra is többen adnak. Eszük ágában sincs emelni a tétet, egyelőre mozdulatlanul 0,01 százalékon áll a kínálatok többsége.

Top ajánlatok 5 millió forintra

Bank	3 hónapra	Bank	4 hónapra	Bank	6 hónapra	Bank	12 hónapra
Budapest	0,20%	Budapest*	0,90%	Budapest	0,10%	Budapest	0,50%
MKB	0,10%	OTP*	0,30%	MKB	0,10%	MKB	0,10%
Unicredit	0,10%	Budapest	0,10%	CIB	0,03%	CIB	0,03%
*A bankba érkező új pénzre Forrás: Azénpénzem.hu kalkulátor a banki hirdetmények alapján

A jegybanki adatokból mintha egészen más világ tűnne ki. A legutolsó, a májusi értékeket mutató statisztika szerint látra szólóan 0,04 százalékos volt az átlagkamat. Az éven belüli lekötés 0,23 százalékot, az éven túli pedig majdnem 0,9 százalékot hozott. Persze ezek sem magas értékek, de a kisebb betéteket elhelyezők számára valójában legfeljebb vágyottak lehetnek.

Az MKB informatikai átállását (ennek nehézségeiről itt írtunk) követően a sztenderd betétek lekötési időszaka némiképp módosult. Emellett megszűnt a lekötött betétek határidős felmondásának lehetősége. Változott az a minimumösszeg is, ami felett leköthetők a különböző devizák.

A magyarázat részben az egyedi (a normálnál esetenként magasabb) kamatmegállapodásokban rejlik, de ott is, hogy már általános a tartós betéti számlákon (tbsz) a látra szóló kamatozás. Például a K&H-nál az idén már nyitható új tbsz, de az állományra „látra szólóan” 0,2 százalékos kamatot fizetnek. Az NHB Bank 30 millió forint felett kínál egyedi kamatot. Az OTP a Bizalom Extra betétre ötmillió forint feletti összeg esetében ötszörös (bár így is csak 0,05 százalékos) kamatot ad, de ehhez a pénzt négy hónapra le kell kötni.

Inkább csak a lejárókat kötögetik újra

Igaz, inkább mi sem kötjük le a pénzünket. Így – mint korábban megírtuk - az MNB statisztikái szerint áprilisban eddig soha nem látott összeget, 5250 milliárd forintot tartott a lakosság folyószámlán lekötetlenül, és mindössze 1570 milliárd forintot kötött le.

Ugyanakkor a bankoknál (mint a táblázatokból is kiderül) jóval magasabb kamatot fizető államnak is egyre kevésbé adjuk szívesen a pénzünket. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai szerint idén a második negyedévben mindössze 96 milliárd forinttal növelte a lakosság az állampapír-befektetését, az első félévben összességében pedig 400 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány. Ez is leginkább az első két hónapban emelkedett, hiszen – mint megírtuk – márciusban 3,5 milliárddal csökkent.

Jelenlegi lakossági állampapír kamatok

Állampapír neve	Futamidő	Éves kamat	Éves kamat számítása
Bónusz Magyar Állampapír 2028/O	10 év	3,02%	12 hónapos Dkj hozam + 3,00%
Bónusz Magyar Állampapír 2024/P	6 év	2,77%	12 hónapos Dkj hozam + 2,75%
Bónusz Magyar Állampapír 2022/P	4 év	2,27%	12 hónapos Dkj hozam + 2,25%
Prémium Magyar Állampapír 2023/J	5 év	3,80%	Infláció + 1,4%
Prémium Magyar Állampapír 2021/K	3 év	3,50%	Infláció + 1,1%
Kétéves Állampapír 2020/H1	2 év	2,50%	2017. április 3-tól
Egyéves Magyar Állampapír	1 év	2,00%	2017. febr. 13-tól
Féléves Magyar Állampapír	6 hónap	1,50%	2017. febr. 13-tól
Kincstári Takarékjegy Plusz	1 év	2,00%	2017. febr. 14-től
Kincstári Takarékjegy	1 év	1,75%	2017. febr. 13-tól
Kincstári Takarékjegy II.	2 év	2,25%	2017. febr. 13-tól
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés az allampapir.hu alapján

Úgy tűnik, hogy megcsappant a lakossági állampapírok népszerűsége, bár nagyon nehéz a számokat a tavalyival összevetni. Többször foglalkoztunk már azzal a problémával ugyanis, hogy nem csak a lakosság vette a piaci hozamok akár húszszorosát is fizető lakossági állampapírokat. A tavalyi 1735 milliárd forintos állománynövekedésből mindössze 826 milliárd forint volt kimutathatóan lakossági vásárlás (Ez az MNB-adatokból derült ki.) Az ÁKK tulajdonképpen beismerte, hogy trükkökkel mások is vesznek a papírokból, ezért idén visszavásárlásba kezdett, és korlátozta a vásárlók körét is.

A januárban indított kétéves és hosszabb futamidejű állampapír sorozatokat már csak magánszemélyek vásárolhatták, vagyis önkormányzatok és nonprofit szervezetek nem, és az április 16-tól kibocsátott Féléves és Egyéves Magyar Állampapírok vásárlói körét is - a hosszabb futamidejűekre vonatkozó januárban végrehajtott változtatással összhangban – a magánszemélyekre szűkítette az ÁKK. Az intézmény szerint ezzel a növekedési ütemmel biztonságosan teljesíthető az egész évre tervezett 583 milliárd forintos állománybővülés.

A számokból mindenesetre az látszik, hogy a lejárókon felül alig vásárol többlet állampapírt a lakosság, a befektetések közben egyre inkább a hosszabb futamidő irányába mozdulnak el; közel 122 milliárd forinttal nőtt a Prémium Államkötvény állománya és 38,5 milliárddal a kétéves állampapíré. Ezek ugyanis többet fizetnek, mint az egyéves vagy éven belüli papírok. A növekvő inflációt elnézve azonban jól látszik, hogy a bankoknál jóval többet fizető lakossági állampapírok közül sem őrzi meg mindegyik a megtakarítás reálértékét.