A lakosság harmadának semmi sem marad a kasszában hó végére

Drámai változás történt a magyarok pénzügyeiben

Fotó: clipart.com

2026. augusztus 11. Drámai módon változott a magyar háztartások anyagi helyzete az elmúlt négy évben – derül ki egy friss kutatásból. A tartós gazdasági nyomás teljesen átírta a lakosság pénzügyi stratégiáit: a mindennapi túlélés és a kötelező számlák kifizetése szinte teljesen kiszorította a hosszú távú célokat. A magyarok közel harmadának semmi sem marad a kasszában a hónap végére.

A magyar lakosság több mint felének (51 százalék) csupán minimális mozgástere marad a havi kötelező kiadások rendezése után, a megkérdezettek 28 százaléka pedig teljesen feléli a jövedelmét, ami jelentős romlás a bázisnak számító, 2022-ben készült kutatás 21 százalékához képest – derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. friss Financial Wellbeing kutatásából.

A kilenc országra kiterjedő nemzetközi összevetésben szembetűnő a hazai háztartások sérülékenysége: Ausztráliában a lakosság mindössze 16, Csehországban, Lengyelországban és Litvániában 13, Észtországban és Romániában 20, Mexikóban 17, Lettországban pedig 24 százalékának ürül ki teljesen a családi kasszája a hónap végére. Így a vizsgált piacok közül hazánkban a legmagasabb a fizetéstől fizetésig élők aránya.

A lakosság mindössze 17 százaléka mondhatja el magáról, hogy közepes (a havi jövedelmének 20 és 50 százaléka közötti) vagy nagyobb (a havi jövedelmének 50 százalékát meghaladó) összeg marad a számláján havonta a rendszeres kiadások után.

Mélyül a szakadék, hiányzik a vésztartalék

A pénzügyi sérülékenységet tetézi, hogy a háztartások zöme semmilyen biztonsági hálóval nem rendelkezik egy váratlan krízis (például munkanélküliség vagy betegség) esetére: 24 százaléknak egyáltalán nincs vésztartaléka (összehasonlításként: Litvániában 14 százalék, míg Csehországban mindössze 13 százalék nem rendelkezik vésztartalékkal), 30 százaléknak kevesebb mint hat hónapra elegendő a félretett pénze. Mindössze 36 százalék rendelkezik fél évre vagy annál hosszabb időre elegendő megtakarítással.

A társadalmi olló élesen nyílik. A nők jóval kiszolgáltatottabbak: a nők 32 százalékának ürül ki teljesen a kasszája, míg a férfiaknál ez az arány 24 százalék. A végzettség is döntő faktor: a legfeljebb középfokú végzettségűek 32 százaléka éli fel minden pénzét, míg a diplomásoknak csupán a 17 százaléka küzd ezzel a problémával. A földrajzi szakadék is markáns. A falvakban élők 35 százaléka egyáltalán nem tudott megtakarítani az elmúlt 12 hónapban, miközben a budapestieknél ez az arány 24 százalék.

Luxus lett a saját lakás

A magas ingatlanárak és a reáljövedelmek korábbi zsugorodása miatt a magyarok tömegesen adták fel az álmaikat. Az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra spórolók aránya a 2022-es 37 százalékról 23 százalékra zuhant, és az utazásra, nyaralásra gyűjtők tábora is megcsappant (24 százalékról 17 százalékra). Az adatokból jól látszik, hogy a tőkehalmozás helyett az azonnali megélhetés finanszírozása és a rövid távú biztonság fenntartása lett a prioritás – nem véletlenül, erre volt csupán lehetősége a lakosság jó részének.

A megtakarítási hajlandóság ugyanakkor kettős képet mutat: a lakosság 37 százaléka rendszeresen, 27 százaléka pedig alkalmanként tud félretenni, ám 28 százalékuk egyáltalán nem volt képes spórolni az elmúlt 12 hónapban. A részletes demográfiai elemzés rávilágít, hogy a megtakarítás képessége ma már erős privilégium. A diplomások 48 százaléka tesz félre rendszeresen, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez csak 34 százalék. A vidék–főváros különbség is markáns: a falvakban élők 35 százaléka egyáltalán nem tud megtakarítani, míg a budapestiek közül 24 százalék nyilatkozott így. Generációs eltérés is megfigyelhető: míg a fiatalok inkább alkalomszerűen raknak félre, addig a középkorúak a fix összegű, tudatosabb megtakarításokat preferálják.

Hódít a „költségvetési fáradtság”

A folyamatos anyagi szorítás ráadásul mentális fásultságot is okoz. Bár a lakosság 81 százaléka még próbálkozik a büdzsétervezéssel, a szigor lazul: a nagyobb kiadásokat módszeresen megtervezők aránya 41 százalékról 33 százalékra esett. A felmérés történetében rekordmagasra, 16 százalékra ugrott azok aránya, akik már egyáltalán nem készítenek költségvetést. Ez tipikus kísérőjelensége annak, amikor a szabadon elkölthető jövedelem annyira minimális, hogy a tervezést már csak frusztráló, felesleges adminisztrációnak érzik a családok – írja közleményében a Provident.

A bizonytalanabb gazdasági környezetben a magyar lakosság rendkívül óvatossá vált a kölcsönnel kapcsolatban. 2026-ra 64 százalékra ugrott azok aránya, akik az elmúlt egy évben semmilyen formában nem vettek fel vagy kértek kölcsönt (ez a mutató 2025-ben még 50 százalék volt). Összehasonlításként: a csehek hasonlóan óvatosak (65 százalék), a románoknál azonban a lakosság 57 százaléka élt valamilyen kölcsön lehetőségével. A kifejezetten banki hitelfelvétel 10 százalékra szorult vissza a 2022-es 14 százalékról. Amikor a fogyasztók mégis a hitelfelvétel mellett döntenek, a fókusz egyértelműen a megfizethetőségen van: a kamattípus mellett a havi törlesztőrészlet és a teljes visszafizetendő összeg is számít.

Némi pozitívum, hogy a nehéz helyzet rákényszerítette a lakosságot a tudatosságra: a pénzügyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói magabiztosság a tavalyi 46 százalékról 55 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a magyarok egyre inkább az iskoláktól várják a megoldást: a megkérdezettek közel fele (49 százalék) szerint a formális oktatási rendszer feladata és felelőssége lenne a pénzügyi edukáció, ami abszolút rekordérték a kutatás történetében.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: pénzügyek, megtakarítás, vésztartalék, kutatás, Provident, hitel, jövedelem