A készpénz visszaszorítását szorgalmazzák

Drasztikus javaslatok az MNB-től

Az elektronikus fizetés elterjesztése 106 milliárd forintos megtakarítást hozhatna
2012. július 13. A jövedelem kötelező számlára utalását, a teljes körű kártyaelfogadás kikényszerítését, a készpénzhasználat fokozatos korlátozását javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most először közzétett, a fizetési rendszerről készített jelentésében. Ennek eléréséhez persze számos más intézkedést is sürgetnek.

Az MNB az idén először készített átfogó jelentést a hazai fizetési rendszerről. (Ez éppen egyidőben jelent meg egy rendszeres havi közleménnyel, ami a gazdaságban levő készpénz mennyiségének újabb növekedését jelzi.) Az ebben megfogalmazott – elsőre meglehetősen drasztikusnak tűnő – javaslataikat megalapozhatta egy korábbi felmérés, amelyben a magyar lakosság elképesztően elterjedt készpénzhasználatát mutatták ki. A kiskereskedelemben a fizetések négyötödénél használnak bankjegyeket. Még a rendszeres fizetéseknél sem helyettesíti, gyakran csak kiegészíti a csoportos beszedési megbízás a sárga csekkeket. A jelenség alapvető oka az MNB szerint nem a lehetőségek hiánya, hanem a makacsul jelen lévő régi szokások, az alulinformáltság és a bizalmatlanság. Persze – mint az a mostani jelentésből kiderül – azért a hozzáféréssel is akadnak gondok.

Az Európai Unióban átlagosan egymillió lakosra 17 561 bankkártya-leolvasó kereskedői terminál (POS) jut, Magyarországon csak 7844. A  kiskereskedelmi egységeknek ma még mindig csak 30 százalékában lehet kártyával fizetni. A kártyaleolvasók 100-150 ezer forintba kerülnek, a kisebb kereskedőknek jelenleg nem éri meg terminált telepíteni, mert az alacsony forgalom miatt nem térül meg. Uniós forrásból, a piaci szereplők hozzájárulásával 10-15 ezer új POS-t lehetne kihelyezni. A pályázat részleteit már tavasszal kidolgozták, de eddig még nem írták ki.

Veszélyes utalványok

Az MNB nem először támadja az utalványok mai rendszerét. Mint most (is) leírják, a jelenlegi szisztéma igen kockázatos. A rizikó a kibocsátókhoz kötődik: a fedezetként lerakott ügyfélpénz eltűnik, a visszaváltás feltételei változnak, az ügyfeleket nem (vagy félre-) tájékoztatják. Javasolják, hogy a forgatható utalványok szabályai a hitelintézeti törvénybe kerüljenek, azokat az MNB ellenőrizné. A nem forgatható utalványokat kormányrendeletben kellene szabályozni, a felügyelő szerv pedig a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal lenne.
Az MNB szakemberei úgy látják, hogy a helyzeten önmagában a POS terminálok telepítésének támogatása és a bankközi jutalékok csökkentése (amelyek azért nem kihagyható lépések) sem változtathat a rejtett gazdaság jelentős mérete miatt. Éppen ezért szükségesnek tartják a kártyaelfogadás fokozatos kötelezővé tételét, és a készpénzhasználat korlátozását a kiskereskedelemben. Nemcsak ezt tartanák azonban kívánatosnak. Előírnák (azért ezt sem egycsapásra) a jövedelmek kötelező számlára utalását. Ennek – mint megfogalmazzák – nem szabadna kizárólag a bérre vonatkoznia. Az állami támogatások és a nyugdíjfizetések nagyobb része esetén is csökkenteni kell a készpénzhasználatot. Erre vonatkozóan már tett is az MNB javaslatot az érintett állami szereplőknek.

Ismét terítéken az alapszámla


Újra előkerült a kedvezményes alapszámlára vonatkozó elképzelés. Ami szép idea, de eddig – bár javaslat korábban is akadt – csak idea maradt. Mint számlaválasztó kalkulátorunkból látszik (ezt itt nézheti meg) az olcsó bankolás inkább a magasabb jövedelműek, a számlájukat aktívabban használók számára biztosított.

Az MNB szerint az alapszámla-konstrukció bevezetéséhez európai uniós vagy tagállami szintű iránymutatásra lenne szükség. Megjegyzik, hogy a hazai hitelintézetek az Európai Bizottság alapszámlával kapcsolatos ajánlásának hatására kidolgoztak egy hazai ajánlást, de a konkrét megvalósítással kapcsolatban több probléma is felmerül. Az ajánláshoz nem minden hitelintézet csatlakozott, és a csatlakozók közül is sokan a már eddig is meglévő számlacsomagot neveztek át alapszámlának.

Kifejtik, hogy a készpénz és a készpénzátutalási megbízás (sárga csekk) látszólagos ingyenessége hátráltatja a hatékonyabb fizetési módok elterjedését. A jegybank is meghátrál azonban attól, hogy támogassa: a díjban jelenjenek meg a költségek. Kifejezetten elítélik a szolgáltatók költségáthárítási próbálkozásait. Ezek után kissé elnagyoltan annyit jelentenek ki, hogy a rendszeres lakossági fizetések (például közüzemi, telekommunikációs, biztosítási díjak) teljesítésére szolgáló megoldások költségeinek transzparenssé kell válniuk.

Kapcsolódó anyagok