Iszonyú zűrzavaros helyzetbe lavírozták magukat a britek

Durva áruhiány is jöhet Angliában

2018. december 6. Egy héttel azelőtt, hogy a brit parlamentnek szavaznia kell az EU és Nagy Britannia szétválásáról (rendezett Brexit), egyre nagyobb a bizonytalanság, szaporodnak a fenyegető katasztrófajóslatok. Ilyen például a hard Brexit esetén fellépő durva áruhiány.

Még az alkotmányos válság lehetősége is felrémlett, miután az ötnapos vita első mozzanataként az angol parlament kötelezte a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra azt a Geoffrey Cox főügyész által készített jogi tanácsadói dokumentumot, amely a Brexit-megállapodás lehetséges jogi következményeit értékeli. A képviselők úgy vélik, hogy a levél titokban tartásával a kormány akadályozta a parlamenti munkát. Ezzel megsértette a képviselőházat; márpedig ilyen verdikt eddig csak képviselőkkel kapcsolatban született, a szankciója pedig többnyire a parlamenti munkából való hosszabb-rövidebb kizárás.

Az ügy tehát példátlan, és ezért nem is lehet tudni, hogy lesznek-e következményei, vagy a felháborodás lecsillapultával elsiklanak fölötte, esetleg az események – mondjuk egy bizalmi szavazással, vagy a kormány bukásával - egyszerűen túlhaladnak rajta. Munkáspárti jelöltek már közölték, hogy a tervezet elutasítása esetén azonnal bizalmi szavazást kezdeményeznek a toryk vezette kormány ellen, de régóta közismert az is, hogy May miniszterelnök helyzete saját pártján belül sem stabil.

Beleragadhatnak egy abszurd helyzetbe


A legkritikusabb persze az Észak-Írország és Írország közötti határ kérdése, ami gyakorlatilag megoldhatatlannak látszik. Cox leveléből is kiderül, hogy vagy Észak-írország marad az EU egységes piacán belül, ami egyebek mellett a vámellenőrzés bevezetését jelenti az Egyesült Királyság egy belső határán, vagy az egész Egyesült Királyság marad az egységes piacon, ami a Brexit értelmét teszi kétségessé. Mindkettő nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Az ellentmondást a majdani kereskedelmi szerződés megkötése oldhatja fel. Ezzel kapcsolatban már többször is elhangzott, hogy nincs határideje, ami azzal járhat, hogy Nagy Britannia lényegében akár örökre is az EU szabályozási területén belül ragad, anélkül, hogy az ezzel kapcsolatos döntésekben részt vehetne.
Érdemes felidézni (ami a más államokban lakók számára is tanulságos lehet), hogy az egész cirkuszt politikusi felelőtlenség okozta. A brit miniszterelnök még 2015-ben saját választási sikerét és az unióval folytatott tárgyalást akarta „megolajozni” a népszavazással. Végül – balszerencséjére – mindhárom dolog együtt sikerült.
A toryk kisebbik koalíciós partnere – ami nélkül nincs kormánytöbbség -, az ír DUP vezető szónoka már közölte is, amit már korábban is lehetett tudni, hogy nem szavazzák meg az EU-val kötött válási megállapodást. Jeremy Corbyn a munkáspárt vezetője már korábban megtette bejelentését, úgyhogy már alig vannak, akik számára ne lenne egyértelmű a kormány jövő heti veresége. Persze szó sincs arról, hogy feladnák: Theresa May a megállapodás nélküli kiválás súlyos következményeivel fenyegetőzik, továbbra is azt emlegetve, hogy noha az nem tökéletes, nincs alternatíva, és a kormányzat erős lobbitevékenységbe is kezdett, hogy leszerelje pártja lázadóit.

Többen támogatják a maradást, mint eddig bármikor


Liam Fox kereskedelmi miniszter azonban kedden többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy van-e a kormánynak B-terve. Pedig ha a megállapodást leszavazzák, a kormánynak 21 napon belül nyilatkoznia kell további elképzeléseiről. A képviselőház azonban ragaszkodik az előterjesztés módosításának jogához, lényegében kivéve ezzel a folytatást a kormány kezéből.

Közben képviselők és neves személyiségek – köztük Tony Blair és John Major volt miniszterelnökök egy felhívásban újabb népszavazást kezdeményeznek. A YouGov The Times számára készített felmérése szerint több ember, mint bármikor, 49 százalék gondolja, hogy Nagy-Britannia rosszul szavazott, míg csak 38 százalék áll most is a Brexit mellett.

Vannak persze más hangok is. A kormány szerint a 736 milliárd dollárt kezelő Aberdeen Standard befektetési vezetője kijelentette: legjobb, ha nem foglalkozunk a megállapodással, és fontot vett az euróval szemben (noha a font egyre esik). Egy amerikai biotechnológiai vállalat pedig 1 milliárd fontos, a svájci Roche Holding AG pedig 30 millió fontos befektetést tervez.

Pénzügyi válság? Az egy smafu volt!


A Bank of England közben arra hívja fel a figyelmet, hogy elemzései szerint a megállapodás nélküli kilépés esetén a brit gazdaság rövid távon nagyobb károkat szenved, mint a pénzügyi válság idején. Képtelen lesz csökkenteni a kamatlábakat egy olyan időszakban, amikor a font csúszik és az inflációs nyomás növekszik. De - emeli ki elemzésében - gyakorlati logisztikai problémák sora is megoldatlan. Évekre lesz szükség arra, hogy a brit kikötők infrastruktúrája képes legyen a Világkereskedelmi Szervezet által előírt, a Brexitpártiak által is támogatott vám- és egyéb ellenőrzések végrehajtására.

A kereskedelmi forgalom lelassulásától való félelemnek már most látszanak a következményei. Egy olyan gazdaságban ugyanis, amely percekig tartó gyártási ciklusokra épül, és ahol a folyamatos beszállítás időt és pénzt takarít meg, a raktározási kapacitás nincs felkészülve a hirtelen átállásra.

A Reuters egy raktárkomplexumban készült riportja szerint a személyzet egyre nehezebben birkózik meg az árumennyiséggel, amit a Brexitre készülő cégek felhalmoznak. A raktári kapacitást új állványok összeszerelésével a folyosók összeszorításával kétszerezik: „ügyfeleink, sorban állnak, hogy áthelyezzék az árukat", mondja a Londontól 40 kilométerre levő komplexum igazgatója. A fagyasztott és hűtött raktárakat a jövő év közepéig teljesen lefoglalták, és kiderült az is, hogy nincs biztosítva az összes gyógyszerész számára a hathetes ellátás. A Financial Times egy cikkében már kifejezetten áruhiánnyal fenyeget, merthogy a kikötőkben dönteni kell majd, hogy a folyamatos üzemben működő gyárak szükségleteit elégítik ki, vagy az élelmiszerek vámadminisztrációját intézik el.

A fokozódó bizonytalanságot mutatja egyebek mellett az is, hogy a brit beszerzési intézet (CIPS) szakmai várakozásokat tükröző Beszerzési Igazgatói Indexe novemberben 50,4 pontra csökkent az októberi 52,2 pontról, ami a 2016-os Brexit-szavazást követő hónapokat leszámítva hat éve a legrosszabb érték. Ez pedig mindenre kihat: a gazdasági növekedés a Bank of England szerint 2018 utolsó három hónapjában már csak 0,1 százalékos volt, és például az új autók eladása a fogyasztói bizalom visszaesése miatt az év első 11 hónapjában 6,9 százalékkal csökkent.
 

Aki már ne emlékszik, hogyan kezdődött az egész, akkori cikkünket itt olvashatja

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok