Alaposan korlátozzák a jogorvoslati lehetőségeket

Durva dolgokat művelhet jövőre a NAV

2017. október 10. A devizahitelesek a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy milyen az, amikor jogi úton akadályozzák a jogorvoslati lehetőségeket. Úgy tűnik, hogy a dolog annyira jól sikerült, hogy az adóhatósági intézkedésekre is bevezetnek valami hasonlót. A végrehajtást kevésbé lehet majd leállítani, a kézbesítési kifogásra rövidebb idő lesz, a legkeményebb viszont, hogy a fellebbezéskor új tényekkel nem lehet előhozakodni.

Az elszámolást vitató (egykori) devizásokat jogi előírásokkal szabályosan bekerítették, ami meg is látszott a kifogások végső mérlegén. Mintha most hasonló manőver körvonalazódna az adóhatósági elmarasztalások esetében is. Nehezítik a végrehajtási eljárások megakasztását: a jövőben meg kell jelölni a sérelmezett végrehajtói intézkedés mellett azt is, hogy az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kérelmezik. A végrehajtási kifogásnak pedig nem lesz halasztó hatálya.

A Mazars adótanácsadó cég korábbi hírlevelében (ezt itt találja meg) leírták: jelenleg az adózó által benyújtott első méltányossági kérelem alapján a végrehajtás szünetel, annak elbírálásáig. A jövőben viszont kizárólag az esedékességet megelőzően, illetve az azt követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel majd a végrehajtás. Kedvező lehet viszont, hogy az esetleges fizetési kedvezményi kérelmeket is a NAV bírálhatja majd el.

Jobban kockáztatják a lakásukat a tartozók


Új rendelkezés, hogy a jövőben 500 ezer forint alatti tartozásnál is dobra verhető a hátralékos magánlakása, ha nem szolgálja közvetlenül a lakhatását. Lefoglalható lesz a házastársi közös vagyonba tartozó jármű is. Az új törvény végrehajtható okiratnak minősíti a NAV javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozatot, illetve egyezséget is. Az adóhatóságnak nem kell tehát a végrehajtás érdekében külön határozatot hoznia, a bíróságtól végrehajtási lap kiállítását kérnie.

Mivel a NAV 2018. január 1-jétől általános végrehajtási hatósággá válik (például ők foglalkoznak majd az elrendelt épületbontásokkal is), sokak bőrére mehetnek ezek a rendelkezések. A Mazars szerint kérdés, hogy mindez a gyakorlatban miként fog működni, különösen azokban az esetekben, amelyekben a végrehajtás különleges szakértelmet vagy felszerelést igényel.

Az adó beszedése, a kibúvók lezárása logikus, és sokak által jogosan megfogalmazott igény. Nehéz azonban elképzelni, hogy a hatóság sohasem téved, és kivétel nélkül mindig azokra sújt le, akik ezt megérdemlik. Az adóellenőrzés jogorvoslati lehetőségeinek korlátozása pedig mintha éppen ezt sugallná.

Nagy lehet a tét már az ellenőrzésnél is


A jogalkotó korlátok közé kívánja szorítani a korábban parttalanná vált ellenőrzési eljárásokat azzal, hogy az ellenőrzések a szünetelésük vagy a meghosszabbításuk esetén sem haladhatnák meg a 365 napot, és nem hosszabbodna meg az ellenőrzési határidő a külföldi hatóságok megkereséseivel és a kapcsolódó vizsgálatok időtartalmával sem, de – állítja a Deloitte – az ellenőrzés lezárását követően érkező új érdemi információk felülellenőrzés elrendeléséhez vezethetnek. Így bár le kell zárni az ellenőrzést egy év után, ezt követően indulhat egy másik vizsgálat is ugyanazon időszakra és adónemre, amelynek eredménye – bizonyos korlátok között – súlyosabb is lehet.

A másik oldalon viszont: az elmarasztalt adózók a fellebbezési eljárásban (egy-két kivételtől eltekintve) nem hivatkozhatnak olyan új tényre vagy bizonyítékra, amelyről a társaságnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt. Ugyancsak nem lesz helye a fellebbezésben új tény, bizonyíték előterjesztésének, ha a cég az adóhatóság felhívása ellenére az iratpótlási kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt mulasztási bírságot kap.
Kézbesítési kifogást a korábbi 6 hónapos végső határidővel szemben a jövőben 45 napos jogvesztő határidőn belül lehet majd előterjeszteni. A jogász szerint azonban a gyakorlatban ennyi idő alatt a társaságok rendszerint még nem is veszik észre a mulasztást, vagy azt, hogy a tényleges közlés hiánya ellenére érvénybe lépett a kézbesítési vélelem.

Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes szakértője szerint a jövőben az észrevétel válik a legfontosabb védekezési eszközzé az ellenőrzésre való felkészülés mellett. Mint hangsúlyozta: tarthatatlanná válik az a mai gyakorlat, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás során nem adnak át lényeges iratokat, vagy az észrevételük nem tartalmaz minden releváns tényt és érvet, mondván, hogy ezt majd a jogorvoslati eljárásban pótolják, ha szükséges. 2018. január 1-jétől ezzel a megközelítéssel azonban végleg eleshetnek a számukra kedvező bizonyítékok felhasználásától, és már az elsőfokú eljárásban megdönthetetlenek lehetnek a jelentős megállapítások.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok