Kirázza a gatyájukból a spekulánsokat a jegybank

Durva lépésre szánta el magát az MNB, erre erősödött a forint

2022. október 14. Hatalmas kamatemelést jelentett be a jegybank péntek reggel. Mától bevezette az egynapos betéti gyorstendert 18 százalékos kamattal és az egynapos devizalikviditást nyújtó swapeszközt 17 százalékos kamattal. Az energiaimport fizetésére pedig a jegybanki tartalékot használják fel. A forint nagyot erősödött a hírre.

Nem nézte tovább tétlenül a Magyar Nemzeti Bank a forint szabadesését. Ma reggel több intézkedést is bejelentettek, Virág Barnabás, az MNB alelnöke pedig némi technikai malőr után Washingtonból bejelentkezve magyarázta el az MNB lépéseit.

Bár az MNB többször is hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcélja, és az infláció elleni küzdelem a feladata (látjuk, milyen sikerrel teszi), muszáj volt lépnie az elmúlt napok eseményei után. Az alelnök hangsúlyozta: Magyar Nemzeti bank monetáris politikájának kulcsa, a legfontosabb cél az árstabilitás biztosítása és emellett a pénzügyi stabilitás folyamatos fenntartása, ennek része a pénzpiaci stabilitás is. A pénzpiaci stabilitás szükséges ahhoz, hogy az árstabilitást középtávon képesek legyünk elérni.

A forint esetében az elmúlt két hétben folyamatosan gyengülő trend figyelhető meg, amit két hatás együtt is erősített. Ezek külön-külön is olyan tényezők, amelyet egy jegybanknak figyelembe kell vennie és kezelnie kell, azonban ezek már összekapcsolódtak, és annyira gyengítették a forintot, hogy nem nézhette tétlenül a jegybank a devizapiacaink veszélyeztetését és ezen keresztül az alacsony inflációs cél középtávra elérését.

Felhasználja a devizatartalékot a jegybank

Az egyik tényező a folyó fizetési mérleg hiánya, amit az ország energiaszükséglete okoz. Az energia árának kifizetése folyamatos nyomást helyez a forintra (hiszen forintot kell eladni, hogy devizát vegyünk a fizetéshez). Ezért a jegybank a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport kifizetéséhez a devizát. Ezzel változik a devizapiacon a kereslet-kínálati viszony, azaz megszűnik egy forintgyengítő hatás. (Néhány napja már Zsiday Viktor befektetési szakember is felvetette a jegybanki tartalékok felhasználásának lehetőségét ebben a helyzetben.) Az energiaimporton felül a folyó fizetési mérleg többletes, így az nem jelent gondot.

Brutális kamatemelést is végrehajt

Virág tájékoztatása szerint a háborús közegben nagyon sokat romlott a kockázati hangulat a világban az elmúlt két hétben. Ezért a rövid hozamok jelentős emelésére van szükség. Mától egynapos betéti gyorstendert vezet be a jegybank, aminek az a célja, hogy a rövid hozamok számottevően megemelkedjenek és reagáljanak a kockázati prémium változására, ami az elmúlt időszakra jellemző volt. Ezt a devizaswap tender árázásának is le kell követnie. A ma bevezetett egynapos betét kamata 18 százalék. Ezzel párhuzamosan az egynapos devizalikviditást nyújtó swapeszköz kamatozása pedig 17 százalék.

Virág hangsúlyozta: ezek célzott, átmeneti eszközök, amelyeket az MNB mindaddig alkalmaz, amíg szükséges, illetve amíg nem látják azt, hogy a pénzpiaci folyamatok normalizálódtak, a pénzpiaci helyzet stabilizálódik. (Ezek a kamatemelések ugyan sokba kerülnek, de nagy mértékben drágítják a forint elleni spekulációt. Mondhatjuk úgy is, hogy kirázzák a spekulánsokat a gatyájukból. – a szerk.)

Ez a következő napokban bizonyosan folytatódni fog – hangsúlyozta Virág. Hozzátette: véleménye szerint néhány napig, de a kulcs az, hogy a helyzet stabilizálódjon. Ezért kell minden lehetséges eszközzel beavatkozni.

A Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatláb változatlansága mellett a kamatfolyosó felső szélének emeléséről is döntött. Ennek értelmében az O/N fedezett hitel kamatát 25 százalékra emelte a korábbi 15,5 százalékról, továbbá az 1 hetes fedezett hiteleszközét felfüggesztette.

Mit csinált a forint?

A forint árfolyama a hírre a reggeli órákban nagyot erősödött. Az euróval szemben a 428-429-es szintről közel 416 forintig erősödött, majd visszakúszott 420 forint közelébe. Cikkünk írásakor, 13 órakor ismét valamivel 416 forint fölött kell adni egy euróért.

Hasonló a helyzet a dollárral szemben is. reggel még egy dollár valamivel 439 forint fölött forgott, aztán 426 forint közelébe esett, most pedig 427 forintnál kicsivel többet kell fizetni érte.

Mi lesz a hitelkamatokkal?

A 3, 6 és 12 havi Bubor is azonnal lekövette a jegybanki lépést, mindegyik 16 százalékra nőtt. (A 3 hónapos 16,21 százalék, a 6 hónapos 16,08 százalék, míg a 12 hónapos 15,98 százalékra emelkedett.) A budapesti bankközi kamatláb a változó kamatozású hiteleknél játszik fontos szerepet. Egy nappal korábban ezek még a 14 százalékos szint körül mozogtak. Ezek a kamatszintek egyébként a hitelezési piac befagyását vetítik előre.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: forint, árfolyam, jegybank, MNB, Bubor, kamat, deviza, kamatemelés, monetáris politika, Magyar Nemzeti Bank