Mennyi megy manapság hiteltörlesztésre?

Ebben hasonlítunk a skandinávokra

Fotó: Azénpénzem

2015. december 14. Egy átlagos jövedelemmel keresőnek ma majdnem minden ötödik forintja a bankhoz vándorol. Ilyen magas arány pedig a jegybank szerint az északi jóléti államokra a jellemző. Az új hitelesek viszont – derül ki az adatokból – nagyon óvatosak, hiszen jövedelmükből a törvényben megszabott korlátnál többnyire sokkal kevesebbet kell kiadniuk törlesztésre. Kockázatok azért akadnak.

A jegybank (MNB) egyik korábbi stabilitási jelentésének egyik ábrájából kiderült: míg 2002-ben a lakosság teljes jövedelméből nem egészen öt százalékot vitt el a hiteltörlesztés, 2013 nyarára csak a kamatokra több ment el. Akkor a családok összesen majdnem minden nyolcadik megkeresett forintjukat a kölcsönökre voltak kénytelenek kiadni. Azután jöttek a kormányzati „adósmentő” intézkedések, a bankok elszámoltatása, a forintosítás. Mindez – mint az a jegybank bajban levőkről készített átfogó elemzéséből kiderült – finoman fogalmazva sem hozott fergeteges javulást.

Ami pedig az eladósodott háztartások adósságszolgálati terheit illeti: az MNB frissen kiadott Almanachja szerint egy átlagos jövedelemmel rendelkező keresőnek Magyarországon átlagosan a jövedelme 18 százalékát kell hiteltörlesztésre fordítania. Vagyis majdnem minden ötödik forint vándorol a bankhoz. A jegybank megjegyzi, hogy ez az arány Európában az északi jóléti államokra jellemző. A skandinávokhoz persze biztosan senki sem akarna éppen ebben hasonlítani.

Csak megjegyezzük, hogy Skandinávia legnépesebb állama Svédország, ahol nincs minimálbér, de vannak jó kollektív szerződések, amelyekben meghatároznak bérminimumot. Az ágazat, a cég sajátosságait figyelembe véve. Az átlagfizetés pedig mintegy 12 millió forint évente (ez Magyarországon körülbelül hárommillióra rúg). Híresen jó ott a szociális háló, erősen támogatott a gyermekvállalás. De ne fájdítsuk a szívünk, úgyhogy ennyit a fjordokról!

Újra feltámadt a magyarok hitelfelvételi kedve

Az MNB korábban többször hangsúlyozta, hogy túladósodott a magyar lakosság. Nem egyszer ejtettek szót arról, hogy a tartozásokat le kell építeni, még ha az elég fájdalmas folyamat lehet is. Ehhez képest elég meglepő, hogy a lakosság hitelfelvételi kedvének élénküléséről most milyen elégedettséggel írnak az Almanachban.

A hitelintézeti szektor bruttó háztartási hitel kibocsátása 286 milliárd forintot tett ki az év első felében, ezáltal mintegy 19 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kibocsátási volumenét – olvasható az MNB jelentésében. Legnagyobb mértékben a lakáscélú hitelkihelyezések emelkedtek, éves alapon közel 50 százalékkal, összhangban a használt lakások piacán tapasztalt élénküléssel. A leírtakból kiderül, hogy a hitelfék sem igazán visszafogó tényező.

Mostanában a jobb helyzetben levők kapnak kölcsönt

Ezzel egyébként szerintünk ki is bújik a szög a zsákból. A hitelfelvevők köre rendeződött ugyanis át alaposan. Mint ugyanis az MNB, a bankok körében végzett hitelezési vizsgálatokra is alapozva, megállapította: a hitelkereslet egy még a jelenlegi szigorú hitelfeltételek mellett is hitelképes lakossági szegmensből érkezik. Ezt támasztja alá az is, hogy a jövedelem terhelését kifejező mutató (JTM) az új kölcsönöknél a törvényben megszabott korlát alatti. A szabályozás szerint 400 ezer forintos igazolt jövedelem alatt a papíron szereplő összeg fele, efelett pedig hatvan százaléka mehet havonta törlesztésre. A legnagyobb arányban azok vettek fel kölcsönt, akik jövedelmük 5-15 százalékából tudják havonta fizetni (lásd a grafikont).

Mindez kifejezetten bíztató a jövőre nézve. A számok azt sugallják, hogy nem kerülhet sor újabb hitelsokkra. A helyzet azonban sajnos a válság és a jelenlegi kormányzat tudatos forintgyengítési gazdaságpolitikája előtt sem volt annyira rossz, mint amilyenné később vált. A jelenlegi hitelfelvevőknek persze már nem kell szembenézniük árfolyamkockázattal, de a kamatkockázat elég jelentősnek tűnik. Az biztosra vehető, hogy a jelenlegi kormány alacsonyan igyekszik majd tartani a kamatot, de az már nem ennyire egyértelmű, hogy ezt meg is teheti. A hitelesek rizikójához tartozik még, hogy mai jól fizető állásukat el is veszíthetik. Például azért, mert a szabályozás átalakításával ellehetetlenítik azt az ágazot, amiben dolgoznak, vagy a feladatokat közmunkásokkal végeztetik el.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hitel, eladósodottság, hitelfék, szabályozás, JTM, MNB