A számok is azt mutatják, hogy nem elegendő az államra hagyatkozni

Egészségpénztárak: nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség

2018. október 8. Az adatok szerint a háztartások egészségügyre kiadott forintjainak mindössze 7 százalékát fedezik egészség- és önsegélyező pénztári számláról. Az arány növelése az adókedvezmény révén pedig tízmilliárdokkal segíthetné a családokat. Ugyanakkora pénzből ennyivel többet fordíthatnának egészségükre.

Egy átlagos magyar család felmérések szerint 65 ezer forintot fizet ki a zsebéből az egészégére évente, és ez az összeg a család bővülésével meredeken emelkedik. A magyarországi helyzetet jól mutathatja az a táblázat, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Windisch László a Pénztárszövetség konferenciáján – a rendezvényről itt olvashat – bemutatott. Boronghatunk azon, hogy mennyit ér manapság az ingyenes egészségügy, de a tény attól még tény marad: aki saját és családja egészségét fontosnak tartja, annak egyre mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.

Az állami kiadások alacsony aránya az önkéntes pénztári lefedettség csekélységével együtt nem éppen jó párosítás. Az adatok szerint a háztartások egészségügyre kiadott forintjainak mindössze 7 százalékát fedezik egészség- és önsegélyező pénztári számláról, de az önkéntes finanszírozási formák között is lenne még térnek. Az arány növelése az adókedvezmény révén pedig tízmilliárdokkal segíthetné a családokat. Ugyanakkora pénzből ennyivel többet fordíthatnának egészségükre.

Nincs még egy olyan megtakarítási forma, amit az állam jobban támogatna az egészségpénztárnál. Ha valaki egyénileg gyarapítja számláját, akkor a következő évben, az adóbevallást követően adójóváírásként visszakap 20 százalékot, de maximum 150 ezer forintot. A kedvezmény mértéke pedig még tovább is növelhető. A kétéves lekötés további extra 10 százalékos adókedvezményt fial. Mindez pedig a cafeteria szigorítása után is megmarad.

Idővel egyre nagyobb lehet a szükség

Egyre többen ismerik fel az ebben rejlő lehetőséget, amit az is mutat, hogy az egészség- és önsegélyező pénztárakba egyénileg befizetett pénz aránya három év alatt 27 százalékról 57 százalékra emelkedett. Az egészségpénztárak fizető tagjainak egyéni számláján átlagosan 130 ezer forint volt az idei első félév végén. Bíztató, hogy az MNB adatai szerint három év növekedés után az idén csökkent a tagdíjat nem fizetők száma. Nem is kicsit: a 2017 évi 50 százalékról 40 százalékra esett.

A Pénztárszövetség egészségtakarékosságról készített prezentációja itt nézhető meg.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legfrissebb felmérése szerint a megtakarítási célok rangsorában a második helyen vannak az egészségügyi kiadások. Közben pedig tízből mindössze három embernek van valamilyen egészségügyi célú megtakarítása. Ezen belül azonban a legkedveltebb és legismertebb forma az egészségpénztár.

Az életkor előrehaladása pedig – bár erről sokkal több szó esik – nem csak a nyugdíjtakarékosság keretében félretett pénzt értékeli fel. Legalább ennyire fontos, hogy az egészség megőrzésére is jusson elegendő pénz. A Pénztárszövetség konferenciáján Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellátási főigazgató-helyettese elmondta, hogy tavaly egy biztosítottra átlagosan körülbelül 160 ezer forint jutott. A húszéveseknél az egy főre jutó egészségügyi kiadás a NEAK szempontjából évente fejenként 50-100 ezer forint, az ötvenes korosztályban már 150-250 ezer forint, a több mint hetvenéveseknél pedig meghaladja a 350 ezer forintot.