A kincseket határon belül szeretik tudni

Egyre csak halmozzák az aranyat a jegybankok és az országok

Ezek az MNB aranytömbjei

2023. július 12. A magas inflációs környezetben a világ központi bankjainak és az állami (szuverén) befektetési alapjainak többsége vonzónak találja, hogy aranyat tartson a befektetései között. Új elem, hogy egyre többen akarják az általuk tulajdonolt aranyat az országukon belül, a saját széfjeikben tárolni.

Érdekes folyamatokra világított rá az Invesco tanácsadó cég felmérése a központi bankok és szuverén befektetési alapok 2022-es évéről. Az 57 legnagyobb központi bankon kívül összeírtak 85 szuverén befektetési alapot is. Az alapok közül 23 volt olyan, amely kevesebb, mint 10 milliárd dollárt kezelt, 11 alap 10 és 25 milliárd közötti vagyont felügyelt, 22 alap 25 milliárd és 100 milliárd közötti vagyonért felelt és igen figyelemreméltóan 29 olyan szuverén alap akadt, amely 100 milliárd dollárnál többet fektetett be.

A szuverén vagyonalapok olyan különleges befektetési alapok, amelyeket egy állam (illetve annak kormánya) hoz létre. Az alapok zártak, az állam a kizárólagos befektető, és az ott elhelyezett vagyon több forrásból is származhat. Lehet akár az állami cégek extraprofitjából (például egy nyersanyagban gazdag ország monopólium helyzetben levő kitermelő és értékesítő cégétől). De keletkezhet fizetési mérleg többletből, vagyis az ország exportjának és importjának különbségéből, már létező állami vagyonelemek (stratégiai cégekben meglevő állami részvények) áttranszferálásából is.

A meglóduló infláció, a csökkenő részvény és kötvényárfolyamok miatt még ezeknek a legönállóbb, legszuverénebb és legnagyobb befektetési alapoknak is rossz évük volt 2022-ben. Átlagban 3,5 százalékos veszteséggel zárták ugyanis a tavalyi évet. A befektetéseik megoszlása szempontjából az előző évekhez képest csökkent a részvénybefektetések és a direkt stratégiai befektetések aránya a portfóliójukon belül, miközben enyhén nőtt a kötvénybefektetések és az illikvidnek tekinthető alternatív befektetések aránya.

Érdekes fejlemény, hogy érezhetően növekszik ugyan a vágy arra, hogy a központi bankok és szuverén alapok ne csak a de facto a világ tartalék devizájának tekintett USA dollárba fektessenek (magyarán növeljék a diverzifikációt a portfóliójukban), ugyanakkor a korábban fő kihívónak tekintett kínai deviza iránti vonzódás csökkent. Tavaly már csak a megkérdezettek 18 százaléka gondolta a jüant a dollár lehetséges alternatívájának, szemben a korábbi 29 százalékkal.

Rettegnek az inflációtól

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az elkövetkező 12 hónap szempontjából az inflációt és a magas kamatkörnyezetet tekintették a megkérdezett alapkezelők a legnagyobb kihívásnak, ugyanakkor hosszabb (10 éves) időtávon a megnövekedett geopolitikai feszültségeket és a klímaválságot jelölték meg, mint olyan problémát, amivel foglalkozniuk kell a befektetéseik kiválasztása során. A megkérdezettek 70 százaléka azt is elmondta, hogy véleményük szerint az infláció ugyan várhatóan csökkeni fog a következő 2 évben, de az előttünk álló évtizedben magasabb lesz, mint korábban volt.

Ebben a környezetben nem meglepő, hogy 69 százalék gondolja úgy, hogy az aranyba való befektetéssel tudja a legjobban megóvni portfóliója értékét a globális pénzromlás hatásaitól. Míg az elmúlt 3 évben még voltak néhányan, akik csökkentették a nemesfémbe való befektetéseiket, a következő 3 évben már senki nem tervez ilyesmit, sőt a megkérdezettek 41 százaléka még növelni is tervezi az arany súlyát a befektetéseik közt. Leginkább mint „biztos menedéket” vásárolják, azaz nem azt várják, hogy erősen növekedni fog az árfolyama, csak azt, hogy akkor is megőrzi értékét, amikor más pénzügyi eszközök árfolyama esetleg esni kezdene.

Mindenhol jó, de legjobb otthon

Nem mindegy azonban, hogy hol is van az általuk megvásárolt nemesfém. Az Ororszország ellen bevezetett szankciók hatására többen felülvizsgálták azt, hogy hol tárolják a megvásárolt fizikai aranytömböket. Míg 2020-ban még csak 50 százalék tartotta otthon az aranyát, mára ez az arány 68í százalékra nőtt.

Egy anonimitást kérő központi banki vezető úgy nyilatkozott, hogy „korábban Londonban tartottuk az aranyunkat... de most átszállíttattuk a saját országunkba és itt tartjuk biztonságban”. Rod Ringrow, a felmérést készítő Invesco képviselője szerint ez egy általános trend: „ha ez az én aranyam, akkor a saját országomban akarom tudni – ez volt a tavalyi év mantrája” mondta el a Reutersnek.

Szerző: Szepesi László
Címkék: befektetés, jegybankok, arany, országok, deviza, dollár, jüan