Fogy az emberek megtakarítása, átalakulóban a magán egészségügy
2025. október 3.
Két éve csökken a magánegészségügyi ellátásokat igénybe vevők száma, ami a bevételeken azért nem látszik, mert jelentősen emelkedtek a díjak. A szűrővizsgálatokon spórol a lakosság, betegség esetén viszont a zsebébe nyúl a család – derült ki a Portfolio magánegészségügyről szóló Private Health konferenciáján.
Véget ért a magánegészségügy szárnyalása, jelentős növekedés után az utóbbi években már meglehetősen visszafogottan bővült a szektor. A 2023-as 868 milliárd forint bevétel után 2024-ben – a becsült adatok alapján – már csak a 892 milliárd forintot ért el, ami mindössze 2,7 százalékos növekedés, míg 2021-ben közel 20 százalékkal bővült a piac – derült ki Karli Péter, a Heal Partners ügyvezetőjének a Portfolio keddi Private Health konferenciáján tartott előadásából. A 892 milliárdból mintegy 500 milliárdot a lakosság saját zsebből költött.
Karli elmondta: a start-up jellegű fázisnak vége, a magánegészségügy egy érett, versengő piac lett.
Fábián hangsúlyozta, hogy az egészségügyben "nincs két szektor", hanem egy egységes rendszerről kell beszélni, amely a betegek érdekeit szolgálja.
A szakember szerint a magánegészségügy jelenleg három fő kihívással néz szembe:
A lakosság a szűrővizsgálatokon spórol, ezek száma csökkent, a panaszok miatti orvoslátogatás száma viszont nem változott. Sokan a hosszú állami várólisták miatt mennek a magán ellátásba. Az is elhangzott a konferencián, előfordul, hogy erőn felül fizet a páciens, a család adja össze a pénzt.
Az átállás ráadásul számos technikai és szervezési nehézséggel jár: a gépcserék hónapokat vehetnek igénybe, így ideiglenesen kieshetnek vizsgálati kapacitások.
Szerinte attól lehet tartani, hogy rövid távon a betegek ellátása lassabbá válik, és sokak számára nehezebben lesz elérhető az MR- vagy CT-vizsgálat. Bár hosszabb távon, 3–5 év múlva elképzelhető, hogy stabilizálódik a rendszer, az átmeneti időszak mind a betegek, mind a radiológusok számára bizonytalanságot és feszültséget hoz. Szerinte nehéz egy év vár az emberekre.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a konferencián külön kiemelte, hogy a kormány nem tervezi megnyitni a társadalombiztosítási finanszírozást a magánszolgáltatók irányába, bármennyire is szeretné ezt a magánszektor. Takács a konferencián jelentette be, hogy hamarosan jön az e-táppénz. Előadásáról részletesen itt írtunk.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: egészségügy, magánegészségügy, Portfolio, kórház, Private Health, magánorvos, TritonLife, Fábián Lajos Károly, Swiss Medical, Kirschner András, VOSZ, Gyarmati János, társadalombiztosítás, Takács Péter, CT, MR
Egyre kevesebbeknek van pénze magánorvosra
Fotó: clipart.com
Véget ért a magánegészségügy szárnyalása, jelentős növekedés után az utóbbi években már meglehetősen visszafogottan bővült a szektor. A 2023-as 868 milliárd forint bevétel után 2024-ben – a becsült adatok alapján – már csak a 892 milliárd forintot ért el, ami mindössze 2,7 százalékos növekedés, míg 2021-ben közel 20 százalékkal bővült a piac – derült ki Karli Péter, a Heal Partners ügyvezetőjének a Portfolio keddi Private Health konferenciáján tartott előadásából. A 892 milliárdból mintegy 500 milliárdot a lakosság saját zsebből költött.
Karli elmondta: a start-up jellegű fázisnak vége, a magánegészségügy egy érett, versengő piac lett.
Gondok vannak
Fábián Lajos Károly, a TritonLife csoport társ-alapító tulajdonosa és elnöke, valamint a VOSZ társelnöke és Egészségügyi Tagozatának elnöke a magánegészségügy aktuális kihívásairól és jövőjéről beszélt. Fábián a Portfolionak korábban elmondta: romló trendeket tapasztalnak az úgynevezett out-of-pocket, azaz a polgárok saját zsebből vásárolt szolgáltatási szegmensében. Sajnos úgy tűnik, hogy a lakosság anyagi lehetőségei szűkülnek miközben egészségi állapotuk nem javul, amit a szektorban a nem kifejezetten sürgős beavatkozások számának stagnálásán, és/vagy csökkenésén lehet lemérni.Fábián hangsúlyozta, hogy az egészségügyben "nincs két szektor", hanem egy egységes rendszerről kell beszélni, amely a betegek érdekeit szolgálja.
A szakember szerint a magánegészségügy jelenleg három fő kihívással néz szembe:
- az inflációval, amely jelentősen növeli a költségeket,
- az orvos- és szakdolgozói hiánnyal,
- valamint a kiszámíthatatlan szabályozói környezettel.
Emelkedő vizitdíjak
Kirschner András, a Swiss Medical Services ügyvezetője, orvos igazgatója, a VOSZ Egészségügyi tagozatának szakorvosi járóbeteg-, és foglalkozásegészségügyi ellátás szekció elnöke a panelbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy már 2023-ban látszott, hogy csökken a betegek száma a magánegészségügyben. Idén a tavalyi év hasonló időszakához képest 10 százalékos a visszaesés, 2023-hoz képest pedig 15 százalékkal kevesebb a beteg. A vizitdíjak a 25-30 ezer forintos sávból közben 35-40 ezer forintos sávba nőttek, ezért nem látszik a bevételeken a visszaesés.A lakosság a szűrővizsgálatokon spórol, ezek száma csökkent, a panaszok miatti orvoslátogatás száma viszont nem változott. Sokan a hosszú állami várólisták miatt mennek a magán ellátásba. Az is elhangzott a konferencián, előfordul, hogy erőn felül fizet a páciens, a család adja össze a pénzt.
Mi lesz az MR államosítás után?
Gyarmati János a VOSZ Egészségügyi tagozat diagnosztikai szekciójának elnöke arról beszélt, hogy az egészségügyi rendszer egyik legégetőbb kérdése jelenleg az MR- és CT-szolgáltatások állami kézbe vétele. A magánszolgáltatóktól átvett berendezések és személyzet önmagukban nem jelentenek kapacitásbővülést, sőt bizonyos helyeken még csökkenés is várható, ami a várólisták hosszabbodásához vezethet.Az átállás ráadásul számos technikai és szervezési nehézséggel jár: a gépcserék hónapokat vehetnek igénybe, így ideiglenesen kieshetnek vizsgálati kapacitások.
Szerinte attól lehet tartani, hogy rövid távon a betegek ellátása lassabbá válik, és sokak számára nehezebben lesz elérhető az MR- vagy CT-vizsgálat. Bár hosszabb távon, 3–5 év múlva elképzelhető, hogy stabilizálódik a rendszer, az átmeneti időszak mind a betegek, mind a radiológusok számára bizonytalanságot és feszültséget hoz. Szerinte nehéz egy év vár az emberekre.
Marad a magán és az állami szétválasztása
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a konferencián külön kiemelte, hogy a kormány nem tervezi megnyitni a társadalombiztosítási finanszírozást a magánszolgáltatók irányába, bármennyire is szeretné ezt a magánszektor. Takács a konferencián jelentette be, hogy hamarosan jön az e-táppénz. Előadásáról részletesen itt írtunk.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: egészségügy, magánegészségügy, Portfolio, kórház, Private Health, magánorvos, TritonLife, Fábián Lajos Károly, Swiss Medical, Kirschner András, VOSZ, Gyarmati János, társadalombiztosítás, Takács Péter, CT, MR
Kapcsolódó anyagok
- 2025.10.25 - Nem lesznek érdekeltek a 65 év felettiek szűrésében a háziorvosok
- 2025.10.15 - Veszélyesek is lehetnek a növényi csírák
- 2025.10.03 - Megjelent a leggazdagabb magyarok torz listája
- 2025.10.01 - Jön az e-táppénz
- 2025.09.26 - A magyar egészségügyben a helyzet még annál is rosszabb
- 2025.08.18 - Bezuhant a magánorvosokra költés is
- 2025.07.16 - Kirúgták a NEAK főigazgatóját
- 2025.05.17 - Életbevágó lehet tudni, hogy nagyon más a glutén- és a lisztérzékenység
- 2025.04.10 - Műhibaperek: robbannak a kifizetések
- 2024.09.27 - Már nem tudnak többet költeni az egészségükre az emberek
- 2024.04.17 - Elképesztő a magyar egészségügy helyzete
- 2024.04.02 - Terjed a részletfizetés a magánorvosoknál
- 2024.02.29 - Magánegészségügybe kényszerít az állam, de elfogyott a pénzünk
- 2023.09.26 - Halálcsapdába kerültek a magyarok?
- 2023.02.02 - Drágák a magánorvosok, de nem csak ez velük a baj
- 2022.04.12 - Már a magyarok kétharmada kényszerült magánorvoshoz
- 2021.09.24 - Kiderült, pontosan mi kergeti a betegeket a magánegészségügybe
További kapcsolódó anyagok