Elkezdődött a bűnbakok kiterjedt keresése?

Egyre olvad a magyar középréteg

Fotó: Azénpénzem
2018. augusztus 7. A felső és az alsó csoportok nagyobb arányban bővülnek, mint a középső szegmenshez tartozók – állapította meg a KSH egyik nemrégiben kiadott elemzése. A tulajdonosi középosztály is veszített erejéből, amiért a miniszterek a hazai vállalkozásokat hibáztatják.

Minden korábbinál nagyobb mintán igyekezett a magyar osztályszerkezetet négy évvel ezelőtt feltérképezni a GfK. Arra jutottak, hogy hazánkban a mai napig nem alakult ki a középosztály. Érdemes átböngészni a felállított kategóriákat, így bárki meg tudja állapítani, ő hová is sorolható be (az ezt tartalmazó cikk itt található). A GKI tavaly azt nézte meg, hogy a jelenlegi kormányzat alatt miként alakult a különböző társadalmi csoportok összes jövedelemből való részesedése, illetve hogyan változott a reáljövedelmük.

A kutatók kimutatták, hogy igazak az előfeltevések: valóban a szegények kárára híznak itt a gazdagok. Nem minden írható azonban a Fidesz számlájára. A középosztály jövedelme több mint egy évtizeden át stagnált. A lecsúszások a KSH a magyar foglalkozási szerkezet változásairól nemrégiben közzétett elemzéséből (ezt teljes terjedelmében itt olvasható) is kitűnnek. Mint a tanulmányban megállapították: hosszabb időtávot tekintve a rétegszerkezet polarizálódik, a felső és az alsó csoportok nagyobb arányban bővülnek, mint a középső szegmens.

Ennek megfelelően kimondták, hogy a 2011. (a legutóbbi népszámlálás) óta eltelt öt évben bővült a foglalkozási szerkezet felső szegmense, amiben az alkalmazottként dolgozó felső értelmiségiek, valamint az alsószintű vezetők körének bővülése játszott szerepet. A rétegstruktúra középső tömbje szűkült. Jelentős veszteségeket szenvedett el a szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak tábora.

A válság által leginkább sújtott szakképzett ipari munkásság kissé erőre kapott, amihez azonban az járult hozzá, hogy körükben a legjellemzőbb a külföldi munkavállalás, 5,4 százalékuk dolgozik az országhatáron kívül. A betanított munkát végzők aránya stagnált, míg az egyszerű munkát végzők köre tovább bővült, már közel 10 százalék volt 2016-ban.

Elszívják mindenki elől a levegőt, de elviselhetetlennek tartják a fuldoklást


A tulajdonosi középosztály szintén veszített erejéből, de a csökkenés a KSH szerint inkább a kevésbé stabil, bizonytalanabb helyzetű vállalkozókat érintette. Mi úgy véljük viszont, hogy ebben nagy szerepet játszhat, hogy egy kitűntetett réteg mindent visz, a fideszes gazdasági elit elszívja mindenki elől a levegőt. Azután a kormányzat szemrehányást tesz, amiért az érintettek az oxigénhiány jeleit mutatják.

Az Index.hu beszámolója szerint egészen elképesztő módon két miniszter is hosszan szidta a korábban sokat dicsért magyar vállalkozásokat. Nyilván nem a kormány szívéhez közel (rakétákkal segített) rétegről, hanem a többiekről beszéltek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint „egy holland munkás kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, itt hatékonysági problémák vannak”. Palkovics László, a magyar kormány innovációs és technológiai minisztere úgy látja, hogy a nyugatiakhoz viszonyított hatékonyságbeli különbséghez hozzájárul az innovációs képesség hiánya a magyar tulajdonú vállalkozásoknál.
Úgy tűnik, kezd divattá válni a mutogatás. A pénzügyminiszter és az újonnan létrehozott innovációs tárca vezetője a „főbűnösöket” a magyar vállalkozásokban látja, a Számvevőszék elnöke pedig a már régen szoros állami ölelésbe vett kórházak vezetőit hibáztatja azért, mert nem jobb a hazai egészségügyi ellátás. Felelősek a tanárok (erről már többször esett szó), és talán mindenki más is. Eljuthatunk oda, hogy ezt a nagyszerű kormány meg sem érdemeljük. Kérdés persze, hogy ebből hosszabb távon mi következik majd.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára előbbiekkel kapcsolatban elhangzott minden nyilatkozatát érthető okból nem is elfojtott düh jellemezte. Mint a Népszavának kifejtette, a miniszterek úgy minősítgették a hazai vállalkozásokat, mintha a kialakult helyzethez - mint előkelő idegeneknek - semmi közük sem lett volna. Ha versenyképességi, képzettségi problémákról beszélnek, akkor a saját felelősségüket is illett volna megemlíteni, hiszen az elmúlt években a játékszabályok kialakításában jelentős szerepük volt.(Még sok más elgondolkodtató dolgot is elmondott, így aki eddig kihagyta, ajánljuk, olvassa el az egész interjút!)
 
Itt tudja bárki meg állapítani, a társadalomban hová sorolható be

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.