A bérlés is évről évre többet visz el a jövedelmünkből

Egyre reménytelenebb saját lakáshoz jutni Budapesten

Fotó: Fazekas Fanni

2023. június 15. Jelenleg 16,2 évnyi átlagjövedelmet kell félretenni ahhoz, hogy Budapesten egy átlagos lakást megvásárolhassunk, míg 4 éve 15,2 évnyi fizetés is elég volt. Budapest lakáspiaca az egyik legdrágább az európai fővárosok között a fizetésekhez viszonyítva.

Egyre reménytelenebbnek tűnik saját tulajdonú lakáshoz jutni Budapesten. Legalábbis ez derül ki az MNB legutóbbi Lakáspiaci jelentéséből. Bár az MNB szerint az elmúlt egy évben nem romlott a helyzet, Budapesten 16,2 évnyi országos átlagjövedelem volt szükséges egy 75 négyzetméteres lakóingatlan megvásárlásához 2023 első negyedévében. Budapest ezzel a hetedik legkevésbé megfizethető főváros volt európai összehasonlításban.

Az elmúlt év folyamán a lakásárak lassuló-, és a béreknél visszafogottabb ütemű növekedésének köszönhetően az európai fővárosok egyik felében – a hitelpiaci kondíciókat nem számítva – már javulni tudott az elérhetőség, míg másik felében kisebb mértékű romlás volt tapasztalható. A visegrádi országok fővárosait eltérő folyamatok jellemezték: Prágában tovább romlott az elérhetőség, így egy átlagos jövedelemmel rendelkező személy 25,5 évnyi keresetéből volt képes megvásárolni egy átlagos árszintű, 75 négyzetméter alapterületű ingatlant, míg ugyanez az érték Pozsonyban az előző év azonos időszakához képest kisebb csökkenés után 22 évet, Varsóban pedig érdemi javulás után 16,7 évet tett ki.

Az átlagos jövedelemből Berlinben csak 12,2 évnyit kell összeszedni egy lakás megvásárlásához, Bécsben 10,1 évnyi átlagjövedelem is elég, míg Brüsszelben 7,5 évnyit kell félretenni. A számítást a városközpont kívüli, átlagos négyzetméterárakkal végezték el egy 75 négyzetméteres lakásra, az országos éves nettó átlagkeresetekkel.

Lakásár/jövedelem-mutató az európai fővárosokban (2023 I. negyedév)

Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés Eurostat, numbeo.com alapján

Megjegyzés: A jövedelmek ingatlanárakhoz viszonyított aránya a városközponton kívüli átlagos ingatlanárak és az országos éves nettó átlagkereset hányadosa. 75 négyzetméteres lakással számolva. 2022 és 2023 első negyedéve közötti változás. Budapest eltérő színnel.

Hány évig kell dolgozni egy átlagos lakásért*

Főváros	Lakásár/jövedelem * (év)	Főváros	Lakásár/jövedelem * (év)
Prága	25,5	Bukarest	12,1
Pozsony	22,0	Tallinn	12,1
Párizs	22,0	Madrid	11,5
Zágráb	18,7	Róma	10,5
Varsó	16,7	Bécs	10,1
Ljubljana	16,6	Oslo	10,0
Budapest	16,2	Amszterdam	9,7
Szófia	14,9	Koppenhága	9,3
Lisszabon	14,8	Dublin	9,2
Vilnius	14,5	Helsinki	8,9
Stockholm	13,8	Riga	8,7
Luxemburg	13,2	Brüsszel	7,5
Athén	12,2	Reykjavík	5,8
Berlin	12,2	Nicosia	5,8

Romlott a helyzet minden tekintetben

Több évnyi Lakáspiaci jelentést és a hozzájuk tartozó ábrakészleteket átvizsgálva kiderül, hogy az elmúlt években sokat romlott a lakáshoz jutási esély Budapesten. Bár különböző, egymással nem mindig összevethető mutatókkal találkozhatunk, összességében kiderül, hogy 2013-2014 között kellett a legkevesebb éves átlagjövedelmet áldozni a magyar fővárosban egy lakásért. Ez volt egyébként az az időszak, amikor a lakáspiac a mélypontjára süllyedt a 2008-as válságot követően.

Négy éve, 2019-ben még 15,2 évnyi átlagjövedelemre volt szükség, és akkor Budapest „csak” a tizenkettedik legdrágább volt a sorban, vagyis középen helyezkedett el, nem a lista első harmadában.

Másként számolva is rosszabb a helyzet

Az MNB 2018-as Lakáspiaci jelentésében még más metodikájú számítás szerepelt, de a romlás 2013-2014-hez képest jelentős. Ebben nem 75, hanem 65 négyzetméteres átlagos lakás megvásárlását vizsgálták Budapesten. Ehhez 2013-ban még csupán 5,9 évnyi átlagjövedelem volt szükséges, ami 2018 második negyedévére 8,9 évnyi átlagjövedelemre emelkedett. Összességében jól látható, hogy ha valaki félre is tudná tenni az összes jövedelmét, egyre tovább és tovább kellene dolgoznia a lakásvásárlásért.

De a bérlési lehetőségek is romlottak

Nemcsak a lakásvásárlás esélyei romlottak az elmúlt időszakban. A magyar fővárosban egy tipikus 3 szobás lakás bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés 72,8 százalékát tette ki, míg egy egyszobás lakás bérleti díja a nettó átlagfizetés 43,5 százalékát vitte el 2023 első negyedévében – áll az MNB Lakáspiaci jelentésében. Egy évvel ezelőtt ezen mutatók értéke kevesebb volt, 72,4 százalék, illetve 40,6 százalék, tehát a bérleti díjak a jövedelmeknél gyorsabban emelkedtek.

Az európai fővárosok legnehezebben megfizethető bérleti piacainak többségében, így a régiónkból Varsóban, Prágában és Zágrábban, továbbá a portugál és az ír fővárosban is tovább romlott az elérhetőség. A jövedelmekhez képest legdrágább bérleti piacok közül csak Szófiában volt tapasztalható érdemi javulás az elérhetőségben. A visegrádi országok
fővárosai továbbra is a legkevésbé megfizethető városok közé tartoznak Európában: Pozsonyban 51,9 százalék, Prágában 53,6 százalék, Varsóban pedig 62,6 százalék a vizsgált bérleti díj/jövedelem-mutató értéke 1 szobás lakás esetén.

Bérleti díj/jövedelem-mutató az európai fővárosokban (2023 I. negyedév)

Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés Eurostat, numbeo.com alapján

Megjegyzés: A bérleti díj jövedelmekhez viszonyított aránya egy tipikus, városközponton kívül eső fővárosi albérlet és az országos havi nettó átlagkereset hányadosa. 2022 és 2023 első negyedéve közötti változás. Budapest eltérő színnel.
Forrás: MNB Lakáspiaci jelentés Eurostat, numbeo.com alapján

Ha megvizsgáljuk, hogy egy egyszobás lakás tipikus bérleti díjának átlagos keresetből való kifizetése után vásárlóerő-paritáson mennyi elkölthető jövedelme marad az adott bérlőnek, úgy a V4 országok sorrendje némiképp módosul: Budapesten 890 euró, Prágában 788 euró, Varsóban 677 euró, Pozsonyban pedig 572 euró ez az érték vásárlóerőparitáson számolva.

Ezzel szemben az osztrák fővárosban közel 2000 eurót tesz ki a lakbér levonása
után megmaradó jövedelem vásárlóereje.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakás, ingatlan, főváros, Budapest, Európa, bérlés, jövedelem, MNB, lakáspiac