Egyre szorosabbra fonják az online hálót
Mostantól kezdve a Google-felhasználók is barátaik és ismerőseik képeivel találkozhatnak, amint valamilyen terméket vagy szolgáltatást ajánlanak nekik. A Google+ a nevünkkel, fotóinkkal, demográfiai adatainkkal, preferenciáinkkal teljes profilt alakít ki, annak alapján hogyan használjuk a YouTube-ot, Gmailt, Maps-et, a keresőt, a Play Store-t. Ezt nem csak arra használja fel, hogy célzott reklámokat dugjon az orrunk alá, hanem arra is, hogy például a mi ajánlásaink, like-jaink alapján ajánljon a barátaink, ismerőseink figyelmébe egy-egy reklámot. A Facebook amúgy már jó ideje él ezzel a lehetőséggel, amit az óvatosabb nethasználók a Google-on is letilthatnak majd.
A Google- felhasználók egy része az adatfelhasználási szerződés módosítása elleni tiltakozásul saját profilképének helyére a keresőóriás vezérigazgatójáét, Eric Schmidtét töltötte fel. Így ha a Google az illető képét próbálná használni, Schmidté jelenik meg.
Kérdés persze, hogy hányan érzékenyek az ezáltal felidézett veszélyekre, és a tiltási lehetőséggel mennyien fognak élni. Mint a Mastercard által készített tanulmányból kiderült: noha az internetezők 64 százaléka tisztában van azzal, hogy az interneten megosztott adatait, felhasználói szokásait felhasználják a marketing és média szakemberek csupán 17 százalékuk kontrollálja, mit tudhat meg róla az online világ.A netezőknek csak ötöde kényes adataira
A tanulmány, mely a világ 9 országában, több mint 9000 internethasználó megkérdezésével készült, öt csoportba sorolja az internetezőket. Az „aktív védelmezők”, akik 17 százaléknyian vannak, ismerik a célzott marketinget, ezért inkább kimaradnak a közösségi oldalakon folyó kommunikációból és egyéb területen is maximálisan védik az adataikat a biztonsági beállítások segítségével. Ők ugyan alkalmanként vásárolnak az interneten, de a legtöbbször még fogyasztói előnyökért és árengedményekért sem szeretnek regisztrálni.
A „vásárlóknak” nevezett csoport 21 százalékot tesz ki: ők elsősorban a jó vásárlási, beszerzési lehetőségek miatt interneteznek. Igen tudatosak, még akkor is okostelefonon ellenőrzik az internetes árakat a legjobb ajánlat érdekében, amikor boltban vásárolnak. Meglepő viszont, hogy közülük nem sokan tudják - mindössze 37 százalék - hogy a közösségi oldalak felhasználják a személyes adatokat a hirdetésekhez.
A szintén 21 százaléknyi „Megosztó” egyáltalán nem lát kockázatot abban, ha internetes tevékenységét mások is láthatják. E csoport tagjainak több mint a fele naponta 10-szer is használja az internetet, és ott személyes tartalmat, adatokat oszt meg, cserébe jó ajánlatokat, további információt és kedvezményeket vár. A napi közösségi oldalak használata mellett a meggyőződésük, hogy az internetes vásárlás időt és energiát takarítanak meg, így szívesen regisztrálnak, és nem bánják, ha szállítási címüket az oldal rögzíti. E csoport tagjai gyakran jelentkeznek be különböző helyszínekről, és szeretik a geolokációs alapú ajánlatokat is.
További 21 százaléknak ugyanakkor inkább a közösségi oldalak használata és az ott folyó kommunikáció a fontos. Ők naponta használják a legnépszerűbb közösségi oldalt, és ha ezt nem tehetik, úgy érzik, kimaradnak valamiből. Ők is tudatában vannak a célzott marketing eszközöknek, de nem tartják valami sokra az adataikat, így nem is aggódnak védelmük miatt. Többségük (80 százalék) az interneten is utánanéz annak, hol találhatja a legjobb ajánlatokat, de 63 százalékuk személyesen megy vásárolni.
Végül a felhasználók 20 százaléka nevezhető „Passzív internet felhasználónak”, akik nem igazán hisznek az internetben, de azért használják. Ők töltik a legkevesebb időt online, többségük férfi, praktikus gondolkodásúak, nem túl gyakori látogatói a közösségi oldalaknak, és nem gyakran vásárolnak az interneten. A többi személyiségtípussal összehasonlítva inkább vásárolnak a mobileszközükről, ám nagyobb hajlandósággal adják meg adataikat valamiért cserébe.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: online, adatvédelem, marketing, Facebook, Google, MasterCard
